Írtam, hogy erős általánosítás, túlzás, sarkítás.
Sajnos egy tüdőrákos nem sokáig él. Sokba kerül a kezelése, de nem tart sokáig. és tüdőrákosok nem csak a dohányosok közül kerülnek ki, sőt a sors pikantériája, hogy rengeteg nem dohányos (persze esetleg passzív dohányos) szenved a betegségtől.
Szerintem nem lehet holtbiztosan felmérni, hogy az egészségügyi rendszer hogy jön ki mindebből. Én egy egálra szavaznék. Pont azért, mert a hatások nagyjából kiegyenlítik egymást. (pl. a dohányzás szinte minden betegségnél jelen levő rizikófaktor, ellenben az elhízás is az- az ex-dohányosok pedig a pótcselekvésként alkalmazott nassolgatás miatt gyakran híznak el.)
Fene sem tudja.
Mindenesetre a törvények közül ez az, ami a legkevésbé zavaró, sőt.
Öregedés vs dohányzáshoz:
Az öregedés nem önhibádból történik, az idős emberekre egy normális családban még szükség is van/volna. Hogy úgy mondjam, bőven megérik a pénzüket.
Ellenben a legtöbb dohányos magának keresi a bajt, és a legtöbbjük -tisztelet a kivételnek- a környezetét is körbemérgezi...
Az öregek ápolása, talán lehet, hogy többe kerül, de erkölcsi kötelességünk gondoskodni róluk. Nagy baj, ha pénzkérdéssé válik.
Elhízottak: őket meg tárt karokkal várja az infarktus.
Összességében, a törvény még úgy-ahogy tetszik is, sok valóban hasznos dolgot tartalmaz, csak ne toldották volna meg azzal a pofátlan ,,játsszuk át a dohányárusítást a pártmutyiba"-résszel. Van egy érzésem, hogy olyasféle hatása lesz, mint a szesztilalomnak...