Olvastam néhány kommentet, és kezdek bizakodni,
hogy vannak még a Földön nemakarokbirkalenni nők, lányok.
Én sosem voltam az, sosem érdekeltek a magazinok, a hírességek és a ruháik...
Sőt, diákkoromban volt olyan időszak amikor kb. két nadrágom volt,
de úgy tudtam variálni őket a pólókkal, harisnyákkal, cipőkkel,
hogy mindenki azt gondolta, ennek aztán sok gönce lehet... Pedig nem volt...
Most is ez van, persze már megvan a saját kialakult stílusom, tisztában vagyok az adottságaimmal, pénzem is van, hogy vásároljak, de büszkén jelentem ki,
hogy nem vásároltam idén nyárra csakis egy fehér ruhát, egyrészt mert csakis azt akartam, másrészt még mindig jól variálok a ruhákkal...
És ami plusz, nemrég egy szimpla kis szórakozóhelyen,
ahol egyenhajjal, egyenruhában pózoló- mert ez olykor már pózolás -
lévő lányok mellett elsétált egy srác- aki mellesleg, kicsit közéleti/no divat/,
kicsit tv-s, kicsit ismerős arc lehet bárkinek- és letelepedett mellém...
Őszintén, én lepődtem meg a legjobban, beszélgettünk.
Megkérdeztem, miért én, persze egy sör után könnyebb:),
- hát cseszd meg azért, mert neked legalább van stílusod és sugárzol.../a kapcsolatot a továbbiakban a sors rendezi/:)
És köszönöm, ettől nagyobb elismerést nem kérek...
Ennél nem is kell nagyobb elismerés!:)))
Ez velem is sokszor előfordult,hogy inkább hozzám jöttek oda a pasik,nem az egyen lányokhoz,ők meg álltak értetlenül,hogy most mi is történt,mikor szerintük ők sokkal jobban néznek ki...:D
Soha nem tudnék semmilyen stílust magamra erőltetni,ami nem én vagyok,legalább egy kicsit,mert akkor csak ilyen mű hatása van az egésznek.Pl tegnap láttam egy lányt,nagyon csajosan akart felöltözni,fekete csőnaci,fekete ezüst csillogós felső,magassarkú papucs...maga a szett szerintem nem volt rossz,de sugárzott a lányról,hogy nem ez a stílusa,csak magára erőlteti,mert most ez a menő...
