Nekem muszáj volt felvenni. Ha otthon maradok akkor is. Havi hatvanezerből éljen meg az aki kitalálta. (ennyit keres anyám és ezzel csókolom a családnak). Így, hogy én külön lakom és élek a havi cirka 55ezerből ami a diákhitel meg a szoctám még valahogy megvagyok. Ez el is megy a rezsire. Emelett még dolgozom is, hogy azért éhen ne haljak.
Nem akartam felvenni, mert nem akartam hitellel kezdeni az életemet. Pontosan tisztában vagyok vele, hogy mivel fog járni visszafizetni. De választani kellet. Eszem vagy a hitel.
Inkább eszem.
Látom jócskán bővültek a hozzászólások! Én már csak tudom, hogy minden hitel szívás, hiszen szüleim teljesen el vannak adósodva a hiteltől, sajnos sosem mérték fel kellőképpen a helyzetet... Nem tudnak támogatni, és a pénz a sulira kell, ami enyhén szólva sem olcsó! Napi bejárós vagyok, elég sokat utazok! Kollégium nem nagyon jön szóba, nem érné meg, nem tudnám fizetni, és itthon vár valaki. Munka - ha lenne - órarendfüggő, amikor reggel nyolctól délután ötig-négyig órákon vagyok, utána utazás, mikor érek haza? Hétvégén néhány órára bevállalható, ha persze megjegyezem HA van, de tanulni és legfőképpen lazítani muszáj!
Az álmom ez az iskola, ezért megéri számomra a pénzt! Elhelyezkedés... el****tam évekkel ezelőtt, hogy olyan szakra mentem, amire előre kiszámíthatóan, ha végzek, biztos állásom lesz! Nekem ez nem ment, mert előre utálom, hogy ne azzal foglalkozhassak, amit szeretek! Meg kell próbálnom, és bizakodnom kell, máshogy nem megy! A kifizetésben hiszek, ha valaki keményen dolgozik, igenis sikerül, páromnak is megy évek óta. Ha bármi történne, rá mindig számíthatok! Amúgy az jár költségtérítésre, mint fent írták, akik éppen lemaradnak, vagy másoddiploma. Tény, hogy ismerek olyat, aki zsebből csak úgy kifizeti, közben össze-vissza bukdácsol... ilyen is van.
Nem közéjük tartozom, keményen tanulok, jó az átlagom! Középiskolában is jó voltam, csakhogy annyira nem jó - plusz nem voltak nyelvvizsgáim -, hogy pszichológia államira felvegyenek. A kezdetektől tisztában voltam ezzel, vállaltam-vállalom a felelősséged a döntésem miatt. Rám nem mondhatja senki, nem tudom, mibe másztam bele, évek óta önállóan élek-élünk, tudom, milyen az élet árnyoldala... amikor megnézed, mennyit költesz és mire, hogy jövő héten is legyen mit enned...
Visszatérve nekem a ponthatár nagyon magas volt, pedig tényleg nem tanultam rosszul, érettségi is jó lett! Ez van.
