Nem is olyan régen egy három év körüli gyereknek próbáltuk játékosan elmagyarázni, hogy mi történik naplementekor. Az "Ilyenkor a Nap elmegy aludni..." mondatunkat kerek szemekkel és olyan nézéssel fogadta, hogy hát ezek hülyék, és meg is mondta nekünk, hogyha nem tudnánk ilyenkor a Nap nem aludni megy, hanem csak máshol világít, mert a Föld forog... Na, bummm, még mi lettünk a hülyék, hiszen ezt már egy hároméves is tudja, de azért biztosan van egy csomó dolog, amit nem tudunk erről az otthonunkként szolgáló égitestről, úgyhogy most megosztunk veletek néhány, a chilei földrengés miatt aktuálissá vált érdekességet.
A Föld körülbelül 4,54 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, az első egy milliárd év után meg is jelent rajta az élet, ma pedig már több millió faj, köztük az ember lakhelye is. A Földnek várhatóan még 1,5 milliárd éve van hátra, aztán az életed adó Napunk haláltusájába a bolygónk is belepusztul.
A chilei földrengés kapcsán az egész világsajtót bejárta a hír, hogy a Föld forgástengelye 2,7 ezred ívmásodperccel módosult a katasztrófa miatt bekövetkező súlypontváltozásnak köszönhetően, ez pedig kihatott a napok hosszára is, hiszen az 1,26 mikromásodperccel csökkentette. Tehát bánkódhatnak azok, akiknek eddig sem volt elég az a körülbelül huszonnégy óra, hiszen mostantól még kevesebb van, persze csak csillagászati mérések szerint.
A holló (Corvus corax) a legnagyobb termetű varjúféle. Kevesen tudják, hogy több mint kétszer nagyobb a többi varjúnál, testhossza a 70 centimétert is elérheti. Ezzel ő a Föld legnagyobb énekesmadara (a varjúfélék az énekesmadár-alkatúak közé tartoznak). Magyarországon nagyon megfogyatkozott, majd a szigorú törvényi védelem eredményeképp újra terjedőfélben van. Akárcsak a többi varjúféle, a holló is monogám, vagyis egész életre választ párt, a frigy valamelyik „házasfél” haláláig tart. A Budakeszi Vadasparkban tartott hím holló néhány évvel ezelőtt igen furcsa párt talált magának.
Párzás a rácson keresztül
A vadasparkban elhelyeztek egy hím és egy tojó hollót, azt remélve, hogy azok majd párba állnak és utódokat nemzenek. A szomszéd röpdében egy magányos vetés varjú (Corvus frugilegus) tojó élt. A vetési az a varjú, melyet minden télen láthatunk Budapest utcáin és terein, az emberek őt nevezik „a varjú”-nak. Feleakkora sincs, mint a holló, csőrtöve kopasz, tollai fényes feketék. Ezt a madarat egész nap közelről szemlélve a hím holló talán valamiféle egzotikumot fedezhetett fel, mert fajtársa helyett inkább a vetési varjút választotta gyermekei anyjának. Pár évvel ezelőtt egy hideg februári napon a rácson keresztül párosodtak, ezután pedig az áldott állapotba hozott varjú elkezdte rakni a fészket. A vadaspark dolgozói csak ekkor figyeltek fel. Összeeresztették a két madarat, és várták, mi lesz. A holló és a vetési varjú két külön faj, elvileg nem képesek egymás közt szaporodva életképes utódokat létrehozni, ám ezt a gyakorlatban ez a pár megcáfolta. Mintaházaspárként viselkedtek. A varjú tojásokat tojt és kotlani kezdett, közben a holló etette őt. A három tojásból életképes utódok keltek ki.
A Déli pályaudvarnál, a Krisztina körúttal
párhuzamosan fut az az utca, amelynek elnevezésénél nem vették figyelembe,
hogy egy könnyen megjegyezhető és kiejthető névvel illessék a
területet, hiszen a Kosciuszko Tádé nevet kapta. Na, de ki is volt Tádé?
Kosciuszko Tádé
Kosciuszko Tádé 1746-ban született a még bonyolultabb Andrzej Tadeusz Bonawentura Kościuszko néven, a mai Fehéroroszország területén. Tádé egy lengyel-litván származású nemzeti hős és hadvezér volt. Bár családja nemesi família volt, ez mégsem azt jelentette, hogy gazdagságban éltek, a család anyagi gondokkal küzdött, így egyértelmű volt, hogy míg Tádé bátyja a gazdaságot irányítja, addig neki katonának kell állnia.
A későbbiekben a hadseregnél
befutott szép pályáját majdnem megakadályozták ígéretes művészi
tanulmányai, ugyanis a párizsi Szépművészeti Akadémiára is elnyert egy
ösztöndíjat. Franciaországban döbbent rá végleg, hogy nem szeretné életét a művészetnek szentelni, így inkább a katonaság felé fordult,
amihez a francia forradalom előszele is nagyban hozzájárult.
Tanulmányai
után, 1774-ben szeretett volna beállni a lengyel seregbe, de közben az
állomány létszámát csökkentették, így nem akadt számára állás - ekkor vette az irányt Amerika felé.
Harcolt az amerikai függetlenségi háborúban, ahol önkéntesből, majd vezető mérnökből, ezredesből 1783-ben dandártábornokká léptették elő, mert hűségesen szolgálta George
Washingtont. Nemcsak Washingtont szolgálta, de jó barátságot ápolt Jeffersonnal, és
több erőd, tábor építése is az ő nevéhez fűződik. A dandártábornoki rang mellé megkapta az amerikai
állampolgárságot is.
Úgy tűnik, az eleddig legerősebbnek tartott kevlár
helyett a későbbiekben inkább a pókok fonalát használják majd. Annak
ellenére, hogy a pók fonalának átmérője egy tizede az emberi
hajszálénak, az anyag erősebb lehet az acélnál is. Az azonos súlyú fonal kétszer
erősebb a kevlárnál, és ötször az acélnál - állítják a kutatók.
A
fekete özvegy fonala a pókfonalak világában is az egyik legerősebbnek számít, ezt kívánják modellezni hát. Persze egyből
mindenkiben felvetődhet a kérdés, vajon hogyan lehetséges, hogy a
tudósoknak még nem sikerült ugyanolyan erős, hasonlóan vékony
anyagot mesterségesen létrehozniuk, mint a pókhálók alapanyaga. Az
amerikai hadsereg éppen az új kutatási adatok miatt
tervezi, hogy a későbbiekben a golyóálló mellényeket nem kevlárból,
hanem "pókhálóból" készítenék el. Ez azért is kitűnő ötlet, mert a pók
szála környezetbarát és lebomló, és nemcsak védőmellények, hanem például palackok, kötszerek, sebészeti szálak, kötelek és hálók is készülhetnének belőle.
A kapormaghoz hasonló édeskömény magja az egyik legelterjedtebb
gyógynövényünk, amit hagyományosan gyomorpuffadás ellen fogyasztanak. A
világ minden táján megtalálható növény külsőleg a kaporhoz hasonlít
leginkább, legalábbis ami a leveleit illeti - gyógynövényként a magját használják, ami már a
patikákban is kapható. Már az illatából is kiérezni kissé csípős,
fűszeres ízét, amit a benne található jótékony illóolajnak köszönhe - ez enyhíti a gyomorbántalmakat. Ezt a különleges anyagot
50-70 százalékban transzanetol alkotja, de megtalálható benne az alfa-fenchon is - az első
édes, míg a második összetevő keserű és kámforos. Azért hasonlít
annyira az édeskömény illata az ánizséhoz, mert esetenként egy kis
ánizsaldehidet is tartalmazhat.
Mire jó?
Mint már
említettem, az édeskömény hatékonyan enyhíti a gyomorpanaszokat, de más, kellemetlen tüneteinken
is segíthet. Ha tea formájában fogyasztjuk, csökkenti a bélgörcsöket és a
puffadást, olajával pedig javíthatjuk étvágyunkat, s ha ez nem lenne elég,
hashajtóként és féregűzőként is használhatjuk. Az édeskömény
segítségünkre lehet a rendszertelen menstruációk esetén is, összetevőinek hatására enyhíti a klimax tüneteit, jótékony hatással van
a női hormonháztartásra. Ha tíz nappal az esedékes menstruációnk előtt
elkezdjük inni az édesköményből készült teát, akkor segít beállítani a
ciklust. A legjobb, ha a forró víz alá nem csak édeskömény, hanem
cickafark is került. A legjobb egy teáskanálnyi édesköményt leforrázni
két deciliter vízben, és étkezés előtt elfogyasztani.
Az
édesköményt nem csak meginni lehet, számos problémán segíthet külsőleg is.
Torokgyulladás esetén például öblögessünk édeskömény főzettel, de zsíros
bőrünket is kezelhetjük vele, vagy szemgyulladásra borogatásként alkalmazhatjuk.
A barátnőimmel gyerekkoromban mindenfélét elástunk a
föld alá - fémdobozba tettünk néhány tárgyat és levelet, olyanokat,
amik akkor fontosak voltak nekünk. Elástuk ezeket azzal a reménnyel,
hogy majd évekkel később mi vagy éppen valaki más kiszedi onnan a kincseket.
Persze ma már fogalmam sincs, hogy hova ástuk a fémdobozokat, így valószínűleg más találja majd meg őket... Mikor
kisiskolásan ilyeneket játszottunk, fogalmunk sem volt arról, hogy éppen egy
úgynevezett időkapszulát helyezünk a föld alá, üzenve ezzel az
utókornak - legyen az a bármilyen közeli vagy távoli jövő utókora. Az igazi időkapszulákba gyerekekkel ellentétben a felnőttek sokkal
értelmesebb dolgokat rejtenek, amelyekből már
többet is találtak és ástak el a mai napig a világ számos pontján.
Legutóbb
Madridban találtak az utat építő munkások egy időkapszulát a
Cervantes-szobor közelében. A majdnem kétszáz éve oda rejtett ólomládika
Don Quijote de la Mancha 1819-es kiadásának több példányát, egy 1834-es
újságba kötött naptárt, egy útikalauzt, az akkori spanyol királynő, II.
Izabella képét, egy életrajzot egy Bonaparte Napóleon megszálló serege
ellen harcoló spanyol gerilláról, valamint annak a gazdag polgárnak a portréját, rejtették, aki a szobort finanszírozta. A ládikóba ezeken kívül
egy vászonba kötött kéziratot és több apró szelencét is csomagoltak. A spanyol
kormány arra a helyre, ahol a ládikát találták, újabb időkapszulát
helyez el üzenve a jövőnek, a ládába kerülő a tárgyakat pedig a lakossággal
szavaztatják meg.
Időkapszulák története
Nem a madridi az egyetlen időkapszula, számos ünnepélyes alkalommal
betonoztak már a múlt században is ládákat a földbe. Bár az
időkapszula kifejezést csak 1938 óta használjuk, a tudósok mégis úgy
vélik, hogy a múlt ezen kommunikációja a jövővel egyidős lehet
az emberiséggel. A kifejezés az 1938-ban New Yorkban rendezett
világkiállításom hangzott el először, ott helyeztek könyveket,
vetőmagokat, mikroszkópot, töltőtollat, híradót egy kapszulába. Mivel a
több száz, több ezer év alatt valószínűleg a kapszula elmozdul majd,
ezért a hozzá tartozó jegyzőkönyvben részletes leírás is olvasható, hogy hogyan
kell fémdetektort építeni, és azzal megkeresni.
A
New York-it egy évvel megelőzve, 1936-ban az Oglethorpe Egyetem
alagsorában is bebetonoztak és behegesztettek egy ilyen időkapszulát,
amit a tervek szerint 8113-ban bontanak majd ki az akkor még talán élő
emberek. A harmincas
években tizenöt méter mélyre leásott ládikát 1965-ben egy másik követte. 2006-ban a Yahoo! is időkapszulát készített. A 2020-ban, a vállalat
huszonötödik születésnapján kibontásra kerülő ládikó 2006-ban
feltölthető tartalmakat, információkat - szövegeket, képeket és
videókat egyaránt - tartalmaz, megőrizve ezzel az év digitális
lenyomatát.
A technika fejlődése a harmadik évezredben az
időkapszulákat is megváltoztatta, most már a helyett, hogy a föld
mélyére ásnánk, inkább az űrbe küldjük ki a jövőnek szánt
információkat. Jelenleg négy időkapszula száguld az űrben, az 1969-ben
fellőtt Apollo 11 például a kontinensek rajzát vitte magával.
Nem telik el úgy fél év, hogy a híradásokba be ne kerülne egy megrázó
tudósítás egy hatalmas földrengésről, amely a jelentős anyagi károk
mellett rengeteg ember életét is követeli. De mi is okozza a
földrengéseket? Mit gondoltak régen ezekről a jelenségekről? Melyek
voltak a történelem legnagyobb rengései? Mit tehetünk, ha hirtelen egy
földrengés epicentrumában találjuk magunkat?
Mi is a földrengés?
Földrengés alatt a földfelszín mozgását értjük: a földkéregben felgyülemlett
energia felszabadulásakor lökéshullámok keletkeznek. Ezek, a különböző okokból keletkező földrengések aztán jelentős anyagi kárt
okoznak, és számos életet követelnek.
Történelem
Nyilvánvaló, hogy már
századokkal ezelőtt is pusztítottak földrengések, s az is, hogy kezdetben az emberek nem
tudták pontosan megmagyarázni, mi is lehet az ijesztő ás pusztító jelenség kiváltója, valódi oka. A
görög filozófus, Anaxagorasz
úgy magyarázta, hogy a Föld üregeiben található levegő az, ami a
rengéseket okozza. De nem Anaxagorasz volt az egyetlen, aki választ
keresett - egy másik görög filozófus, Anaxamines a száraz és nedves időszakok váltakozását tette a földrengések feleősévé, míg Démokritosz egyértelműen a vizet okolta. Plinius egyenesen föld alatti viharként aposztrofálta a puszító
jelenséget, na és persze a mitológia is magyarázattal szolgált: minden
földrengését Poszeidón haragjának gondoltak.De
nehogy azt higgyük, hogy csak a görögök töprengtek a rengések okán, a
skandináv mitológia például az istenek harcával magyarázta a
mozgásokat. A japánok pedig a földben élő Namazut - akit egy hatalmas harcsa alakjában képzelték el -, tették feleőssé.
more
A legelső feljegyzések közül valók azok, amik az 526-ban Szíriát és
Antiokhiát leromboló földrengésről szólnak - ezt az emberi történelem
harmadik legpusztítóbb rengéseként tartják számon, de a természeti
katasztrófák között általában is rangos helyen végez, hiszen 250 ezer ember
vesztette ekkor életét. Az ezer évvel később Kínát leromboló rengések
következtében 830 ezren haltak meg. Ha nem is a rengések
intenzitásában, de a pusztításban mindenképpen ez volt minden idők
legnagyobb földrengése.
Hipocentrum, epicentrum, hogy is van ez az egész?
A
földrengés hipocentrumának nevezik azt a Föld belsejében található
pontot, ahonnan a rengések kiindulnak, az epicentrum pedig egy pont a
Föld felszínén, ami alatt a rengés keletkezik. A földrengéseket
több kategóriába soroljuk, vannak a lemezek közötti rengések, amelyeket
interplate rengéseknek nevezünk, de vannak a lemezek mozgásából adódó
tektonikus rengések is, amelyeket például vulkánkitörések okozhatnak. A
harmadik csoportba az emberek okozta rengések tartoznak, amelyeket
például kísérleti atomrobbantások váltanak ki. Általában az ember
okozta földmozgásokat nem tekintik igazi földrengéseknek.
Bár
nem érzékeljük, naponta több földrengés is keletkezik, ám ezek többnyire az
ember számára nem érzékelhető mikroszeizmikus csoportba tartoznak. A
számunkra is érzékelhető makroszeizmukus rengésekből naponta csak egy-kettő keletkezik. Magyarországon évente körülbelül 100-120 ilyen,
az ember számára alig érzékelhető rengést mérnek a tudósok, ezen
földmozgások magnitúdója 2,5-nél is kisebb, így semmiféle kárt nem okoznak. Kárt
okozó földmozgások 15-20 évenként tapasztalhatók,
hatalmas pusztítást okozók pedig 40-50 évente sújtják hazánkat. A nagyobbak még
ennél is ritkábbak a Föld egészére nézve, bár mostanában úgy tűnik/úgy tűnhet, hogy a
különösen pusztítóak száma megemelkedett, s egyesek komolyan számolnak egy igazán brutális, elképzelhetetlen káoszt okozó rengésre is a Szent Antal törésvonal mentén.
Nem csak a kiváltó
okok és a nagyságok szerint osztályozzuk azonban a földrengéseket, hanem a
szerint is, hogy milyen mélyen keletkeznek. A 70 km-es mélységnél "magasabban"
léterjövő hullámokat sekély mélységű, míg a 70 és 300 km közöttieket
közepes mélységű rengéseknek nevezzük. Léteznek 300 km alatt keletkező
földrengések is, ezek a mély fekvésű rengések. Sok földrengés
epicentruma a tengerek, óceánok alatt található, ezek a mozgások aztán
hatalmas hullámokat gerjesztenek, amelyek partot érve akár tíz méter
magasak is lehetnek, s sokszor nagyobb kárt okozva csapnak le, mint amit maga a
földmozgás vitt véghez pusztításban. Ez történt az ominózus Thaiföld partjait érő cunami esetében is. Ahogyan ebből is látszik, a legtöbbször a rengéseknek nem az
elsődleges hatása a legpusztítóbb, nem a lökéshullámok rombolnak,
inkább a földrengés által kiváltott egyéb természeti jelenségek, a már
az előbb említett cunamik, a földcsuszamlások vagy például a hegyomlások.
Ezek mind a másodlagos hatások közé sorolhatóak, de a listát
kiegészíthetjük a törött gázvezetékek okozta tüzekkel vagy a talaj
szilárdságvesztésekor bekövetkező talajfolyóssággal is.
Számtalanszor
hallhatjuk a híradóban, hogy a Richter-skála szerinti ilyen és ilyen
erősségű földrengés volt. De mi is az a Richter-skála? Ezen skála
esetében a földrengés erősségét egy logaritmikus hullám definiálja, a
Richter-magnitudóját határozza meg a rengésnek. A magnitúdó a rengés
központjában felszabaduló energia logaritmusával egyenesen arányos. Ez
a matematikai leírás ad magyarázatot arra is, hogy egy 2-3-as energiájú
földrengést miért nem érzünk, és hogy a számsorban nem sokkal nagyobb,
4,5-ös erősségű mozgáskor felszabaduló energia miért közel egy
atombombáéval egyenlő. A 5,4 és 6,4 érték között például az energiát
illetően 32-szeres a különbség. A skála használata óta a legnagyobb
rengés 1960-ban Chilét sújtotta, de a 2004-ben Szumátra térségére
lecsapó katasztrófa is 9,3-es erősségű volt.
A Kínai Szecsuán térségét nemrégen 8-as erősségű földrengés rázta meg,
ennek következtében 90 000 ember halt meg és tűnt el. Pejcsuan város
70%-a megsemmisült, a 13 000 lakosból mindösszesen 4 000-en maradtak
életben. A kínaiak persze a katasztrófában is meglátták az üzleti
lehetőséget, és 2009 májusában elterjedt a hír, miszerint ezután
katasztrófaturizmus helyszíne lesz a terület. Eléggé morbid ötlet,
főleg hogy a tervek szerint az egynapos túra keretében a kirándulókat
elvinnék ahhoz a középiskolához, ahol 1200 diák és oktató vesztette
életét. A kínai turzmusért felelő szakemberek elég ízléstelen módon úgy
gondolják, hogy ez lehet a csípős ízeiről híres térség másik
turisztikai vonzereje.
A földrengéseket egy úgynevezett
szeizmográf nevű berendezéssel mérik, az adatok felvételekor a műszer
kitérését és az epicentrumtól való távolságot is figyelembe veszik. A
skála szerinti érték a földrengés helyétől 100 km-re elhelyezkedő
Wood-Anderson típusú szeizmográf által mikronban mért legnagyobb
kitérés tízes alapú logaritmusa. Bár a sornak elméletben felső határa
nincsen, a tudósok úgy gondolják, hogy a Föld kérge nem bírna ki egy
10-nél nagyobb erősségű rengést. Egy másik skálán is sokszor
mérik a földrengés erősségét, ez a 12 fokú Marcalli-skála, ami
tapasztalati meghatározáson alapul: felmérik a puszítás mértékét, és
ennek alapján kap a remgés osztályzatot.
Mi a teendő?
Szerencsére
Magyarország nem földrengés-nagyhatalom, de azért nem árt tisztában
lenni azzal, hogy mi a teendő egy rengés esetén, főleg ha a XVIII.
században a Kárpát-medencében pusztító 6,2-es erősségű rengésekre
gondolunk. Érdemes tudni, hogy az épületek ilyenkor nagyon veszélyesek,
hiszen a földmozgások következtében a házak, lakások elkezdenek
összedőlni, könnyen maguk alá temetve a bent rekedteket. A rengések
közötti szünetekben kell megpróbálni elhagyni az épületet, és addig is
egy masszív bútordarab, például egy asztal alá bújni, ami megvédhet
minket a lehulló törmelékektől. A meneküléshez persze ne
használjunk liftet, és ügyeljünk az eltört gázvezetékek okozta
esetleges tűzre is.
Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy
túléltünk egy földrengést, még akkor sem vagyunk biztonságban, mint
ahogyan ezt kimutatta egy japán kutatócsoport. A szakemberek azt
vizsgálták, hogy a földrengést megelőző és követő öt évben mennyi volt
az infarktusok száma. Ahogyan az adatokból kiderült, a katasztrófa után
14%-kal nőtt a szívinfraktusban elhunytak száma, és a kutatás arra is
rávilágított, hogy több nő halt meg ilyen miatt, mint korábban.
