2010.02.05 14:50 - Séllei Lilla

Evetke

100% címkék: divat interjú tervező

Még a második Stylewalker Nighton figyeltem fel a Retrockban néhány gyermekien bájos, de közben nagyon is mai és vagány darabra. Az Evetke márka tervezőjével, Szabó Évával, akit mindenki csak Evetkék szólít, azóta próbáltunk összehozni egy interjút, hiszen roppant mód érdekelt, hogy ezeket a nagyon is hordható, mégis játékos ruhákat ki álmodja meg. Most végre elkészült az interjú, így ti is megismerkedhettek ezzel a nagyon kreatív tervezőlánnyal, aki annyira, de annyira máshogy áll szakmájához, mint az eddig megismert tervezők.

Mikor vált világossá, hogy divattervezéssel szeretnél foglalkozni?
Valójában sosem szerettem volna divattervező lenni, és ma sem tartom magam annak. Én inkább úgy mondanám, ruhákat tervezek.

Hol végeztél ezzel kapcsolatos tanulmányokat?
Az Iparművészeti Egyetemen (mai neve Moholy-Nagy Művészeti Egyetem-MOME) tanultam. Azért jelentkeztem oda, mert mindig is szerettem rajzolni és kézzel dolgozni. Nem tudtam pontosan mit is akarok, de azt mondták, ezen az egyetemen ilyesmiket csinálnak és tanítanak. Mindig is olyat szerettem volna alkotni, ami az embereknek örömet okoz, és nem csak az egyénnek, de a környezetének is.

Miért pont Evetke?
A becenevem révén lett Evetke a márkanevem is. Amikor a tévében sugározták a Besenyő család életét, családon belül rám ragadt az Evetke név. Később egyre többen kezdtek így szólítani, úgyhogy ma már van, aki nem is tudja az igazi nevem. Ennél fogva én úgy vettem ez a művésznevem, ezért ha festek egy képet, vagy elkészítek egy ruhát, így írom alá (öltözék esetében rávarrom).

Evetke darabok itt!

Kik tartoznak a márka célközönsége közé?
Tudom, jól kellene célközönséget választanom, de még nem fogalmazódott meg bennem pontosan, kik azok. Túl széles a skála. Főként a gyereklelkületű fiataloknak és idősebbeknek tervezek, körülbelül tizenöt-harminc éves korig, akik szeretik a színes, vidám, vicces holmikat, azt viszont kevésbé, ha az öltözetük szembejön velük az utcán. Eddig még soha nem készítettem két egyforma ruhát, de bizonyára majd kell ilyet is tennem a jövőben, bár ha fölviszi Isten a dolgom, akkor mindenképpen kis szériás ruhákat készíttetek.

Hogy jött ez a bohókás stílus, te is ilyen vagy?
Úgy érzem igen, ilyesmi vagyok én is, nem véletlen az egybeesés. Mosoly nélkül nehéz az élet.

A Retrockban látott felsők a diplomamunkád részei?
Nem. A diplomamunkámról készült fotókat a Myspace-en lehet megnézni a diplomaaaaaaa! albumban. A Retrockban látott dolgok a diploma után készültek.

A Retrockon kívül találkozhatunk még valamilyen boltban a darabjaiddal?
Két boltba adtam be a holmikat nyáron, a Retrockba és a MIBO-ba, de mivel kicsi az állomány, kivettem őket és viszem a WAMP-ra szorgosan. A jövőben tervezem, hogy több boltba is szállítsak, csak kicsit bele kell húznom a gyártásba.

Szezonális kollekciókat szeretnél a későbbiekben készíteni az Evetke márkanév alatt?
Mivel folyamatosan készülnek(készítem) a ruhák, ezért nem nevezném igazán kollekciónak, nem tervezem meg előre a ruhákat húszasával, hanem ha találok a boltban egy nekem tetsző anyagot, akkor azt varrok belőle, amire ihlet. Szerintem soha sem lesz olyanom, hogy 2012 őszi-téli kollekció, hanem ami éppen akkor kijön a varrógép alól, az lesz. Ez lehet, hogy furcsa vagy nem túl professzionális hozzáállás, és főleg nem profitorientált, de én ezt addig szeretném csinálni, amíg örömöm telik benne. Nem szeretem a divatot mint olyat, mert ott az embernek állandóan a divatszínekhez és szabásokhoz kell alkalmazkodnia, ami engem nem érdekel! Nem is vagyok előfizetője a Collectioni magazinnak, se a Vogue-nak, se semminek. Persze néha jó átnézni az ilyen újságokat, de azt nem sűrűn teszem (néha nézem a Fashion tv-t). Én olyan holmikat gyártok, amit az ember az éppen lángoló divat mellett simán hordhat, mert nem ósdi, viszont teljesen más, mint amit bármelyik plázában kaphat.

Hol szeretnél tartani pár év múlva? Mi a legfontosabb, következő cél?
Hm, jó lenne nyitni egy saját kis boltot, galériával összekötve, meg ismertebbé tenni a ruháimat, hogy eljusson olyan emberekhez, akiket érdekelhet. Szóval sokkal jobban és rendszerezettebben kellene reklámozni. Valószínűleg profi managert kell keresnem magam mellé és varrónőket alkalmazni, akik segítenek a rengeteg megrendelőm igényeit kielégíteni. Valamint gyerek ruhákat is szeretnék készíteni a jövőben.

A myspace-en kívül elképzelhető, hogy a későbbiekben saját oldalad is lesz?
Ez a gyenge pont… igen, rajta vagyok az ügyön már egy ideje, csak hát lassan halad. Szóval lesz saját oldalam, a domain név már megvan, csak jó munkához idő kell, ugyebár. Addig is ott a Myspace.

Nehéz az itthoni divatiparban érvényesülni? Külföld?
Nem tudom igazán, mert eléggé kívülálló vagyok ezekből a körökből. Én inkább a hasonló látásmódú, vagy lelkületű embereknek szeretnék örömet szerezni, és nem a divatszakmának. Mondták már páran, hogy Londonba vagy Japánba kellene mennem… én valójában azt szeretném, ha a ruháim több külföldi városban is kaphatóak lennének úgy, hogy én maradok. A bázisomat egyébként hamarosan Szerbiába helyezem, mert hazaköltözöm.

Vannak példaképeid, akár a világhírű tervezők, akár az itthoniak közül?
Hm… soha sem követtem, ki milyen dolgokat készít. Engem a ruha szokott megragadni, a nevet pedig elfelejtem általában… viszont japán tervezőknél többször is láttam vicces, érdekes ruhákat.

Mi az ideológiád?
Fekete alapanyagot soha sem használok, annak ellenére, hogy tudom, a fekete a legegyszerűbb megoldás mindenre, mert feketéhez jól passzol a fekete, meg a fekete, de én azt szeretném, ha az emberek színesítenék a ruhatárukat és rájönnének, hogy a feketéhez nem csak a fekete passzol, hanem a színes is!!! A másik fontos dolog, hogy az Evetke ruhák kényelmesek legyenek, hordhatóak és szeretnivalók.