zaklatás

Gizike, ne vegyen bugyit!

5063

"Szeretném, ha nem hordanál bugyit, hogy bármikor benyalhassak neked!" - mondja a főnök, és most nem egy disznó viccet kezdtünk el, hanem egy személyes ismerősünk történetét idéztük fel. A hápogós megdöbbenés, a szitkozódó méltatlankodás és a hasonló sztorik felelevenítése után fogdosós, alányúlós, célozgatós főnökökről, a lányok gyűrűjében arra jutunk, ma Magyarországon esélytelen, hogy megvédd megad egy ilyen helyzetben. A joggyakorlat nem segít, így két járható út áll előtted hasonló helyzetben: megvédve a becsületed elveszíted a munkád, vagy kussolsz és maradsz a helyeden megalázva. Bár nehéz számokkal illusztrálni, a szakértők egyetértenek abban, hogy a munkahelyi szexuális zaklatás mind a nők mentális egészségében, mind a munkaerőpiacban komoly károkat okoz. Az Európai Unióban utoljára 1998-ban készült felmérés eredményei szerint elmondhatjuk, hogy a nőknek 30-50%-át, a férfiaknak 10%-át éri szexuális zaklatás a munkahelyén.

Ez nem bók

A szexuális zaklatás leginkább nők ellen irányuló kellemetlen, olykor kifejezetten sértő, bántó, de mindenképpen a pszichére negatív hatású impulzus. Hogy pontosan mit is jelent ez, mely kultúrában hol van a határ, változó, de közös jellemzője az eseteknek, hogy az egyén akaratán kívül szexuális célponttá válik. Míg Amerikában egy disznó vicc is elég ahhoz, hogy meghurcolják mesélőjét egy munkahelyen, addig Magyarországon senki nem nyert még pert munkahelyi zaklatás ügyében a bíróságon. Nem csoda, hisz jóformán jogi szabályozás sem létezik hazánkban. Hiába a közmegegyezés és elviekben a jogi háttér, társadalombeli változásokra lenne szükség a zaklatás felszámolásához - a hozzáállás megváltozására és a tévhitek felszámolására.

A szexuális zaklatás bizonytalan, nehezen megközelíthető illetve kezelhető társadalmi probléma, főleg azért, mert az áldozat legtöbbször nincs is tudatában annak, hogy a kellemetlenként (de legtöbbször elviselhetetlenként) megélt incidens a valóságban nem a nemi szerepek természetes velejárója, hanem szexuális zaklatás. Nehéz elképzelni ezt egészen addig, amíg valaki hasonló helyzetbe nem kerül, és át nem éli a helyzet megalázó, bénító voltát, ami a normál körülmények között talpraesett és jogaiért kiálló egyénből is rémült nőt csinál.

A szexuális zaklatást ma már egységesen nemi alapú diszkriminációnak tekintik, s olyan negatív magatartásokat jelöl, mint a nem kívánatos közeledés, a szexuális tartalmú megjegyzések és/vagy követelések, amiket az alany úgy élhet meg, hogy ha nem teljesíti azokat, annak negatív következményei lehetnek munkahelyi előmenetelét vagy egyáltalán maradását illetően. Zaklatásnak minősül a nő küllemére való ízléstelen célozgatás, annak összehasonítgatása a többi kolléganőjével, a másik verbális megalázása, fogdosása, megjelenése vagy viselkedése miatti lekicsinylése - például, mert nem öltözik elég szexisen -, szándékos sértegetése - mert nem vevő a főnök humorára, ellenséges légkör kialakítása - arra apellálva, hogy a nő ennek javítása érdekében bármit hajlandó megtenni -, a manipulálás, megfélemlítés vagy fenyegetőzés; vagyis minden, ami a másik akarata ellen való és szexuális tartalmú elemeket hordoz, szexuális zaklatásnak minősül. Gondolhatunk itt olyan ártalmatlannak tűnő felszólításokra, mint amikor egy főnök megkéri fiatal és csinos női alkalmazottját, hogy mászkáljon már egy kicsit fel s alá, mert szereti nézni. (Ez sem kitaláció.) Az esetek, amikről most beszélünk, elsősorban az ember neme ellen irányulnak, diszkriminatívak, sértők, megalázóak, támadóak és sokszor a hatalommal való visszaélések is egyben. A nőkben félelmet, kényelmetlen érzéseket, megalázottságot keltenek, e mellett pedig biztonságérzetüket is elveszítik.

Habár nők és férfiak szexuális zaklatásának létezése egyaránt ismert, nemzetközi felmérések igazolják, hogy az áldozatok túlnyomó többsége nő - záporozhatnak a tagadó kommentek, ez tény. A problémát is ennek tükrében kezelik, a jogalkotásban mára már úgy jelenik meg mindez, mint a nőket érő erőszak egy speciális fajtája. Ha jobban megnézzük, a szexuális zaklatás számtalan viselkedési formát - fizikális és verbális megnyilatkozást - felölelhet. Lényege, hogy a másik neme, szexualitása, külleme vagy megjelenése kerül a figyelem középpontjába, nem pedig a tényleges és releváns környezet és élethelyzet, mint például az adott feladattal vagy munkaterülettel összefüggő kérdések. Az egyén akaratán kívül szexuális objektummá válik, és ha a zaklatás hosszan fennáll, akár komoly lelki sérüléseket is kénytelen elszenvedni.



olvass tovább

Magadra vess!

5755

Bármikor szóba került a téma, s akárhány de-vel találkoztam vitáim során, soha, egy lépést sem tudtam engedni azon álláspontomból, miszerint: a nemi erőszak elfogadhatatlan. A mondatnak nincsenek bővítményei, legfeljebb egy irányban: a nemi erőszak elfogadhatatlan, akár nő, akár férfi, akár gyerek az áldozat. Egész egyszerűen nincs olyan, hogy valakit arra kényszerítünk, amit nem akar megtenni, különösen nem szexuálisan. Olyan alap evidencia ez számomra, hogy minden alkalommal megdöbbent, amikor valaki megpróbálja megmagyarázni, miben és miért is volt hibás az áldozat - sokszor megesett ez már itt, a cotcot oldalain is. Talán többen emlékeznek közületek olyan, a témába vágó cikkek alatt kibontakozott szócsatákra, amikben egyesek következetesen a nők hozzáállásában, viselkedésében esetleg öltözködésében látták a támadások, zaklatások okait.

Itt az ideje tehát, hogy feketén-fehéren szembenézzünk a kérdéssel, mégis kik azok, akik a nőket hibáztatják egy szexuális támadás esetén? Kapaszkodjatok meg, mert a válasz: a nők! Egy, a BBC által közölt felmérés szerint bármilyen meglepő is, mi, nők vagyunk azok, akik nőtársainkkal szemben hajlamosak vagyunk ilyen-olyan megbélyegző kijelentéseket tenni, ha a nemi erőszak kerül szóba. (Meglepő még akkor is, ha az Amnesty International korábban már felhívta a jelenségre a figyelmet.)



olvass tovább

Félelemre gerjed

6108

Egy perverz, unatkozó, eszement zaklatónak ma már nem csak a hírességek esnek áldozatul. A témán volt alkalmam elgondolkodni az utóbbi két hétben, mikor rendszeresen kaptam telefonhívásokat egy ismeretlen számról.

Perverz egyedek

A legtöbbünkkel előfordult már, hogy viccből telefonon kölykök szórakoztak vele, még az sem kizárt, hogy egy-egy perverz a mi telefonszámunkat tárcsázta véletlenül, hogy megkérdezze az éjszaka közepén, hogy milyen színű a bugyink. Szerencsére jóval kevesebben futunk bele olyan személybe, aki heteken át folyamatosan telefonál. Először csak zavarva, aztán idegesítve, végül már félelmet keltve bennünk.

Nos, én szerencsésnek mondhatom magam, mert az én zaklatóm elég érdekes sémát követett-követ. Az ismeretlen hívó csak reggel 8 és délután 5 között telefonál, de azt minden órában megteszi, szinte percre pontosan. Ám a hétvége szent még nála is… Tehát, az én zaklatóm valószínűleg egy főmunkaidőben szorgalmasan dolgozó ember, aki talán a cigiszünetét áldozza fel minden alkalommal, hogy engem keressen. A telefonba sosem szól bele. Ráadásul mióta néhányszor férfi ismerősök vették fel a mobilom, épp csak alig csörget, és már le is teszi. Amúgy még szerencsés is vagyok, mert nem hívogat éjszaka, hétvégén békén hagy és perverz szövegeléssel sem riogat, mégis…

Mivel az első hét végére már nagyon untam az egészet, bementünk a mobilszolgáltatómhoz, hogy megérdeklődjük, a hívások időpontjában milyen számról telefonáltak. Ott közölték, hogy sajnálatos módon ezt csak ügyészségi vizsgálat során van módjukban kiadni, mert különben köti őket az ügyfelek felé a titoktartási kötelezettség az adataik védelmében. Valahol megértem, valahol meg felháborít, hogy én fizetem azt a számlát, én is ügyfél vagyok, engem zaklatnak, akkor miért nem tudnak segíteni.

Egy hét után a következő lehetőségek álltak a rendelkezésemre:

1. Számot változtatok, bár nehezemre esne a könnyedén megjegyezhető számomat lecserélni egy elmebeteg miatt.

2. Technikailag felsőbbrendű, okos mobilomon beállíttatom, hogy a kis kütyü automatikusan elutasítsa az ismeretlen számról érkező hívásokat. Ez sem 100 százalékig praktikus megoldás, főleg nem egy újságírónál.

3. Elmegyek a rendőrségre és feljelentem a telefonálót zaklatásért.

Végül arra jutottam, hogy a második naptól kezdve folyamatosan írom, hogy mikor hívott az illető, felvettem-e a telefont, ha igen, meddig tartotta a vonalat… Úgy gondoltam, ha nem marad más választásom, és a rendőrségre kell mennem, akkor minél több információt tudok mondani, annál jobb. A mai napig 46 telefonhívást regisztráltam.

A zaklatás nem biztos, hogy zaklatás

2008 januárja óta a zaklatás már bűncselekménynek minősül, előtte csak szabálysértés volt. Sajnos az elég nagy probléma, hogy a hétköznapi embernek mások a fogalmai erről, mint a hivatalos szerveknek. Ha az általunk zaklatásnak gondolt cselekvés mértéke továbbra is csak a szabálysértés szintjét üti meg a hatóságok szerint, akkor könnyen elképzelhető, hogy a rendőrség közli a zaklatott féllel, hogy nyomozza ki ő maga, ki háborgatja, mert ők ezzel nem tudnak mit kezdeni. Pedig elképzelhető, hogy csak a telefontársaság híváslistáit kellene átnézni… Mi már attól rosszul vagyunk, ha egy héten keresztül rendszeresen ismeretlen számról hívogatnak, de a rendőrség előtt ez még nem állja meg a helyét mint bűncselekmény, ha nincs bizonyítékunk arra, hogy a zaklató erőszakos vagy közveszélyt okozó lenne…

Saját zaklató esetén érdemes a következő tanácsokat megfogadni:

  • Jegyezd fel a hívások napját és idejét.
  • Ha lehet, készíts hangfelvételt 1-1 ilyen hívásról.
  • Vond be egy barátodat vagy családtagodat, aki jelen volt a telefonhívások alkalmával, és a rendőrségen is bizonyítani tudja, hogy azok megtörténtek.

A zaklató, amennyiben bíróság elé kerül és elítélik egy év szabadságvesztéssel, közmunkával és pénzbírsággal számolhat. Ha a zaklató személy elleni erőszakkal vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével fenyeget, akkor a kiszabható büntetés közmunka és pénzbírság mellett két év szabadságvesztéssel sújtja a zaklatót. A zaklatás még súlyosabb, amennyiben a zaklatás a volt házastárs vagy élettárs, vagy a felügyeletére bízott személy ellen követi el. Minden évben több száz zaklatóról kap bejelentést a rendőrség, de ezeknek csak kis hányada kerül bíróság elé.

A legfontosabb és legnehezebb az, hogyan őrizzük meg a nyugalmunkat. Ha a zaklató képes volt felborítani mindennapi életünket és állandó stresszben tartani minket, akkor már elérte a célját. De ha nem hagyjuk magunkat csapdába ejteni egy technikai eszközön keresztül, akkor a győzelem a miénk. Az ismerőseim, akikkel erről az esetről beszéltem, mind azt mondták, hogy addig jó, míg viccesen állok a helyzethez. Igen, igazuk van, könnyű ezt így kezelni, míg a zaklatás "csak" ilyen formákat ölt. Sajnos számtalan nő ennél jóval durvább és fenyegetőbb zaklatásnak esik áldozatul nap mint nap.

Miért jó a csúnya barátnő(nek)?

8489

Gyakori jelenség, hogy viszonylag vonzó csajok csúnyácskább barátnővel felvértezve mutatkoznak, különösen akkor, ha pasizásról van szó. Nem kell humánetológusnak lenni, hogy belássuk, ez a formáció a vizuális tuningról szól, legalábbis ami a vonzóbb felet illeti. A helyzetből magától értetődő módon adódó összehasonlításból ugyanis csak jól jöhet ki, ezzel pedig saját esélyeit növeli. Ha az etikai kérdésektől eltekintünk, azt kell mondanunk, hogy működőképes stratégiáról van szó, szerelemben és háborúban amúgy is mindent szabad, csinálja hát. Az azonban kevésbé érthető, hogy miért vállal be egy ilyen helyzetet a szerényebb adottságokkal rendelkező fél.



olvass tovább