zöld

Fűre lépni szabad

1129

Szeretnék ajánlani egy programot a még remélhetőleg hátralevő 1-2 napsütéses napra. A Lágymányosi-híd budai hídfőjénél, a Kopaszi gáton van egy új park. Ha Pest felé nézünk, akkor balra az Info Park, ami szintén szép, jobbra az új Öböl Park található. Ahogy belépünk, szembetaláljuk magunkat egy "Fűre lépni szabad!" táblával, ilyet nem sok helyen látni Budapesten, ahol minden tilos, tilos és tilos. Rögtön a park bejáratánál található a Lágymányosi hajóállomás és vízirendőrség, amelyet már a csepeli HÉV-ről is sokszor nézegettem, vajon mi lehet az az érdekes formájú, csini kis épület. A park szép nagy, gondozott, és még szinte érintetlen. Magántőke bevonásával épült, s ez ad némi reményt arra, hogy lesz, aki odafigyel a folyamatos karbantartására. Bízom benne, hogy nem hagyják úgy lepukkanni, mint a Millenárist, vagy az Erzsébet téri parkot.

A nagy zöld területen sok-sok gyönyörű épület áll, amelyek egyelőre üresek, de luxuslakásoktól éttermekig bármit el tudok képzelni bennük. Úgy hallottam, kulturális rendezvények befogadására szánják őket, épp úgy, mint a Lágymányosi-öböl víztükrére helyezett színpadot. Érdemes akár nappal, akár este elsétálni oda. A parkban kivilágított fahidak is vannak, némelyik a víz felett halad el, romantikázásra kifogástalan. Fotósoknak is érdemes kilátogatni, dinamikus vonalvezetésű épületek, érdekesen elhelyezett növények, fények, és még sok apró részlet szolgáltat remek fotótémát. Hazafelé meg egy érintetlennek tűnő, lebetonozott területen jártunk, az egész járda tele volt állatokkal, sündisznóval, csigákkal, gyíkkal, mintha ember nem is járna arra sosem. Azt vártam, mikor jön szembe egy őz. Mindössze egy hátránya volt az egésznek. Akkora pókkal találkoztam, amekkorát még életemben nem láttam.



olvass tovább

Öko, de mégsem – Passzív házak

2529

Nemrégiben kezembe került egy építészeti magazin tematikus, zöld építészetről szóló száma. Nem vagyok egy mérnök típus, szóval a műszaki maszlagot csak mértékkel értem meg, de azért érdekelni kezdett, mai magyar építészetünk (építőművészetünk) miben járul hozzá a környezet megóvásához. Műszaki berkekben nem jártas ember nem is gondolná, hogy a környezettudatos építészet mennyi különleges, és egyre népszerűbb alternatívát kínál a hagyományos építészet kitaposott útnak mondható, ám unalmas és nem különösebben környezetbarát eljárásaival szemben. Az egyik ilyen alternatívát passzív háznak hívják. Ez keltette fel olyannyira az érdeklődésemet, hogy kicsit utánaolvastam máshol is, mik is az előnyei, a hátrányai, s valóban a „zöld jelenségek” táborát erősíti-e? 

A passzív házak egyik nyilvánvaló előnye az alacsony energiafogyasztásban rejlik. Az ilyen jellegű építészet fő törekvése a minél alacsonyabb hőveszteséget produkáló ház létrehozása. Magyar fejjel gondolkodva szinte felfoghatatlan, hogy ennek érdekében a passzív házakat húsz-negyven centi vastag szigetelőanyaggal látják el, szemben az általunk megszokott öt cm-rel. Az így elkészülő épület tehát energiáját nem hagyományos úton nyeri, hanem az ember által leadott hőt, saját hőjét és a Föld energiáit hasznosítja. (Legszembetűnőbb különbség a hagyományos tégla- és a passzív házak között, hogy utóbbinak nincs kéménye, így tüzelésből adódó káros anyagokat nem bocsát ki.)

Tehát, van nekünk egy cirka negyven centi vastagon szigetelt falunk. Ehhez járul még a nem hagyományos nyílászárók tömkelege. Nem hagyományos, ugyanis háromrétegű üvegből áll mind az ajtó, mind az ablak, hogy a levegő ne szökjön ki, és ne az utcát fűtsük. De ha még ez nem lenne elég, az ajtókat-ablakokat beépítéskor többszörösen szuperbiztosra szigetelik. Természetesen a nyílászárók megfelelő tájolása sem elhanyagolható szempont, ha a hő megtartása, illetve napenergia-felhasználás a fő szempontunk. Sajnos szellőztetésre már kevesebb lehetőség van, hiszen az mindennél nagyobb hőveszteséggel jár. Erre is akad megoldás, mégpedig kis ventilátorok (úgynevezett földkollektorok) személyében, melyek a talajból nyerik ki számunkra a megfelelő hőmérsékletű, friss, pollentől mentesített, tiszta levegőt.



olvass tovább

Diéta klímaváltozás ellen

3548

A kereskedelmi célú állatartás, azaz a húsipar kiszolgálása több üvegházhatású gázt termel mint a világ össze autója és teherautója együtt. Ez tény, többek között az ENSZ is kimondta. Éppen ezért mind többen hajtogatják, hogy a vegetáriánus életmódra való váltással az ember többet tesz a klímaváltozás ellen, mint azzal, ha hibrid autóra vált vagy éppen bringára ül. (Most a vegák fellélegeznek, az autósoknak meg szolgáltattunk egy jó okot, hogy miért mentegessék a fölösleges pöfögést.) A számszerűsített tények a következők: egy átlag húsevő naponta 14 800 liter vizet használ el, míg egy vegetáriánus mindössze 1100-at. Miközben a világ nagy része vízhiánnyal küzd, és ez egyre rosszabb lesz, a vízkészletünk legnagyobb hányadát az állattartásra fordítjuk, a járulékos szennyezésekről nem is beszélve. A vegetáriánus étkezéssel, különösen pedig a vegán étkezéssel annyi vizet takarítunk meg egy év alatt, mintha tizenkét hónapig nem zuhanyoznánk. Ez olyan életmódbeli változtatás tehát, ami a lehető leghatékonyabban csökkenti energiafelhasználásunkat, és mellette még egészséges is. Persze ez utóbbit mindenki vitatja, aki még nem próbált ki hosszabb húsmentes periódust.

Ezeket a felismeréseket mindazonáltal egyre többen magukévá teszik, és a kegyetlen állatartás, az állatkínzás elleni tiltakozás mellett a vega táplálkozás okai között most már az ökológiai lábnyom csökkentése is megjelent. Persze vannak egyszerűen olyanok is, akik nem szeretik a húst. Egyre több híres személyiség vállalja fel, hogy ő egyszer s mindenkorra befejezte a húsevést, s egyre többen ezen új ok miatt teszik ezt, ilyen például Pamela Anderson vagy éppen Leonardo di Caprio. És vannak sokan, akik hangosan harcolnak mindezért, például Al Gore. A majdnem amerikai elnökről jól tudjuk, hogy elkötelezett híve a globális felmelegedés elleni küzdelemnek, és az azzal kapcsolatos felvilágosításnak. Bizonyára a Kellemetlen igazság című, kissé száraz, ám annál riasztóbb filmjét is sokan láttátok.

Mr. Gore bezsebelt egy Nobel-díjat is ezen munkásságáért, most pedig vegetáriánus ételmárkát hozott létre, amivel azt üzeni, a széndioxid kibocsátásunkat érdemben valóban nehéz csökkenteni, de a hús letételével hatalmasat lépünk előre, csökkentsük hát hús-lábynomunkat. A termékek bevételét a klímaváltozás elleni küzdelemre fordítják. Ez mind szép eddig, csak éppen ő az, aki nem mutatja ezt a követemdő példát. Pontosan ezért a PETA és számos újságíró is támadni kezdte Ak Gore-t, kérdőre vonván álszent magatartását. Ha olyan jó módszer ez, és ha ennyire pártolja a húsmentességet, vajon ő maga miért nem követi saját tanácsait? És miért nem ad az embereknek kézzelfogható alternatívát és valóban jó tanácsokat?



olvass tovább

Te is figyelj oda!

4238

Gondolkodtatok már azon, hogy vajon egy fesztivál során mennyi szemetet termel a népes embertömeg? Ha nem, akkor nem kell sokat tenni, csupán kibringázni a Hajógyári szigetre és rácsodálkozni, hogy a Sziget alatt zsúfolt, poros, büdös terület alapvetően nyugis zöldövezet. Persze nem a Sziget az egyetlen monumentális megmozdulás, ahol érdemes némi figyelmet fordítani a szelektív hulladékgyűjtésre és úgy összességében a környezetvédelemre. Sajnos mindig az a legzöldebb fesztivál, amit nem rendeznek meg, így a legjobb amit tehetünk, hogy mi is odafigyelünk, legalább a saját szemetünkre. Mondjuk úgy, egy mozdulat erejéig.

Ökoközösség

Miért járunk fesztiválozni? A zene miatt, ez ugye alap, bár az sem mellékes, hogy évről-évre annak reményében vesszük hátunkra a sátrat, hogy jó arcok között, kellemes társaságban tölthetjük el ezeket az embert próbáló napokat. A fesztiválszervezők végre felismerték, hogy a fiatal közönség igenis képes odafigyelni a környezetre, sőt akár a szeletív hulladékgyűjtést is képes abszolválni. Épp ezért, az idei Balaton Sound igazi zöld rendezvény volt, hiszen a szeletív hulladékgyűjtő bázisokon túl, több más akcióval is készültek. A Környezetvédelmi Minisztérium saját standdal települt ki a helyszínre, ami stílusosan az "Egy mozdulat" nevet kapta, ami nem véletlen: a bulizó fiatalság néhány perc alatt, ajándékokra cserélhette az üres palackokat.

Nézd, ilyen volt a zöld séta!

A játékosság és a kreativitás sem maradhatott ki a programból, így a helyszínen felállított lakásbelsőben tizenöt energiapazarló pontot kereshetett meg az, aki ajándék pólóra vagy hűtőmágnesre vágyott. A Sound második napján tettünk Szabó Imre környezetvédelmi miniszterrel, Gerendai Károllyal a rendezvény egyik szervezőjével, illetve a celebvilág két oszlopos tagjával, Lolával és Fenyő Ivánnal körbejártuk a zöld pontokat, megismerkedtünk az akció lényegével, közben pedig jól rácsodálkoztunk, hogy a sok bulihely között bizony, hulladékválogató sátor is működött. Végre már nem kell hosszú perceket gyalogolni azért, hogy a PET palackot, tényleg a külön műanyagok számára felállított gyűjtőbe dobhassuk, így aki továbbra is kifogásokat keres, annak azért érdemes elgondolkodnia, hogy a féktelen bulizás, vajon egyenlő-e a környezet mértéktelen rombolásával.

Füvezz legálisan!

5611

A tenger zöldségeinek számtalan típusa ismert: kombu – édeskés, wakame – zamatos, dulse – puha és csípős, hiziki – tápanyagokban a leggazdagabb, agaragar – fűszeres és a nori - a legízletesebb, amit a rizs köré is tekernek a sushi éttermekben. De nem csupán gasztronómiai utazásaink során élvezhetjük az algákat, ha jobban akarunk élni a testünkben, akkor is érdemes belenyalni a zöld porba.

Az algák a keleti népek táplálkozásában előkelő helyet foglalnak el, de korábban Európában, az északi és a déli részeken is nagyobb hangsúlyt kapott az alga a táplálkozásban, mint manapság. Rendkívül magas a tápértékük, tele vannak fehérjékkel és ásványi anyagokkal, nyomelemeket, vitaminokat, aminosavakat, keményítőket is tartalmaznak. Maradéktalanul pótolják a húsféléket és a tejtermékeket. Tehát ha valaki laktovega, esetleg vegán, nem eszik húst, az alga tökéletes táplálékkiegészítőként szolgál, ugyanis megtalálható benne az összes tápanyag, amelyre szükségünk van, de a húsból, a tejtermékekből nem nyerjük ki. Gyógyhatásai is közismertek a keleti kultúrában, telítetlen zsírokat tartalmaz, klorofilt és antibiotikus hatású részeket, szárított, porított, tablettázott formában lehet kapni gyógynövényboltokban, amelyből napi kettő-hat tabletta az ideális mennyiség.

http://www.viable-herbal.com/images/herbs/spirulina-bsp.jpg



olvass tovább