vitamin

Jó egészséget!

4153

Van egy életfeladata minden embernek. Az, hogy egészséges legyen. Nekem vallásom és filozófiám, hogy ez elérhető, csak oda kell figyelnünk magunkra. Az, hogy ezt megvalósítsátok, a megoldás a saját kezetekben van. A betegség nem szükségszerű, az egészség a természetes állapotunk.

Az egészség

Jobb, ha tudjátok, hogy az ember természetes élettartama mintegy 120 év. Miért kezdünk el korán betegeskedni és hogy miért halunk meg sokkal előbb? A különféle betegségek és az idő előtti öregedés döntő kiváltó okai a következőek: a  test túlzott elsavasodása, az oxidációs stressz a szabad gyökök miatt, a túlsúly, az emésztés fokozatos romlása, a belső környezetszennyezés, mind fizikai, mind pszichikai értelemben, és meglepő módon az életöröm hiánya.

A lassú öngyilkosság

Dohányzás: Amikor egyetlenegyszer beleszívunk a cigarettába, százezer szabad gyök keletkezik. Ezek az agresszív oxigénmolekulák tolvajok. A külső atomhéjukon egy elektronnal kevesebb van, ezért valahonnan ellopják a hiányzó elektront.  Így indul ki egészségtelen láncreakció egyetlen szabad gyökből.
Túlsúly: Egyértelműen és megcáfolhatatlanul bizonyított tény, hogy a kalóriacsökkentés meghosszabbítja az életet. Az elfogyasztott ételnek általában csak az egyharmadára van szükségünk. Igen gyakran csak azért eszünk, meg megszoktuk, mert frusztráltak, elégedetlenek vagyunk. Minden alkalommal, ha lemondunk a szükségtelen étkezésről, életidőt kapunk. Túl kevés mozgás: A legtöbb ember manapság életfogytiglan ül, pedig nem is ítélték arra. Elég lenne napi fél óra mozgás. Bosszankodás, negatív gondolkodás: Attól, hogy mérgelődsz az, ami miatt mérgelődsz, teljesen változatlan marad. Más szóval: a dühnek nincsen a valóságot megváltoztató hatása. Alakíts ki pozitív énképet! Tápanyaghiány: Célirányos táplálék kiegészítésre van szükség! Manapság még mindig sokan azt mondják, hogy aki egészségesen táplálkozik, mindent megkap, amire szüksége van. Ez nem igaz. Néhány száz évvel ezelőtt ez még valóban így volt, mivel akkoriban az élelem még természetes, manipulálatlan volt, igazi „élelmi szer”.  Mostanában azonban a növényeket különféle szerekkel kezelik, az esőben lecsapódó káros anyagok is hátrányosan befolyásolják a növények vitaminkészletét. A napsütés, az ózonréteg károsodása miatt olyan erős, hogy a növények úgy tudnak csak védekezni ellene, hogy saját vitaminjaikat felhasználják. Túlsavasodás: A sav-bázis egyensúly az egészség alapköve, és minden gyógyulás előfeltétele. Savanyú talajon semmi sem tud nőni. A testünk savakat termel, viszont bázisokat nem tud előállítani, ezért ezeket folyamatosan pótolni kell. Ezt komolyan kell venni! A savmentesítés csak az első lépés, ugyanilyen fontos az ásványi anyagok pótlása is. Hagyd el, ami árt és tegyed azt, ami erősít!

Az egészség hét oszlopa

Táplálékod legyen természetes! A friss, élő, természetes táplálék hiánya az egyik fő oka az egészség hanyatlásának és az idő előtti öregedésnek. A test öngyógyító és öntisztító szervezet, amely képes egészséges maradni, ha segítünk neki ebben. Az embereknek csak három százaléka hal meg időskori végelgyengülésben, a többi kilencvenhét százalék a helytelen életmódba hal bele és igen gyakran a késsel-villával elkövetett öngyilkosságba. Továbbá, hogy nem figyelnek a testük üzeneteire. Az ősember elsősorban gyümölcsön élt és természetes minden élelmet nyersen és feldolgozatlanul fogyasztott. Ha egyáltalán ettek húst az emberek, akkor csak ínséges időkben. Egészen a XX. század elejéig jelentéktelen volt az eltérés ettől a természetes táplálkozástól. Európában egyszerűen mindenki egyszerre túl-, alul- és helytelenül táplált. Túl sokat eszünk a helytelenből, a kalóriából, amelyre fizikai erőfeszítés híján nincs is szükségünk és túl keveset fogyasztunk a helyesből, vagyis vitaminokból, ásványi anyagokból, enzimekből. És amit megeszünk, az mind feldolgozott, tartósított, ezáltal nem természetes és főleg nem friss élelmiszer.



olvass tovább

Mi ez? Paprika

4451

Minap sétálgattam a piac sorai között, és paprikát válogattam. Milyet vegyek? Hegyeset? Gömbölydedet? Pirosat, zöldet, sárgát? Tévét? (nem azért TV, mert - mint hittem sokáig - a csutkája régi tévéképernyőre emlékeztet hanem, mert tölteni való.) Mivel elég nehezen tudtam választani, ezért segítségül hívtam nagyanyámat, aki telefonon keresztül instruált, hogy melyik paprika melyik ételbe való.

Hétköznapra

Ha nyár, akkor lecsó vagy saláta. Máskor vajas kenyér paprikával. Chilis bab. Töltött paprika. Vagy csak úgy rágcsálni, mártogatni. Mindig attól függ, hogy milyen paprikát vásárolok, hogy mit szeretnék enni. Ha lecsót, akkor akár a kicsit fonnyadtabb, hibásabb is jöhet, ha saláta, akkor csakis édes és ropogós ugyanilyen, ha mártogatni szeretnék.

Paprikákat nézegess itt!

Pogány bors

A magyarok régóta használják a paprikát fűszerezésre, ez ugye a pirospaprika őrlemény. Persze a nyers paprikát másként is át lehet alakítani mint szárítás, darálás, annak érdekében, hogy fűszerként funkcionáljon. De erről már hírt adtunk! Ez ugye a híres paprikalekvár. A világ más részein inkább chiliznek, őrleményt nem használnak.



olvass tovább

Nyomjunk egy utolsó hajrát!

5587

Szerintem sokan mostanában érkeznek el arra a pontra, hogy szép a tél, jó a tél, kell a tél, de most már nagyon unalmas. Belefáradtunk lelkileg, és sajnos fizikailag is, sokunkat ilyenkor érnek el a betegségek, hisz tartalékaink végén járunk. Megroggyant lelkivilágunk sem segít abban, hogy összekaparjuk magunkat, és valahogy kihúzzuk tavaszig, úgyhogy más tervet kell kieszelni. Persze valamennyit az is segít, hogy négykor még lámpa nélkül írom ezeket a sorokat...

Savanyúk

Ahogy a különféle vallási alapú étkezési előírások, úgy a hagyományos helyi étkezési szokások sem véletlenek. Ennek értelmében a télen gyakran az asztalokra kerülő savanyúságok jótékony hatását ne becsüljük le, és hozzuk szépen újra divatba. Tudjuk, hogy a savanyú káposzta C vitamin tartalma kimagasló, amire egykor a tengerészek jöttek rá, s innentől kezdve pápát integethettek a rettegett skorbutnak, a tengeri pestisnek. Tartalmaz ezen kívül B és A provitamint is. De nem pusztán vitamintartalma miatt érdemes elmajszolni belőle egy-egy adagot, hanem egyéb hatásai okán is: erős gyulladáscsökkentő hatással bír, rendbeteszi a bélflórát, ami nem pusztán közérzetünk miatt hasznos, hanem mint tudjuk, immunrendszerünk helyes működésében is elengedhetetlen. Vegyük hozzá mindehhez magas rosttartalmát, s azt a sajnálatos tényt is, hogy az átlag európai ember általánosságban elégtelen mennyiségű rosthoz juttatja szervezetét.

De nem csak a savanyú káposzta bír ilyen remek tulajdonságokkal, utánpótlásként bármelyik, a savanyúságos pultnál pöffeszkedő vödörből kérhetünk, hisz a csalamádénak még magasabb a C vitamin tartalma, mint a káposztának, s mindkettejüket odaveri az ecetes paprika, amiből tíz deka a napi szükséglet száz százalékát fedezi. És milyen finom, úristen... Fontos tudnunk, hogy a savanyúságok esetében a vitaminok egy része a lébe kerül, így a kellemesen pikáns, savanyú-sós levet is kérjük el a zöldségestől, és bátran kortyoljuk is el! Márcsak azért is hasznos ily módon pótolni vitaminszükségletünket, mert ellentétben a tablettákkal, a szervezet egyértelműen jelezni tudja, kér-e még belőle. Csak ara kell figyelni, kívánjuk-e, no meg arra, hogy ha lehet, házit válasszunk, ne iparilag tartósítottat. A szervezet, ha viszonylag egészséges, és évszaknak megfelelő, helyi táplálékokkal üzemeltetjük, idővel tökéletesen jelezni tudja, mire vágyik, és ezekre a belső hangokra minden esetben hallgatni érdemes. Nem a szélsőséges biomániáról beszélünk, pusztán arról, hogy kerüljük a finomított cukrot, a mesterséges adalékanyagokat, és minden olyasmit, amire egy szervezetnek semmi szüksége nincs. Tényleg nem kíván nagy önfegyelmet, sőt, hamarosan jobban is érzi magát az ember, és megtörténnek vele olyasmik, hogy az ecetes paprika mellett egyszercsak elkezdi kívánni a céklát is.



olvass tovább

Ne fojtsd el csírájában!

6093

Újabb hóbort árasztotta el a hiszékenyek piacát, vagy valóban hihetünk a szóbeszédnek, miszerint a különböző csírák fogyasztása rendkívül jó hatással van a szervezetre? Sokan esküsznek rá, hogy ha naponta magunkhoz veszünk némi csírát, akkor megelőzhetjük a rákos daganatok kialakulását, fiatalíthatjuk bőrünket, szebbé és csillogóbbá tehetjük hajunkat, valamint kirobbanóbbá varázsolhatjuk teljesítményünket. Nos, én kipróbáltam, és elkezdtem magamnak magokat csíráztatni. Most kicsi, zöldellő „minikertek” lepik el aprócska konyhánk minden egyes négyzetcentiméterét.

Miért érdemes csírát nevelni?

Ismerjük a szituációt, hallottuk már ezerszer a suliban, ebéd alatt szüleinktől vagy a buszon beszélgető cekkeres néniktől: rohanó világ, környezetszennyezés, antibiotikummal kezelt állatok, génmanipuláció, és még napestig sorolhatnám. Olyan mennyiségű káros elemmel és helyzettel kell megküzdenie szervezetünknek napról napra az életben maradásért, hogy egyszerűen képtelenek vagyunk egészségesen túlélni. Sebekkel ugyan, de győztesen jövünk ki a környezeti ártalmakkal vívott csatákból. És mik ezek a sebek? Allergia, korai bőröregedés, leharcolt haj, rákos megbetegedések, állandó immunrendszer problémák, rossz emésztés, fáradtság. Ezekre, úgy fest, a természet maga alkotta meg a lehető legjobb orvosságot.

A csírákat elsősorban magas antioxidáns és vitamintartalmuk miatt érdemes fogyasztani. Egy aprócska csíra magában hordozza az egész növényt. Hatalmas mennyiségű vitaminadagot csomagol a természet egyetlen magba. Azt olvastam, az egészséges élet alapja, a „zöld étrend”. Ez persze nem csak a csírákat, de a már kifejlett növényeket is magában foglalja, persze mindent csak nyersen. Azonban ne szakadjunk még el a csíráktól és az azokban található vitaminoktól. A csírák nagy mennyiségben tartalmaznak A, B-komplex, C, D, E, G, K, U vitaminokat, valamint ásványi anyagokat. Ráadásul az anyatermészet úgy alkotta meg számunkra a kis csírázásnak indult magokban lévő mindenféle jót, hogy azokat az emberi szervezet éppen ebben a korai szakaszban tudja a legkönnyebben felszívni, megemészteni.

Fogyasszunk több kalóriát és dobjunk le néhány kilót

Jól hangzik, nemde? Eszünk, mégis fogyunk. És nem csak fogyunk, de növeljük életvonalunk hosszát is. Mindezt természetesen a csírákkal, amelyek 25%-kal több kalóriát tartalmaznak, mint a húsok, mégsem engedik, hogy a kelleténél gömbölyűbbé váljunk. Ez annak köszönhető, hogy se zsír, se koleszterin nincs bennük, és nem etették őket antibiotikumokkal, hormonokkal. Teljes mértékben támogatják az emésztést, tisztítják a szervezetet.

A csíráztatás alapjai kezdőknek

Bár elsőre számomra rendkívül visszataszítónak tűntek a kis „csápos” magok, és az ízük is rémes volt, meggyőztem magam arról, hogy napi egy joghurtnyi csíraadag évekkel hosszabbítja meg újdonsült ZÖLD életemet. Nem volt egyszerű a kezdet, de semmi sem lehetetlen. Már gyártanak profi csíráztató edényeket, melyek arra hivatottak, hogy a magokat segítsék a szárba szökkenés rögös útján. Ilyen tálat nekem egy kertészeti szaküzletben sikerült beszereznem, ahol egyébiránt vagy húsz különböző magot is találtam kis zacskókba porciózva. Vettem is rögtön némi retek, káposzta és búza magot, valamint csicseriborsót. A zacskók hátoldalán azt is feltüntették, mit kell tennem, hogy ne punnyadjanak be. 3 nap és szüretelhetek - volt az ígéret. Elsőre alaposan meg kell mosni a magokat, majd szükségem volt egy 25 fokos szobára (nem ellenőriztem), semmi tűző napfény, kétszeri öntözés naponta, de tilos a vízben áztatás, mert berohasztja a növényeket. Nos, ahogy elnéztem az emeletes műanyag dobozba (speciális csíráztató edény) zárt magokat, a napok számában azonnal kételkedni kezdtem. A reteknek 4, a búzának majd’ 6 napra volt szüksége a kifejlődéshez.

Mikor úgy ítéltem, készen vannak - ezt a sok kis „csápból” (nevezhetjük őket gyökereknek és száraknak) következtettem ki – egyszerűen csak összeszedegettem őket, jó alaposan leöblítettem és beletuszkoltam egy adag joghurtba. Azóta kipróbáltam vajas kenyéren, salátában, levesben, és néha még magában is elcsócsálom a tévé előtt ülve. Fontos, hogy mindig nyersen kell őket enni!

Egyelőre nem tudom, hány évvel sikerült meghosszabbítanom az életemet, egy biztos, még itt vagyok, és miután rákerestem a neten mindenféle receptre, már nem riadok vissza a szőrös csápoktól sem. Javaslom, mindenki próbálja ki otthon a csíráztatást, kóstolja meg a lehető legtöbb csírafajtát és válassza ki a neki tetszőt. Kíváncsi vagyok a tapasztalataitokra. Sok sikert!

Egyetek vitamint!

7333

Egyél sok zöldséget, egyél sok gyümölcsöt, mert abban van a VI-TA-MIN! Hányszor volt ez a szó nyomos érv amellett, hogy miért kell enni a nemszeretem répafőzelékből, a spenótból, a sóskából, vagy miért kell tízóraira a vajas kenyér mellé elrágni egy almát. A vitamin miatt. Nincs vita, vitamint enni kell. De mi is a vitamin, és mikor milyet kell enni?

A történet egy lengyel orvossal, nevezetesen Casimir Funkkal kezdődött, akinek 1912-ben sikerült rizskorpából előállítani és lejegyezni vitamint. Ezzel aztán sikeresen kezelte az akkor még ismeretlen (B1-vitamin) hiánybetegségét, a beri-berit. Tovább kutatgatva Funk rájött arra, hogy az általa felfedezett anyag nem más, mint egy egyszerű amin-vegyület, melyet az életmentő kezelés után stílszerűen a latin „vita” (élet) szóval kombinálva vitaminnak nevezett el. A vitamin csak később vált a fentihez hasonló vegyületek gyűjtőnevévé, amelyeket később betűkkel jelöltek.

Fotó: Flickr, andredoreto



olvass tovább