utcanév

Ki az Isten ez?

4959

Annyiszor felmerült már a kérdés bennünk, miközben jártunk-keltünk a világban, hogy azok az utcanevek, amelyekbe belebotlunk, kit takarnak. Mármint ki is volt Szilágyi Erzsébet? És elkezdünk agyalni, és valahonnan nagyon mélyről sikerül előbányásznunk némi információt: Mátyás király... Igen, igen! Az anyja volt. Na és akkor kicsit megnyugszunk. Majd, megyünk át a városon, átérünk a ligethez, Olof Palme sétány. Valaki azt mondta, hogy tuti valami mediterrán klub - nyilván a házbeli tapasztalatai vagy a pálma miatt -, szóval sokunknak fogalma sincs arról, hogy kik voltak azok az emberek, akikről utcáinkat elnevezték.

Lássuk a svéd Sven Olof Joachim Palme-t, aki 1927-ben a Vízöntő jegyében született, és 1986-ban halt meg golyó által. Liberális politikus volt, akár az apja. Az 1973-as választásokon pártja győzelmet aratott, ő pedig miniszterelnökként jelentős szociáldemokrata reformokat vezetett be, növelte a dolgozók beleszólását a munkahelyi ügyekbe, valamint új alkotmányt fogadtatott el, amely teljesen kiüresítette a királyság intézményét, és az így szimbolikussá változott. Ezek után néhány évig ellenzéki volt, majd 1982-ben újra győzelmet aratott a pártja, és haláláig miniszterelnök maradt.



olvass tovább

Maderspach Károlyné megvesszőzése

5022

Városi túránk következő alanya egy hős amazon, Maderspach Károlyné. Őt Haynau parancsára, Gröber osztrák kapitány Ruszkabánya piacterén, nyilvánosan megalázta azzal, hogy levetkőztette és megvesszőzte. Hogy miért? Mert Maderspach Károlyné Buchwald Franciska (1804-1880) előszeretettel látta vendégül a szabadságharc honvédtisztjeit, sőt Kossuth Lajos utolsó előtti, Magyarországon töltött éjszakáját is nála múlatta. A másik indok szerint Franciska a márciusi győztes csaták idején egy szalmabábut felöltöztetett császári egyenruhába, és gúnyversek kíséretében eltemette azt. Ez természetesen nem volt igaz. Az öt gyermekes, negyvenöt éves asszony bűne csak annyi volt, hogy kiállt hőn szeretett hazájáért. A megvesszőzést követően férje agyonlőtte magát. A gyalázatért sosem kapott elégtételt, viszont 1909 őszén emlékoszlopot emeltek tiszteletére. Franciska a Kerepesi sírkertben nyugszik, bárki meglátogathatja. Erdélyben egyébként csúcsrendezvénynek számítanak a Maderspach-napok...

Leírhatatlan

5080

Harkányban a kedvenc sétányom a Bajcsy-Zsilinszky Endre sétány, gyönyörű vöröslevelű fáival minden évszakban elvarázsol, a nevével viszont bajban voltam és vagyok. Mióta Google jóbarát, minden alkalommal, amikor le kell írnom ezt a szép nevet, hogy Bajcsy-Zsilinszky, hát meggoogle-zom. Szerintem majd' minden közepesnél nagyobb méretű településen létezik ilyen nevű közterület. De ki volt Bajcsy?

Az ott középen a budapesti Bajcsy-Zsilinszky út

Eredetileg Zsilinszkynek hívták az apját, de számomra nagyon szimpatikus módon, miután elvette feleségül Bajcsy Máriát, felvette a nevét. Na, ez a szerelem! Endre a legkisebb gyermek, 1886. június 6-án született Békéscsabán. Szélsőjobboldali politikai irányzatok híve volt, publikálta is ezen nézeteket tartalmazó írásait, méghozzá a Szózat című lapban. Az I. világháborúban frontszolgálaton volt, majd súlyosan megsérült, a háború értelmetlenségét már ekkor érezte. 1920-től kezdve inkább a demokratikus ellenzék hívévé vált. A II. világháborúban való magyar részvételt határozottan ellenezte, elítélte a faji és politikai megkülönböztetést. A német megszálláskor tűzharcba keveredett a Gestapo ügynökeivel. Lakatos Géza kormánya kikérte a németektől, és szabadlábra helyeztette, de a nyilas hatalomátvétel után illegalitásba kényszerült. Aktívan részt vett a földalatti mozgalomban, de árulás következtében fogságba vetették, és 1944 decemberében Sopronkőhidán kivégezték.

Zalalövőtől Kecskeméten és Pécsen át egészen Budapestig szinte mindenhol van Bajcsy-Zsiliinszky Endre utca, hát most már azt is tudjuk ki volt ez a fazon. Budapesten egyébként itt a kedvenc mozink és a belváros legjobb kilátója.

Nyomozunk az utcanevek után

5143

A Pesti oldalon a kedvenc utcám a Falk Miksa. Gyönyörű fái és a műkereskedő kis boltok olyan hangulatot adnak ennek a Duna parthoz közeli utcának, mintha a XX. század elejére mentünk volna vissza, és csak percek kérdése, hogy szembe jön velünk egy konflis, esetleg egy sétapálcás, keménykalapos nagypolgár. Kedvelem ezt a miliőt. Persze az utcanév magyarázónk ezzel még közel sem elégítette ki azt a kíváncsiságotokat, hogy ki volt Falk Miksa.

Columbo megvan? Az a fura nyomozó, ballonkabátban? Nosm nem véletlen Peter Falk és Falk Miksa neveinek egyezése: a nyomozó dédapja Falk Miksa író, politikus, az MTA tagja. Igen szegény kereskedő családban született 1828-ban, és már tizenöt évesen kénytelen volt pénzt keresni, ezt pedig nem mással tette, mint azzal, hogy németül írt pesti lapokba. Később sokat dolgozott Bécsben, hazaérte után a Pesti Naplóban egyidejűleg bírálta az abszolutizmust, de névtelen cikkeiben a Budapesti Hírlapban támogatta a bécsi politikát és konzervatív cikkeket közölt le. 

Főleg külpolitikai és olyan Magyarországot érintő nemzetközi kérdésekkel foglalkozott, amelyek bármilyen irányba elmozdíhatták a Kiegyezés utáni magyar helyzetet. Falk Miksa kiváló német tudásának köszönhetően, és a magyar nyelv felsőfokon vaó művelése okán kerülhetett Erzsébet királyné - becenevén Sissi - közelébe, akit ő tanított meg a magyar nyelvre. 



olvass tovább

Utcanév felderítő

5196

Eleinte eszembe sem jutott, hogy ez az utcanév egy személyt takar. Aztán persze, amikor jobban odafigyeltem, nyilvánvalóvá vált, hogy bár az Ajtósi lehet határozószó, de a Dürer minden bizonnyal tulajdonnév. A hetes buszon zötykölődve kutattam az információk utána az agyamban, hátha előjön valami, de bevallom semmi nem bújt elő. Egyértelművé vált számomra, hogy tökéletes alany lesz Ajtósi Dürer a következő utcanév nyomozáshoz.

Apja a Gyula melletti Ajtósról vándorolt Nürnbergbe, 1444-ben, ahol házasságra lépett ötvösmesterének a lányával és tizennyolc gyermeket nemzett neki. Már az apja felvette az Dürer nevet - Ajtósi-Thürer-Dürer - így a közel húsz gyermekből, a harmadik élve marad fiú Albrecht (Ajtósi) Dürer lett 1471-ben. Ő, miután kitanulta apjától és anyai nagyapjától az ötvös mesterséget festészettel kezdett el foglalkozni. Már kisgyermekként hihetetlen rajztehetségről tett tanúbizonyságot, megfigyelő képessége páratlan volt, ezek korai önarcképein jól láthatóak.



olvass tovább