tudatos

Nincs szemét, nincs sírás

5776

Hetek óta fontolgatom, hogy összeszámolom, naponta hányszor érintkezem műanyaggal, kezdve a fogkefe megfogásától egészen addig, míg este leveszem a kezem az egérről. Gyanítom, hogy kalkulációm félelmetes számmal zárulna, az pedig még félelmetesebb, hogy a műanyag pályafutása óta legyártott plasztik-kütyük  itt leledzenek körülöttünk, és ez így is marad. Lehet, hogy láthatatlanul a tengerben úszkálnak, de az is lehet, hogy kiszúrják a szemünket hatalmas logós bevásárlószatyor formájában. Ezek után meglepő, hogy akad olyan ember, aki azt mondja: Elég volt, nem vagyok hajlandó több szemetet termelni!

A 4R törvénye

Régebben már megismerhettétek Dave-et, aki olyannyira megelégelte a saját, és családja szeméttermelését, hogy fogta magát és összegyűjtötte a hulladékkupacot a családi pincében. A kissé flúgos pasas méltó párja lehetne a kaliforniai családanya, azzal a különbséggel, hogy Bea és családja egyáltalán nem termel hulladékot. Na, ez azért elég kemény dió, ugye? Óriási mázli, hogy az említett csaj a New York Times egyik újságírójának szomszédságában él, így küldetése és blogja kellő publicitáshoz jutott.

A kaliforniai Mill Valley-ben élő, négytagú család nem termel semmiféle hulladékot, így náluk kizárt, hogy az amúgy is plasztik szemeteszsák dugig legyen gyorséttermi csomagolás-cafatokkal, műanyag flakonokkal, elhasznált ruhadarabokkal... Szó sincs semmiféle vízióról, kivitelezhetetlen elgondolásról, csupán tudatosságról, vagyis a képességről, hogy ignorálunk minden csomagolóanyagot, de leginkább a műanyagot. Ez kapásból megoldhatatlannak tűnik, hiszen elég betérnünk a legkisebb közértbe, és rögtön látjuk, hogy az élelmiszerek többsége műanyag csomagolásban kerül a polcra. Ahhoz viszont, hogy szemétmentes háztartást vezessünk, még véletlenül sem vihetjük haza kedvenc csípős ketchupunkat, mert sajnos az is, mint minden, gyorsan értelmét veszítő flakonban lakik. Bonyolultnak tűnik a felvetődő milliónyi probléma áthidalása, de kivitelezhető. Nézzük rögtön az első tanácsot: nem engedünk be semmi olyat a házba, ami szennyező. És itt most nem a sáros bakancsokra gondolunk, hanem mindenre, amiben akár egy gramm műanyag is van.

Ha jól érzem, most kezdtek igazán kételkedni az elgondolás sikerében, pedig higgyétek el, működik. Vajon milyennek képzelünk egy szeméttelen háztartást? Minden újrahasznosított papírt felidéző barnás színű és barátságtalan, katonás sorban állnak a környezettudatos brossúrák, a ház úrnője pedig szalmaszoknyában kalauzolja a vendéget. Hát nem, ugyanis Michelle Slatalla, a Times újságírója egy tojáshéj belsejéhez hasonlította Bea rendhagyó otthonát, amiben faltól a padlóig minden hófehér. Úgy bizony, vagyis a takarítás is csak megoldható valahogyan, kemikáliák nélkül. Még mielőtt belevetnénk magunkat a szemétmentes otthon praktikáiba, nézzük, hogy pontosan mit is kell szem előtt tartanunk ahhoz, hogy nulla hulladékot termeljünk. Bea 4R-modellje egyelőre megállja a helyét, hiszen mindet lefed, ami a környezettudatossághoz elengedhetetlen: refuse, reduce, reuse, recycle, vagyis megtagadni, csökkenteni, újrahasználni és újrahasznosítani. Csak egyetlen dolog lehet kivétel, ez pedig a vécépapír, mindenki érti, hogy miért.



olvass tovább