terápia

Hipnábilis vagyok

4236

Ha azt mondom hipnózis, sokaknak valami félelmetes, de mindenképpen titokzatos fél-, de inkább áltudományos dolog jut eszébe, amikor embereket mindenfélére lehet kényszeríteni, esetleg alaposan ki lehet őket kérdezni, vagy épp kihasználni a tudattalanságukat. Nos, néhány napja átestem életem első hipnózisán, egy szimbólum terápia bevezetése során. Tudom, hogy nem csináltam semmi olyat, amit ne akartam volna.

A hipnózis módosult tudatállapot. A hipnózis alatt történt, átélt, látott dolgok álomszerűen vannak jelen. Ezt a tudatállapotot a hipnózis vezetője és a hipnotizált alany közösen hívja elő. A tévében itt-ott látott procedúrához annyiban hasonlít, hogy tényleg egyetlen pontra kell koncentrálni, hogy elérjük azt a mély, megváltozott tudatállapotot, ami a hipnózishoz szükséges. Majd jön a szöveg, amelynek során tényleg egyre beljebb kerülsz. Szót szó követ és azt veszed észre, hogy benne vagy egy nagyon valószerű álomban, egy olyanban, amelyre ébren is emlékezni fogsz és a látott szimbólumokat elemezve egy sor nyitott kérdés megválaszolásra talál.

Nálam az első - bemérő hipnózis- a következőképpen nézett ki. A terapeuta elmondta, hogy mire lehet számítani, bármilyen kérdésem volt, azt feltehettem. Én nagyon féltem, hogy újra fogok élni olyan traumákat, amelyeket már korábban megéltem, de felerősítve, és féltem attól, hogy ez nagyon meg fog viselni. Erre azt a választ kaptam, hogy a tudatalattim nagyon jól működik, és ha olyan durva élmény merülne fel hipnózisban, amelyet nehezen vagy nem tudna elviselni a pszichém, akkor ki fogok jönni önmagamtól a hipnózisból. Nem így történt. Hipnózis alatt az egyik kép hatására elsírtam magam.



olvass tovább

Egy jó szex majd rendbe tesz?

4954

140 km/h-s sebességgel haladsz, gyönyörködsz a balatoni panorámában. Érzed ugyan, hogy iszonyatosan fáradt vagy, de legyőzi enerváltságod a céltudat: minél előbb hazai pályára érni.

A pillanat. A semmiből érkezik. Csak egy tizedmásodperc, és fogalmad sincs, mi történik veled, elveszted önkontrollod, érzed, hogy nincs levegőd, a halálos ijedtségtől légszomjad lesz, szívritmusod megzavarodik, remegsz, bőgni akarnál a félelemtől, ami hirtelen utat tör szervezetedben. Biztos vagy benne, hogy szívrohamod van vagy menten az lesz ,és a legborzasztóbb az, hogy egyedül vagy, senki nincs ott veled. Kihűl kezed-lábad, ezzel ellentétben izzadni kezd forró tested. Kiállni nem tudsz, kamionok zúgnak el melletted, az ájulás kerülget. Valahogy – túlélő formában- a következő kiállóig elkecmeregsz. Hívod a szüleidet, beszélni sem tudsz összefüggően, majd anya hangjának hallatán zokogni kezdesz. Autóba ülnek, jönnek érted, csak addig kell valahogy kitartani, lélegzetvételt újra megtanulni. Nem érted a tüneted, nem tudod, mi zajlódott le akkor és ott benned. Telnek órák-napok és észreveszed, állandó társaddá vált a félelem, mindig ott motoszkál benned: mi van, ha újra rádtör, váratlanul, álnokul és hívatlanul? Mi lesz akkor veled?

A pánik eredete

A pánik szó mitológiai eredetű: eltúlzott, oktalan rettegést jelent. Pán görög pásztoristenről kapta a nevét, akinek több rossz szokása is volt. Gyakorta „szexuálisan zaklatta” a környék lányait, aminek ők nem igazán örültek, mert Pán csúnya volt, félig kecsketestű és félelmetes hangokkal riogatta az embereket. Ám valódi veszélyt senkire nem jelentett: indokolatlan, 'páni' félelmet keltett. Maga a betegség nem új keletű, ám csupán néhány évtizede nevezik pánikbetegségnek. A pánik fogalma mára elveszteni látszik eredeti tartalmát, és lassan marketingeszközzé válik. A túlzott propaganda tette aránytalanul félelmetessé.

Mi történik ilyenkor szomatikusan?

Néhány perc alatt alakul ki az elemi erejű szorongásos roham, felgyorsul a légzés és szájszárazság, izzadás, hőhullámok, zsibbadás, szaporább szívverés valamint emelkedett vérnyomás jön létre. Izomfeszülések, izomgörcsök - melyek különösképp a bordaközi izmok fájdalmát ( kardiofóbia ) okozhatják – alakulhatnak ki. Pszichésen bizonytalanság, szorongás, halálfélelem, kontrollvesztés, a realitásérzék elvesztése és a megőrüléstől való félelem kerülhetnek felszínre főbb tünetekként.

A pánik háttere

A betegség típusosan a kora felnőttkorban, a 20-as évek elején, a szülőkről történő leváláskor jelentkezik. Úgy tűnik, saját problémám nem egyedi, sőt. A magyar pánikbetegek száma több százezerre becsülhető, de ettől nyilvánvalóan nem leszek nyugodtabb. A szindróma legalább kétszer olyan gyakori nőknél, mint férfiaknál. Ennek egyik oka talán az, hogy a meglehetősen maszkulin világban túl nagy nyomás nehezedik a nőkre. A rendszeres és nagymértékű stressz pedig kiválthat akár pánikbetegséget is, a lelki nyomást pedig gyakran csak tovább súlyosbítja, ha egy nő nem bírja a rá nehezedő terheket, és lelkileg kiborul. Kirohanásait a környezete tévesen hisztinek tekinti. A kálvária általában huszonévesen kezdődik, és körülbelül negyven éves korig érinti a lakosságot. Egyetlen pánikrohamot azonban nem szabad összetéveszteni a pánikbetegséggel. Ha viszont a rohamokból legalább négy jelentkezett egy hónapon belül, orvoshoz kell fordulni.



olvass tovább

Mi ez? Sólámpa

5482

Karácsonyra jött a szerkesztőségbe egy sólámpa. Mivel maximum két méterről szívja be a káros sugarakat, és célzott volt az ajándék, a főnök használja. Indítványoztuk, hogy tegye középre, hogy mindannyiunk körül elszívja a káros sugarakat, de még mindig csak körülötte lévő sugarakat semlegesíti. Elvileg.

Kicsit utánanéztünk, hogy mi is ez a sólámpa és vajon tényleg javítja a helyiség levegőjét, sőt hegyi vagy tengeri levegő lesz-e körülötte. A tézis szerint a só negatív ionokat bocsát ki magából, és így javít a körülötte lévő levegő minőségén. Mivel a belélegzett levegő nagyban hatással van a közérzetünkre, egészségünkre, ezért nem lehet rossz, ha valami kipucolja azt. A levegő elektromos töltéssel rendelkező részecskékből, úgynevezett ionokból áll, negatív és pozitív töltésű részecskékből. Azt mondják, hogy az elektromos készülékeink - melyek körbevesznek minket - ezeknek a jól kitalált egyensúlyát felborítják. A hozzáértők szerint a sólámpa biofizikai tulajdonságai pozitívan hatnak az emberi közérzetre. Ezek a pozitív tulajdonságok a természetes ionizáción, az elektromágneses rezgésen és a kristályos átlátszó felépítésből eredő fényhullámokon alapszanak.

Én bevallom szkeptikus vagyok, hiszen még közelről sosem próbáltam, de abban biztos vagyok, hogy az ásványon átsejlő kellemes fény, és maga a tudat jó hatással bír az ember pszichéjére. Több hiperaktív kisgyermek higgadtságot mutatott sólámpa-terápiát követően, ami jelentheti jótékony hatását ennek a titokzatos tárgynak. Nyugtató hatása mellett kifejezetten jót tesz a légutaknak, az idegi eredetű fájdalmakat elmulasztja, a magas vérnyomást normalizálja, és a reumát is megszünteti. A keringést is pozitívan befolyásolja, így terápiás célzattal használják vese, idegek gyógyítására, a hormonháztartás működésének normalizálására, sőt még tipikus öregkori tünetekre is.



olvass tovább

Mugli-e vagy?

6969

Capitulatus – gondolom magamban erősen, és elképzelem, ahogy az arrogáns biztosítási ügynök felkenődik a falra. De semmi sem történik. Hiába mondom, hogy van életbiztosításom, lakásbiztosításom és minden elképzelhető biztosításom, a nem létező autómat pedig nem szándékozom előre biztosítani, a felmenőimet kezdi emlegetni. Na, nem úgy, hanem hogy nekik esetleg. Megfordulnak a fejemben a tiltott átkok is, de azt azért mégsem. Legalább egy patrónust, ha megidézhetnék. Végül a körülményekhez képest viszonylag kulturáltan elküldöm melegebb éghajlatra. Megint rádöbbenek, hogy muglinak lenni nem egyszerű. „Nem meglepő, hogy sokan szívesebben élnénk Harry világában, vagy legalábbis vigaszt lelünk annak elképzelésében, hogy létezik valahol Londonban, elég befordulni egy sarkon (vagy átmenni egy falon), vagy megtalálni a 9. és 10. vágányok közötti vágányt a King’s Cross pályaudvaron. Úgy tűnik, az emberi természet szerves része, hogy a látható világon túl elképzel láthatatlan, rejtélyes világokat, melyekben nem a megszokott szabályok érvényesek. Az ember javíthatatlanul álmodozó, kreatív és szimbolikus gondolkodó, és az a gondolat, hogy ’ez minden, ami van’, igazán elviselhetetlennek tűnik számára.” – írja Carol Nemeroff pszichológus, aki több mint húsz éve kutatja a mágikus gondolkodás jelenlétét a hétköznapi életben.



olvass tovább