spiegelmann laura

Több mint pornó

3559

Alpári pornóregény vagy szépirodalmi értékű napló? Megtörtént eseményeket örökít meg vagy fikció csupán az egész? No és egyáltalán: ki írta valójában? Egy Spiegelmann Laura álnevű nő, esetleg egy Spiegelmann Laura álnevű férfi? Vagy netán valóban létezik Spiegelmann Laura, és saját nevén tárja a nyilvánosság elé szexuális, valamint érzelmi életének olykor kifejezetten brutális fordulatait?

Az utóbbi lehetőség gyakorlatilag kizárt, ám legfőképpen ezek a kérdések vetődnek fel, ha szóba kerül az Édeskevés című regény, amely kétségtelenül az utóbbi fél év egyik hazai sikerkönyve. A Magvető kiadó egy 2007-ben indult, személyes hangvételű blog bejegyzéseit válogatta össze és jelentette meg, a szerző személye viszont azóta is homályban maradt. Persze nincs új a nap alatt: népszerű blogból született bestsellerre külföldön akadt már példa, lásd Abby Lee Hol jár az eszem? című könyvét, amely szintén a szexualitást állította a középpontba - ha pedig férfi a szerző, akkor Weöres Sándor, Esterházy Péter és Parti Nagy Lajos nyomdokain halad, akik szintén írtak női álneveken.

Hogy a titokzatosság, illetőleg az írónő/főhősnő kicsapongó nemi életét és súlyos alkoholizmusát trágár szavakkal taglaló nyelvezet mennyiben járult hozzá a mű sikeréhez, azt nehéz volna megállapítani. Mindenesetre, ha már belekezdtünk a könyvbe, akkor jobb elfeledkeznünk a szerző kilétére vonatkozó találgatásokról, illetve jobb szókimondó őszinteségként értelmeznünk a szaftos megfogalmazásokat.

Előfordulhat, hogy már a regény indítása ("Amikor magamhoz térek, egy fasz van a számban...") sokaknál kiveri a biztosítékot, ám a továbbolvasás során lassan egy női szenvedéstörténet bontakozik ki a pornójelenetek mellett. A szerelmi bánatában - mondhatni - megtébolyult, szélsőségesen hedonista Laura önboncolását kísérhetjük figyelemmel, ami saját nemi szervének elemzésétől a testneveléstanára által egykor elvett szüzességének történetén át leszbikus próbálkozásainak, nemi betegségének és kocsmai delírium tremenseinek érzékletes leírásáig terjed. A szemérmes hölgyolvasóknak valószínűleg nehéz lesz azonosulnia a hősnővel, ám ha például valaki akár csak egyszer is itta már le és vitette haza magát egy ismeretlennel, hogy így álljon "bosszút" szerelmén, nos, akkor az az illető már sejthet valamit Laura hedonizmusának mibenlétéről. A testi-lelki széthullás hátterében végig jelen van a hősnőt elhagyó férfi alakja, pontosabban halvány emlékképe. 

Mindebből talán leszűrhető, hogy az Édeskevés határozottan szomorú könyv, egyáltalán nem illeszkedik a kedélyes szingliregények sorába. Annyit még elárulhatok: nem érdemes boldog befejezésre számítani. Hamarosan (szigorúan e-mailben készített) Spiegelmann Laura-interjúval jelentkezünk. Ha valaki bármit meg szeretne kérdezni a szerző(nő)től, akkor ennek a cikknek a kommentjei között nyílik rá lehetősége, majd mi továbbítjuk a kérdést.

Addig, ha tehetitek, olvassátok el a könyvet - mindössze 160 oldal.

Vagy már olvastátok?