ruha

Lezajlott a bazár

1543

Túl vagyunk az első cotcot cserebere bazáron. Nem túlzás, nagyszerű volt! A négy órára meghirdetett esemény már három körül elkezdődött a Corvin tetőn, a ruhacserélők is óriási izgalomban lehettek, mert három után egy kicsivel már ott tolongtak a Corvintető bejáratánál. Jó volt a megérzésük, ugyanis így elkerülhették az éktelen hosszú, kígyózó sorokat. Ügyesek voltatok csajok! Mi még bőszen építettük a terepet, szereltük a fogasokat, rendeztük az állványokat, amikor a lányok, már legszívesebben pakolták volna ki ruháikat, csecsebecséiket. Mert volt bőven minden. Volt aki két-három óriástáskával érkezett, persze olyanok is akadtak, akik csak egy-két cuccocskától akartak megszabadulni, cserébe valami szépségért. 

Nézd meg a bazáron készült képeket!

Hogy működött?

Osztályoztuk a ruhákat, ékszereket, kiegészítőket, cipellőket, s fizetségül üveggolyókat osztottunk. Egy sima pamut póló ért egy golyót, egy ruha általában kettőt, attól függően milyen állapotban volt, no és persze volt olyan is, amelyikért három golyót kaptatok cserébe. Miután mindenki becserélte a ruháit golyókra, jött az őrületes turkálás, volt vagy száz csaj, meg néhány srác, akik türelmesen várakoztak, míg mindenki feltérképezte a kínálatot, és kiválasztotta a számára megfelelő kincset. 



olvass tovább

Kánikularuci

1667

Bevallom, nincs sok nyári ruhám, de azt a néhányat annyira, de annyira szeretem, hogy képtelenség, hogy valaha megunjam őket. Az egyiket a H&M-ben vettem, kb. két forintért leértékelve, a másikat a nagymamám szekrényében találtam, a harmadikat pedig turkáltam. Szóval ne gondolj semmi durvára. A lényegük az, hogy a lehető leglengébb anyagból készülnek, lehetőleg nem kell melltartót venni alájuk, és olyan szexinek érezd magad bennük, mint semmi másban. Körülnéztünk a városban, mi ezeket találtuk.

Nézd meg a rucikat!

Akarom ezt a maxit!

1717

Készüljetek a jövő év nyarára!  Itt vannak a Gucci új ruhái!

Okos ruhák, varázskabátok

2319

Az intelligens textilek mint kifejezés kezd beépülni a köztudatba, csak úgy, mint a régóta felhasznált pamut vagy len. Míg régen természetes szálas anyagokból készítettek textileket, ma már mesterségesen állítanak elő nagyon sok kelmét, és a speciális felhasználási célnak megfelelő tulajdonságokkal ruházzák fel őket. A mai technika és a különböző új eljárások lehetővé teszik modern, mesterséges anyagok használatát, így lehetséges, hogy ma már vannak hőszabályozó kelmék, elektromosságot vezető textilek, emlékező textíliák - melyek bizonyos hatásokra visszanyerik eredeti állapotukat -, de például színváltó anyagok is készülnek. Az űrtechnika lassan a divatban is megjelenik, a jövőben átalakulnak, bővülnek az öltözködésben használt anyagok.

Az intelligens textilek korai fajtáit a nyolcvanas években a NASA-nál és a katonaságnál kezdték el kikísérletezni, a nagy összegű befektetés ezen a területen érte meg a legjobban, innen kerültek át szépen lassan a hétköznapokba, mint oly sok, ma már hétköznapi tárgyunk. Gondoljunk csak a síruhákra vagy a hegymászáshoz kifejlesztett túraruhákra, amelyek teljesen vízhatlanok, de mégis kiengedik a test páráját, szellőzést biztosítva ezzel. Hatalmas technikai fejlődés kellett egy olyan anyag kifejlesztéséhez, amely az egyik oldalon teljesen vízhatlan, a másikról viszont szellőzést enged a bőrnek.

USE



olvass tovább

ElTúrtam!

2368

Ha megkérdenék, hogy hová tűnt a fizetésem a hónap végére, akár ez is lehetne rá a válasz: eltúrtam. Turkálókba (azaz használtruha-boltokba) vásárolni manapság nem pusztán a kispénzűek vagy a skótok járnak. Sokak számára – beleértve magamat is – ez egy életstílus. “Fílingje” van. És könnyen szenvedéllyé válhat…

Régen, emlékezetem szerint az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején nyitottak meg az első, mások (elsősorban nyugat-európai “pógártársaink”) levetett ruháit árusító üzletek. Akkor még javarészt divatjamúlt, avíttas kinézetű, kellemetlen vegyszerszagú halmokat kellett nagy méretű ruhaládákból kiguberálni – valószínűleg innen ered a turkáló elnevezés. A portékát többnyire kilóra mérték, és elsősorban a szegényebb rétegek, vagy az öltözködésükre keveset adók vásároltak ezeken a helyeken. Például a szerényen élő idősek kedvező áron vehettek maguknak télikabátot, de azért a saját keresettel nem rendelkező diákok is kifoghattak néhány merész ruhadarabot.

Persze ez csak általánosítás. Ahogyan egyre több használtruha-bolt nyílt, úgy szakosodtak is az üzletek a különböző vásárlói rétegek kiszolgálására. Először főleg Budapesten és a vidéki nagyvárosokban, aztán egyre több helyen terjedt el a járvány. Mert kincseket mindenhol lehet találni, még a mai mércével lepukkantnak mondható turkálókban is! Akár kilós, akár darabáras rendszerben, illetve a hagyományos turka-kupacokban matatva éppúgy, mint az állványokra aggatott sorokban.

Ha az ember lányát megszállja a vadászösztön, akkor megy, keres, böngész, hallgatja az eladók által szólaltatott rádióból harsogó idétlen zenéket, próbálgat, sorban áll, fizet… – s máris bekerült a körforgásba! Napjainkban Budapesten (én csak azt ismerem, mivel itt élek, járok-kelek) a belvárosban szinte egymást érik a turkálók, de szép számmal vannak a külső kerületekben is, tízemeletes panelházak földszintjén, pavilonsorokban, stb. Érvényesül a Gombóc Artúr-effektus: kis bolt, nagy bolt, emeletes bolt, pincehelyiségben kialakított bolt, régi bolt, új bolt, stb.



olvass tovább