pszichológia

Elő az álmoddal!

688

Új sorozatunkban az álmokkal foglalkozunk. A hozzászólásaitokban szereplő álmokból kiválasztunk egyet-egyet, és megfejtjük, milyen pszichére utal, mit jelent a klasszikus értelmezés szerint és mit spirituálisan. Kommentezzetek, írjátok meg álmaitokat, és megmutatjuk nektek, valójában mi lakozik benentek!

Hirdetés

Szégyen és szeretet

750

„Szerintem azért nem merjük a vágyainkat komolyan venni, mert abban a pillanatban, amikor én megmondom, hogy ezt akarom, akkor a társaságom kettéválik. Lesznek olyanok, akik azt mondják, na, gyerünk! És lesznek olyanok, akik azt kérdezik: »Megőrültél?«" - Feldmár András beszélget és dedikál.

Hogyan szólunk be egymásnak?

765

Egy ideje komoly beszélgetések és lelki összeomlások témája köztünk, hogy vajon az egyes cikkekhez, képekhez való hozzászólások hevessége, témája és stílusa milyen mélységű lenyomatát képezi jelen társadalmunknak. Nem tudjuk eldönteni, hogy az - egyébként a hétköznapi élet egyéb területein is megnyilatkozó - mérhetetlen frusztráltság és agresszió az, aminek következtében egymás torkának tudunk ugrani olyan élet-halál kérdésekben, hogy valakinek tetszik-e a kilógó szakadt bugyi vagy hogy egy honfitársunknak honnan van pénze eggyel márkásabb ruhára, mint amilyen nekünk van.

Szerintetek mindig ilyenek voltunk, vagy eluralkodott a népességen valami felülről jövő ellenséges és védekezve támadó stílus, amire csak rátesz egy lapáttal a számtalanszor kárhoztatott arctalanság, ami az internetes aktivitás velejárója? Mégis miért vagyunk ennyire intoleránsak a mássággal kapcsolatban? Miért kell azonnal gyorstüzelőre kapcsolni, ha a mienkkel nem egyező véleménnyel, a mienkkel nem egyező stílussal, kinézettel, világnézettel találkozunk?

Nem tudom, mennyire tudjuk, tudjátok egyáltalán távol tartani magatokat az esetlegesen bántó, személyeskedő, élesen kritizáló kommentek hatásaitól, hogy ismeritek-e azt az érzést, amikor hosszú órákra rányomja egy-egy ilyen a bélyegét hangulatotokra, hogy szoktatok-e dühöngeni, hosszasan pattogni egy-egy szócsata után. Esetleg szelepként működik mindez, s ha jól kipuffogta magát az ember valami irreleváns butaságon, akkor mosolygósabban viseli, ha rácsukják a busz ajtaját és elütik a zebrán?

Érdekes mindezek mellett, hogy úgy tűnik, bizonyos, a világot vagy az emberiséget átfogóan érintő témák kapcsán nagyjából harmonikus az egyetértés, nem kérdés, hogy a természeti értékek s az élőlények jogainak védelme és tiszteletben tartása általános szinten elültetődött az egyénben. Higgadt és értelmes eszmecsere folyik a valóban fontos kérdésekben, de mi az akadálya annak, hogy egymással, közvetlen környezetünkkel is képesek legyünk odafigyelők, megértők lenni, miért egyszerűbb vagdalkozni mint higgadt, helyénvaló kritikákat megfogalmazni? És itt most ér támadni.

Hirdetés

Hiszti ellen

769


Egy fura szerkezettel tettek a hisztéria ellen a gőzkorszakban .

Körmünk szakadtáig

908

Tudományos elnevezése is van, ennek a rossz szokásnak: onychophagia. Gondolhatjátok, ha latinul illetik, mekkora figyelmet szentelnek neki a világon? Amszterdamban tavaly szeptemberben nyílt egy klinika, ahol kizárólag azzal foglalkoznak, hogy az embereket leszoktassák a körömrágásról. A módszerük egyrészt eszköz, ami segíti a leszokást a rossz szokásról, olyannal, amely szabad mozgást enged a kéznek, de lehetetlenné teszi rágását, emellett lelki terápiával és tanácsadással szolgál pácienseknek. A körömrágásról teljesen leszoktató kúra négy hetes. Az eddigi klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a „betegek” 98%-a nem is szokik vissza a rágcsálásra. Te rágod a körmöd? Rágtad? És hogy szoktál le?

Felhasználónév:
Jelszó:
Hirdetés
Hirdetés