pia

Mutáns növények

1293

Amerikában a kilencvenes évek közepe óta engedélyezik a génkezelt növények termesztését. Teljesen megszokott, hogy bármit lehet kapni bármikor, teljesen mindegy, hogy van-e épp eperszezon vagy nincs, eper mindig van. És van babszem nagyságú paradicsom is... Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon ez hasznos az emberiségre nézve vagy katasztrófát idézhet elő?

Sok-sok indok áll a génmanipulált növények termesztése mellett, olyan érvek hangzanak el, miszerint segítséget nyújt az éhezés megszüntetéséhez, képesek leszünk ellátni a föld egyre sokasodó népességét, tehát növeljük a biztonságot, és nem lesznek éhezések. És, hogy miért nem? Mert ezen biotechnológiával foglalkozó cégek célja - legalábbis nyilvánosságra hozott célja -, hogy a növény maga kitermel kártevők elleni toxint, ellenállóvá teszik őket a permetszerekkel szemben. Ezt azért emelik ki nagyon, mivel így elérhetik, hogy nyolcvan százalékkal növeljék a terméshozamot, ebből következően a hasznot is. Ráadásul elmondásuk szerint nem kell többé káros permetszereket használni. A biotechnikai cégek legfőbb propaganda pontja a "Világ éhezőinek megsegítése". Ez nemes cél, viszont érdekes, hogy ennek ellenére az afrikai országok tiltakoznak a génmanipulált növények terjesztése és termesztése ellen. És, hogy miért? 



olvass tovább

Mit együnk, igyunk a melegben?

1577

Kánikulában a lehető legkevesebb táplálékra van szükségünk, a legfontosabb a megfelelő folyadék bevitel. A folyadék felvétel és leadás biológiailag egyensúlyban van egy egészséges szervezetben. Ezt az egyensúlyt befolyásolják a külső tényezők, mint sporttevékenység, nehéz fizikai megterhelés, éghajlat, betegségek, például láz. Ha nem iszunk eleget, akkor jelez a testünk, legtöbbször fejfájással és kábasággal mutatja meg, hogy valami nincs rendben. A nyári melegben minimum három liter folyadékot magunkhoz kell vennünk és akik azzal védekeznek, hogy ettől sokat izzadnak, azoknak elmondjuk, hogy inkább izzadjanak, minthogy elájuljanak. A nem elégséges vízmennyiség vesekövet eredményezhet, pláne azoknál, akik a szabadban dolgoznak. A hőség, az erőteljes verejtékezés kiszáradáshoz vezethet, melytől megnő egyes anyagok koncentrátuma a vizeletben, mik kikristályosodva vesekövet képeznek. Ezért fontos, hogy óránként minimum egy pohár vizet megigyunk és étkezés után se felejtsük el.



olvass tovább

A sónak divatja van

1941

Ugyan szó van róla, hogy talán éhezni fogunk tíz év múlva, ám úgy tűnik, addig is minden kajából, ami a fogyasztói társadalomnak alap, a globalizáció által divatot teremtünk. A legújabb ilyen a só, mely a Food Institute felmérése szerint a tizedik helyen álló téma a kajákról csevegő  internetezők közt. 

Nátrium-klorid alapok

Minden konyhaasztalon helyet kapott a nátrium-klorid, és akárcsak az olívaolajat, a sót is különbözőképpen állítják elő sajátos helyi technikákkal, ami miatt sokféle ízben megtalálható. Bányából  vagy tengerből kerül a konyhába a só, ezt tudjuk. A föld alól úgynevezett kioldással nyerik, vizet szivattyúznak a bányába, majd ha az oldat telítődik, kiszivattyúzzák, és bepárolják. A meleg éghajlatú területeken a tenger vizét lapos medencékbe engedik, és a nap melegének segítségével bepárolják, így készül a tengeri só, ami az emberi és állati szervezet fontos alkotórésze - megtalálható a vérben, izzadságban, vizeletben, testnedvekben. Szerepe van a megfelelő ozmózis fenntartásában és a  gyomorsav képződésében is. Mivel nem termelődik magától, így táplálékkal együtt kell bevinnünk a szervezetünkbe, főleg akkor, ha növényeket eszünk, mert azok nagyon kevés sót tartalmaznak. (Ezért nyalatnak növényevő állatokkal kősót.)

Az asztali só általában közönségesebb és finomabb szemű a piacon kaphatók közt. A séfek jobban szeretik ezt használni, feltehetően az ára miatt, hisz ez a legolcsóbb. De ezen kívül léteznek olyan egyéb, különleges sófajták, melyeket érdemes lenne kipróbálni, hiszen más-más ízeket adhatunk ételeinknek, no persze az áruk azért nem ugyanaz, mint az asztali sónak.

Kóser só

Durva, nagy szemcsés, közönséges sófajta, mely mindenféle adalékoktól mentes. A szemcsék alakjának és méretének köszönhetően hamar elnyeli a nedvességet, így tökéletes a hús konzerválására.

Tengeri só

Ízre alig különbözik az asztali sótól, ám szemcséi aprók és ételekhez adva jó ízt ad azoknak. Akár egy vakteszten érződik a különbség az asztali só és tengeri só között. Több fajtája is van, tekintve, hogy a mediterrán országokban milyen sajátos technikával állítják elő a tengeri sót. A Fleur de Sel Franciaország nyugati partjáról származik, ahol sófarmerek dolgoznak azon, hogy megfelelő időjárás mellett párolással kiváló minőségű és finomságú sót nyerjenek. Nem olcsó, 12 dollár a legkisebb méretű zacskó. Friss zöldségekhez, grillezett húsokhoz és halételekhez kiváló. Ez azonban másabb, mint a sima francia tengeri só, melyet az Atlanti-óceánból nyernek és finomítatlan termékként a piacra dobják. Ez utóbbi ugyanis nagy százalékban tartalmaz jódot, mely a pajzsmirigy betegségekre kiváló gyógyír.

Szürke só

Finomítatlan tengeri só,  melyet nedves iszapból nyernek. Ez is francia találmány, mely az ország egyes partszakaszairól kerül a boltokba. A szürke színét az agyagtóól kapja. Akárcsak a Fleur de Selt ezt is kézzel gyűjtik össze a farmerek, így ez a lassú és kemény fizikai munka az árban bizony visszaköszön. Sok gasztronómus szerint a szürke só a legjobb és legfinomabb a piacon. Friss zöldségekhez, salátákhoz utólag érdemes hozzáadni.

Fekete só, vagy Kala Nama

Az indiai Kala Nama só szintén finomítatlan ásványi só, és neve ellenére inkább rózsaszínes, mint fekete. A figyelemre méltó ízt a kén adja a sóban. Vegetáriánusok használják és tojás szerű ízt adnak ezzel ételeiknek. Hagyományos indiai kajákhoz és fűszerekhez passzol.

Hawaii só, azaz Alatea

Pirosas-barna színét s nevét a vulkántól kapta, különlegesen pikáns ízét pedig a sült-piros agyagnak köszönheti, mely enyhe ízt ad az ételízesítőnek. Hagyományosan hawaii-i ételeket fűszereznek ezzel és húsokhoz kiváló.

Füstölt tengeri só

Sokféle ízük és színük van, attól függően milyen fajta fával füstölték a sókat. Egyes füstölt só fajtáknak természetesen füstölt íze van, míg másokban érződik a mesterséges füstölés. Halételekhez, baromfi félékhez és zöldségekhez kiválóan passzol.

Feltehetően meglendül a sópiac és a világban lévő helyi jellegzetes sók más országok polcain landolnak, melyekkel valóban finom és különleges ízvilágú ételeket lehet készíteni. Te milyen sót használsz?

Sültkrumpli fagyival

1955

Hallottam már olyanról, aki a tejfölös bablevest cukorral eszi és olyanról is hallottam már, aki a túrós tésztát nyomja rengeteg cukorral. A mekis sültkrumpli kétségkívül nagyon finom a mekfrízes fagyival, pláne a csokissal, és a tea vajas kalács is jó sózva, paradicsommal. Ezek mind nem passzolnak össze a köztudatban élő ízekkel, ám annak, aki eszi, nagyon finom.

Érdekes, hogy mi alapján rögzülnek a tudatunkban és ízlelőbimbóinkban bizonyos ízek, ízkombinációk, és mi alapján vetnek ki ezek más, szokatlan ízeket. Gyerekkoromban a bundás kenyeret fahéjas cukorral tálalta elém egy vidéki rokon, azóta nem értem, hogyan lehet ezt másképp enni. Nyilván ugyanígy van ezzel az az ismerős is, aki a fejes salátát tejföllel eszi, vagy éppen az, aki a mazsolás kalácsot csak téliszalámival tudja elképzelni. 

Szokás kérdése minden, az is, hogy az európai ember minden mirigyet és belsőséget és zuzát, szívet, májat, herét, szemet, fület orrot megeszik, de az ázsiai bogárevős divat undorítónak hat. Pedig a rákok is ízeltlábúak, csak szólunk...

Neked milyen furcsa kaják a kedvenceid?

Jóasszony módra meg Hawaii csirkemell

2002

Az étlapok kötelező elemeinek néztünk utána, mi mit takar valójában, mert az a helyzet, hogy ott helyben nem mindig tudni, mi is az a valamilyen módra készült étel. Persze ha a ház specialitásáról van szó, és az étel az étterem nevéből és a módra szóból áll, akkor egyértelmű, hogy megkérdezzük a felszolgálót, mivel nézünk szembe. Ez az a jelenet, amiben ötből háromszor beszaladnak megkérdezni a szakácsot, mi is a ház specialitása valójában.

Hawaii csirkemell

Még mindig nem tudom megfejteni miért pont ezek az összetevők, de a vulkán és tengerpart varázsa megihlette a szakácsokat arra, hogy sonkával és ananásszal dúsított ételeket Hawaiinak nevezzék el. Van már Hawaii pizza, Hawaii csirkemell, sőt a Magginak van Hawaii csirke alapja is.

Dubarry módra

A törvénytelen gyermekként napvilágot látott lányt Dubarry gróf szemelte ki magának, aki hamis anyakönyvvel és házassággal próbálta bevezetni az uralkodó XV. Lajos udvarába, így akarván szert tenni némi befolyásra az idős uralkodónál. Halálát közvetve a nagy francia forradalomnak köszönheti, guillotine végzett vele. Hogy nevéből hogyan lett az étel, azt nem sikerült kideríteni. Az eredetileg csirkéből készülő étel ma már mindenféle hússal megtalálható az étlapokon, karfiollal és besamelmártással készül, csőben sütve. Egyes források szerint nem csak karfiollal, hanem más rózsás zöldséggel is készíthető.



olvass tovább