paulo coelho

Tizenhárom perc

6387

Van, hogy tizenhárom perc nem elég arra sem, hogy kitaláljuk, mit akarunk felvenni aznap, nemhogy elkészülni. Jó társaságban tizenhárom perc elröppen pillanatok alatt. Ha viszont szexről van szó, akkor tizenhárom perc elegendő ahhoz, hogy az együttlét megkapja az ideális minősítést.

Csajos fecsegések alkalmával van, hogy szóba kerül a heti hányszor problémakör megtárgyalása, amit az ember lánya vagy bevall, vagy megdobja pár alkalommal és azt vallja be, vagy hallgat róla mélyen. Valahogy az "és mennyi ideig tart" problémakör sokkal kevesebbszer kerül megtárgyalásra. Már csak azért is, mert kevesen vannak, akik stopperórával mérik a szexelések időtartamát, és jobb esetben az ember belefeledkezve a másikba inkább rá figyel, mint a mutatókra. Van, hogy a kétperces villámmenettől a fejed búbjától a lábujjadig bizseregsz, van viszont, hogy húsz perc sem elég ahhoz, hogy elmerülj a párodban. A világ 2003-ban tudta meg Paulo Coelho brazil prostituáltjától, hogy mennyi ideig tart a szex - úgy általában.

„Ezek a férfiak, akik olyan erősek és magabiztosak voltak a munkahelyükön, ahol egész nap alkalmazottakkal, vendégekkel, szállítókkal, előítéletekkel, titkokkal, rossz hozzáállással, képmutatással, félelemmel és elnyomással volt dolguk, este a bárban kötöttek ki, és nem esett nehezükre háromszázötven svájci frankot fizetni azért, hogy éjszakára kivetkőzhessenek önmagukból. -Éjszakára? Ez azért túlzás, Mária. Valójában csak negyvenöt perc az egész, és ha még azt is beleszámoljuk, hogy le kell vetkőzni, el kell játszani némi hamis gyengédséget, egy kicsit felszínesen társalogni is kell, a végén pedig felöltözni, akkor a tulajdonképpeni szexre igazából mindössze tizenegy perc jut. Tizenegy perc. A világ egy olyan dolog körül forog, ami csupán tizenegy percig tart.” – írja a szerző Tizenegy perc című regényében, amelyet nemrég a Thália Színház is műsorra vitt.



olvass tovább