paradicsom

Mit egyek?

4426

Néhány hónapja nem eszem húst. Na, ez nem valami elhatározás, arra nézve, hogy én mostantól vegetáriánus leszek, nem szó sincs erről. Egyszerűen nem kívánom a húst, és vagyok olyan szerencsés, hogy megengedhetem magamnak, hogy válogassak.

Eleinte azt hittem, hogy a tésztán és a zöldségeken kívül semmi nem lesz az étlapomon, folyamatosan salátákat fogok enni. Ez így is volt egy darabig, amíg azt nem éreztem, hogy kezdek mekegni és elkecskésedek. Mivel padtársam, Zsófi régóta hús nélkül táplálkozik, sokszor hagyatkozom rá, azzal kapcsolatban mit egyek. Egy ilyen alkalommal ismerkedtem meg a Humusz bár padlizsánsalátájával, ami rögtön levett a lábamról. Miután megettem tudtam, hogy egy héten keresztül mindennap tudnám ezt enni, ami cseppet sem lenne költséghatékony. Le kellett vadásznom egy autentikus receptet.

 A trutyiban érezhető volt a hagyma, fokhagyma, paradicsom és természetesen padlizsán is. A paradicsomos padlizsánsaláta állaga, arra engedett következtetni, a benne található zöldségparádé sült, esetleg főzött. Elkezdtem kutakodni, míg egy kis segítséggel, egy nemzetközi szájton, izraeli kommentekkel megleltem az autentikus paradicsomos padlizsánsali receptet. 

Kell hozzá: padlizsán, paradicsom, vöröshagyma, fokhagyma, kápia paprika, füstölt (???), őrölt csemegepaprika, só, bors. Nos, a füstölt darált paprikán kívül mindent be tudtam szerezni, már csak az elkészítés volt hátra. A padlizsánt ujjnyi szeletekre kell vágni, héjastól - az izraeli srác által írt kommentben olvastam, hogy vétek leszedni -, és le kell sózni. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez talán a legfontosabb momentum az étel elkészítését illetően. Először is azért sózzuk le a padlizsánt, hogy az a furcsa, kesernyés íz kijöjjön a levével együtt, másodszor pedig azért, hogy később egyáltalán ne kelljen (konkrétan TILOS) sózni az ételt. Na, én az utóbbi momentumról elfeledkeztem, és bőszen sóztam, később is. (Nyugi, még az elsózott ételt is lehet korrigálni.) 



olvass tovább

A paradicsom megszállottja

7802

Blog és blogger sokféle van a mindennapi sirámoktól nem mentes énblogtól kezdve a verőkeltő bodobácsok szexuális szokásait fejtegető szakmai blogokig. Az utóbbi kategóriába tartoznak azok, akik egy-egy növény megszállottjaként tudósítanak a veteményeskertből vagy az azzá alakított balkonról/ablakpárkányról. Úgy tűnik, a divat- és gasztroblogger sztárok mellett hamarosan Bálint gazda követőit is a blggertársadalom krémjében köszönthetjük, amennyiben itthon is lesznek követői a külföldön egyre népszerűbb műfajnak.



olvass tovább

Ketchup házilag

8098

A paradicsom a XIX. században terjedt el tömegesen Magyarországon, bár Európa más részein már jó háromszáz évvel azelőtt is ismerték a piros csodát. A-, C-, B-vitaminokban, valamint karotinban és likopinban gazdag. Ez utóbbi érdekes módon - a vitaminokkal ellentétben-, főzéskor aktiválódik, hiszen hő hatására képes kiszabadulni a növény rostjai közül és eredményesen hadjáratozik a szabad gyökök likvidálásában, valamint a rákmegelőzésben is jeleskedik. Szószokhoz, salátákhoz, főzelékekhez, grillezve is szokás fogyasztani a paradicsomot, de a felhasználási lehetőségek száma végtelen.

Most egy olyan elkészítési módot mutatunk be, amelyre talán sokan nem is gondolnak, azonban mivel mostanában már 2-3 száz forint körül kapható a piacokon szabadföldi termés, így nagyobb mennyiséget is viszonylag baráti áron lehet beszerezni paradicsomból. S hogy mit kezdjünk a több kiló, olcsón beszerzett terméssel? Persze, hogy ketchupot főzünk belőle.



olvass tovább