pécs

Szerelmem, Pécs

1252

Nehéz egy olyan embernek objektíven írni egy városról, aki szerelmes Pécsbe. Ahogy járkálunk az országban, sok csodaszép helyet láthatunk, de az emberek kilencvenkilenc százalékának az a legszebb, ahol született, hisz azt a helyet ismeri a leginkább, oda kötik a barátok, az emlékek, az első és második szerelmek, a csalódások és a családja.

Ha Budapestről indulunk neki, autóval, a mediterrán városnak, akkor menjünk végig a hatos úton, felesleges autópályázni, drága és hosszabb is, a hatos pedig egyenesen levisz Pécsre. Útközben mindenképpen érdemes megállni egy kávéra, ha épp ebédidő van, akkor halászlére Pakson, a Halászcsárdában. Utána legyen egy rövid sétára időnk a Duna-parton, és hagyjuk el a helyet, induljunk el a dimbes-dombos Tolna megye felé. A cél Pécs, de mindenképpen érdemes betérni a szekszárdi pincékhez, egy jó üveg fehérborra, itt az a legfinomabb, mivel a helyiek termelik a szőlőt, bort, ezért ne számítsunk égbeszökő árakra. Egy két literes kanna el sem éri az ezer forintot, mégis minőséget kapunk, olyan ízt, ami csak erre a tolnai dombságon termett szőlőre jellemző. Persze ezt kihagyod, ha vonattal mész. IC-vel majdnem három órát kell utazni, ami azért érdekes, mert a kilencvenes évek elején, ez még csak kettő óra húsz perc volt.

Szekszárdtól már csak egy órás autókázásra van Pécs. Érdemes az utazásunk előtt több hotel, panzió, hosztel, turistaszálló, esetleg kollégium szobaajánlatát és az árait végig mustrálni, hiszen a kettőezer-ötszáz forintos ártól egészen a tizenhatezer forintosig minden megtalálható egy éjszakára, egy főre persze. Mivel a szálláson töltjük a legkevesebb időt, hát szerintem felesleges a sokcsillagos szállodában megszállni, hacsak a cég nem fizeti mint hivatalos utat. Mivel nekem nem fizette, én a vasútállomáshoz közeli Delta Szállodát választottam. Mivel ez korábban munkásszállóként üzemelt, se medence, se napernyős terasz, de még csak elnöki lakosztály sincs. Egy-, két-, háromágyas szobákat adnak ki. Alig több, mint háromezer forint egy éjszakára egy fő részére, ezért van ágy, a szobában zuhanyfülke, vécé, szóval, amivel el lehet lenni. Nem mondom, hogy a legmodernebb, hiszen kőkemény szocreál épületről van szó, de legalább tiszta és a célnak épp megfelel. 



olvass tovább

Aliz Csodaországának fenekén

6861

Albínók, törpék, szakállas nők, háromlábú férfiak, krokodilbőrű emberek... száz éve cirkuszban mutogatták őket, a társadalom kitaszítottjai voltak, a normális élet lehetőségétől megfosztva. Vajon manapság elnézőbbek vagyunk velük szemben vagy csak többen nézünk félre, ha szem elé kerülnek?

A különleges performanszairól elhíresült The Tiger Lillies társulat extrém módját választotta a téma feldolgozásának: genetikai hibákkal élő embereket vonultat fel a színpadon. Freakshow című műsoruk groteszk hangulatú világképe a nézők zsigeri kíváncsiságát elégíti ki: olyan embereket mutogat, akiknek látványa visszás érzéseket kelt a közönségben. Valahol talán felszabadító érzés „engedéllyel” figyelni  azokat, akikről az utcán elkapnánk tekintetünket, mondván, „nem illik bámulni”. A nézőtéren mintha a Nyúl Üregébe csöppentünk volna. A látványvilág és a zenei elemek mesterien aládolgoznak a témának, a vezető énekes, Martyn Jacques furcsa hangja pedig beránt minket a Freakshow életérzésébe, mint Neót a piros pirula a való világba.

Freakshow



olvass tovább