okostelefon

A neonomádok fegyvere

7286

Utoljára az írásbeliség jelentett akkora változást az emberiség életében, mint amit  a mobiltelefon megjelenése, még közelebbről pedig az okostelefon elterjedése okoz majd – tudtuk meg a T-Mobile által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, ahol egy pszichiáter, egy szociológus és egy filozófus próbált meggyőzni a smartphone előnyeiről, nem elhallgatva annak hátrányait sem. Türelmesen végighallgattam őket, közben sms-ben eltoltam a következő találkozót fél órával, becsekkoltam Foursquare-en a Loffice-ba, megválaszoltam egy mailt és közben örömmel hallottam az ezzel foglalkozó emberektől azt, hogy amit csinálok, teljesen normális. Kivéve, hogy még mindig papírra jegyzetelek néhány másik újságíróval. De majd ez is elmúlik.

Kezdjük egy egyszerű kérdéssel: mit ellenőrzöl, amikor kilépsz a lakás ajtaján? Nálam a sztenderd lista a kulcs, telefon, pénztárca. Ha ezek nálam vannak, akkor nem történhet semmi baj: bármikor elérhető vagyok, tudok magamnak kaját venni és vissza tudok jutni a lakásba. Körülbelül húsz éve – de még tíz éve is – más lett volna a felsorolás. A mobiltelefon viszont a részünkké vált, a kiterjesztésünk lett. Megváltoztatta az emberek szokásait ugyanúgy a társas kapcsolatok, mint a munka és a szórakozás területén is.



olvass tovább

A Tesco megcsinálta!

8025

Zseniális ötletet agyalt ki a Tesco a forgalom növekedése, és ami a legfontosabb, a kényelmes vásárlás érdekében. Az új módszer egyelőre csak Dél-Koreában működik, de reméljük, hamarosan világszerte elterjed. Az ottani piac egyébként speciális: két nagy lánc verseng az elsőségért, a Tesco (amelyet arrafelé Home plusnak hívnak) csak a második az E-Mart mögött. Az ország populációja a világ második legtöbbet dolgozó lakossága, egy átlagos felnőttnek még a heti nagybevásárlást is külön meg kell szervezni és beszorítani a napirendbe. A népsűrűség ráadásul a nagyobb városokban akkora, hogy kész rémálom végigállni egy-egy sort a kosárral. Emellett pedig mindenkinek van okostelefonja - naná, a legnagyobb gyártók ott székelnek. Ez pedig épp elég volt a vállalatnak.

A virtuális üzlet, az internetes rendelés és házhozszállítás kifejezések évekkel ezelőtt beépültek a köztudatba, de ilyet még akkor sem láttunk. A virtuális üzlet fizikailag is létezik, a Tesco teljes választékát kiplakátolták ugyanis a forgalmasabb metróaluljárókban, szortírozva, logikus sorrendben, kézzel is elérhető magasságban.  A képek lehetőség szerint méretarányosak. A termékinformációkat és az árat természetesen szintén kiírták, de ezeket tartalmazzák a képekhez csatolt kétdimenziós vonalkódok (QR-kódok) is. Elég, ha a vásárló regisztrál az oldalon, a megfelelő kódokat leolvassa telefonjával és megy a dolgára, a Tesco pedig kiszállítja neki az egész pakkot, miután hazaér. Fizetni szintén mobilról lehet, a rendeléskor, természetesen egy kattintással. Az egyetlen hátrány, hogy nem lehet megszagolni-megtapogatni a termékeket, de ez a jelek szerint nem sokakat zavar: már tízezren regisztráltak, az online eladások pedig 130 százalékkal nőttek. Elképzelhető, hogy ez a nagybevásárlás jövője.

Egy új üzenet

8109

Az okostelefonra könnyű rákapni, hiszen praktikus kis kütyüről van szó, ráadásul mindig kéznél van és sokrétű ingerforrás. Olyannyira így van ez, hogy nem a praktikus funkciói, hanem ez utóbbi tulajdonsága okoz függőséget.



olvass tovább

Te mit viszel?

8134

A technikai vívmányok korában a különféle kütyük olyannyira a mindennapjaink részévé váltak, hogy már akkor is nehezen válunk meg tőlük, ha a vadonban készülünk eltölteni egy hetet szabadság ürügyén, és nyilvánvalóan semmi szükségünk okostelefonra vagy laptopra. Vagy lehet, hogy épp azért hagyjuk otthon tudatosan megszokott eszközeinket, hogy kiszakadjunk a mindennapokból, és ezzel is hangsúlyozzuk, hogy nyaralunk, ami alapvetően más létmód? Ennek jártunk utána.



olvass tovább

Mi baj a gyerekekkel?

8169

Minden generáció eljátssza az „ezek a fiatalok, nem hiszem el” című drámát, méghozzá az öregedés kezdetén, amikor elkezdi zavarni, hogy nem érti, a tizenévesek miért hangoskodnak, micsoda borzalmas zenéket hallgatnak – és milyen furcsa kütyüket nyomkodnak. Eddig ebből nem volt gond, ám most már társadalomtudományi, pedagógiai, pszichológiai probléma is, hogy a gyerekek valamerre nagyon másmerre haladnak, mint amerre őseik tették. Nem csak a közösségi oldalakról van szó – a Facebook-szindrómáról írtunk már mi is -, bár annak is köze van a dologhoz. Inkább arról, hogy a rengeteg és folyamatos külső inger teljesen átalakítja gondolkodásukat, az irányt és a módot, ahova és ahogy koncentrálnak, tanítani őket pedig egyre nehezebb.

A nálunk fejlettebb országokban már teljesen természetes hozzáállás, hogy, ha valaki valamit nem tud, előkapja a telefonját és rákeres Google-ön. A kérdés csak az, hova lesz így a tárgyi tudás, a tanulás hatalma, illetve, hogy szükség van-e rá egyáltalán. Ez csak egy példa a problémakörre, az ennél jóval összetettebb: a mai gyerekek figyelmét ugyanis folyamatosan elterelik a kütyük, amelyekkel szinte lehetetlen versenyezni, főleg egy pedagógusnak. Az interneten ugyanis 45 perc alatt elképesztően sok, egy tanóránál sokkal érdekesebb dolog történik. Vajon a most kiskamasz generáció felnőttkorában tudja majd, hogy kell végigolvasni egy regényt? Képes lesz akár egy filmet végigülni úgy, hogy nem néz a mobiljára?

olvass tovább