nikáb

Tilos a burka

8089

Az elmúlt idők nagy visszhangot kiváltó rendelkezése volt Európában, hogy két állam is betiltotta a tradicionális muzulmán női viseletet, a burkát. A szankcionálás meglehetősen ellentmondásos és amibivalens. Van, aki a nők felszabadításának jelképét látja benne, mások éppen a méltóság csorbítását, többen az iszlámmal szembeni kollektív fellépés eszközét vélik felfedezni a törvényben. Kinek van igaza? A tisztánlátás érdekében megkerestük Rosta Gergely vallásszociológust, a németországi münsteri egyetem vallásszociológia tanszékének docensét, aki válaszolt a kérdéseinkre.

A burka, ill. a nikáb viselésének törvényi szabályozását Olaszország a 70-es években korlátozta, idén tavasszal Franciaország, majd pár héttel ezelőtt Belgium is betiltotta az a hagyományosan muzulmán női viseletnek számító öltözéket. Milyen megfontolások állnak a döntés mögött és miért éppen 2011-ben fogadta el két európai állam is a burkatörvényt?

Nem csak az említett nyugat-európai országok korlátozzák a burka viselését, bár általános tiltással tényleg csak itt találkozni. Spanyország egyes városai, pl. Barcelona vagy Lérida betiltották a burka viselését közintézményekben; Németország Hessen tartományában tilos a burka viselése a közigazgatásban ügyfelekkel érintkező dolgozók számára; Svájc egyik városában azonosíthatósági okokból nem fogadják az adó- és a bevándorlási hivatalokban a burkában megjelenő nőket. Ezen felül több ország (Hollandia, Nagy-Britannia, Ausztria) is törvényhozási szinten foglalkozott a burka viselését tiltó beadványokkal, de – egyelőre – a javaslatok nem kapták meg a szükséges támogatást. A burka betiltása mögött általában két fő indok áll. Az egyik éppen a nők jogainak védelme. A jogvédők egy része számára a burka a nők elnyomásának a szimbóluma a muzulmán világban, s szerintük a felvilágosult Európában ennek nincs helye. Kellő muníciót adott ennek az érvelésnek, s talán részben magyarázza a viták és tiltások megszaporodását is, hogy az afganisztáni talibánok az általuk uralt területeken – egyéb nőellenes intézkedések mellett – kötelezővé tették a burkát a nők számára. A másik fő érv a személy azonosíthatóságához fűződik. Ezt főleg a burkának a közintézményekben, a hatóságokkal szembeni viselésének tiltása mellett szokás felhozni. Emellett több „kisebb” érv is fel szokott merülni, így pl. a burka viselésének bizonyos hátrányos egészségügyi hatásai is lehetnek, vagy nehezíti a testnevelésórán történő részvételt. Nehéz kérdés, hogy a viseletet miért épp most tiltották be több országban. Bizonyos, hogy ez egy hosszabb folyamat eredménye, amelyben konkrét eseményeknek, így szeptember 11-ének, a 2004-es spanyolországi vonatrobbantásoknak vagy Hollandiában Theo van Gogh filmrendező brutális meggyilkolásának ugyanúgy szerepe van, mint általában a muzulmán kultúrájú kisebbség integrációs nehézségeinek a mindennapokban.



olvass tovább