myspace

Újhold köszönt ránk

5098

Kár lenne tagadni, hogy közületek rengetegen rajonganak az Alkonyat című filmért. Azért felesleges belekezdeni a szabadkozásba, hiszen mikor cikket írtuk a vámpíros mozi főszereplőjéről, csak úgy záporoztak a kommentek: Úúúúú, ahhhh, ohhhh, mééééég!

Óriási hírünk van azoknak, akik rajonganak a filmért: november 16-án a Myspace élőben kapcsolja majd a New moon vörösszőnyegét, így láthatjátok a sok-sok hírességet. Ezeken a neves és túlhájpolt filmes eseményeken, lassacskán már nem is magán az alkotáson van a hangsúly, hanem a sztárok bevonulásán, hiszen láthatjuk, hogy ki mit visel, ki kivel érkezik, ki mennyire készséges a riporterekkel és a rajongókkal... A Myspace nagydobása bizonyára óriási érdeklődést vált majd ki a fanatikus rajongókból, hiszen fanatizmus ide vagy oda, csak keveseknek adatik meg, hogy résztvehessenek az amerikai premieren. Akit kicsit is érdekel a téma, annak érdemes időben felcsúszni a világ egyik legnagyobb közösségi oldalára, hiszen a világ minden tájáról, rajongók milliói teszik majd ugyanezt, és bár az oldal biztosan combos szerverrel rendelkezik, mégis fennáll a veszély, hogy befuccsol a közvetítés.

A premierre hol másutt, mint a film fővárosában, Los Angelesben kerül sor, méghozzá délután hatkor. Figyelembe véve az időeltolódást -mínusz ami kilenc óra- hajnali háromkor érdemes lehuppanni a gép elé. Semmi kétség, hogy ezt csak az teszi majd meg, aki vérbeli Alkonyat rajongó, bár minden bizonnyal az élmény mindenkit kárpótol majd. A legújabb hír szerint, a mozi két főszereplője, Robert Pattinson és Kristen Stewart kéz a kézben jelentek meg Párizsban, így várhatóan a film amerikai premierjén sem titkolják majd, hogy összetartoznak. Akit érdekel, mindenképp pötyögje be az mobilja emlékeztetőjébe, hogy november 17-én hajnali háromkor még ha csipás szemmel is, de követni tudja a jeles eseményt.

Lakossági luxus

5308

Legyen szó csokoládéról, ékszerről, kozmetikumról, cipőről, autóról... luxuskategóriás termékeket sok helyütt találhatunk, akár szépülni, akár öltözni, akár utazni akarunk. Olykor joggal mondjuk, hogy eszement és felesleges luxuscikkekre költeni, hiszen normál árfekvésű, vásárlóbarát márkákból is bőven akad. Igen, de egy néhány ezer forintos pulóver megvásárlása nem nyújthatja azt, ami egy mesés kasmírpulcsi bezsebelésével jár: bemegyünk a szalonba, kávézunk, sok négyzetméternyi próbafülkében próbálgatunk, míg végül selyempapírba csomagolják a kiválasztott darabot és mutatós zacskóba, vagy dobozba teszik. Ez nagy különbség, jóllehet ez az, ami sokakat elriaszt attól, hogy betérjen egy-egy luxus szalonba vagy drogériába. Mi hiába vagyunk tisztában azzal, hogy igenis kifizethetünk sok tízezret egy farmernadrágért, ha az eladók lenézően vagy lesajnálóan kommunikálnak velünk, és valljuk be: ez gyakran megesik. Nem is olyan régen a cotcot szerkesztőség betért a Fashion Street egyik impozáns üzletébe. Mondanom sem kell, hogy néhány perc után távoztunk, mert mindkét eladó éreztette a rosszalló pillantások létjogosultságát. Kilépve megállapítottuk, hogy valaki csak azért, mert napi nyolc órában D&G és Cavalli farmerek között ácsorog, legitimnek érzi, hogy lenézzen egy teljesen átlagosan felöltözött vásárlót. Pedig ez is hozzátartozik a luxushoz: Nekem van valamim, ami neked nincs, sőt nem is lesz sosem!

Váltani vagy meghalni

Ha láttátok a Parfüm című filmet, akkor biztosan emlékeztek, hogy a finom francia hölgyek milyen körülmények között szagolgatták a legújabb parfümöket. Az elmúlt háromszáz évben e téren nem sokat változott a világ, hiszen a luxus ma is ezt az arcát mutatja felénk. Mindegy, hogy méregdrága karórát viselsz vagy designer cipőt, egy adott kör tagja leszel. Státuszszimbólum, szoktuk mondani minden olyan kézzel fogható dologra, amivel a társadalomban betöltött pozíciónkat tudatjuk a világgal. A luxuscégek és a vásárlók mindig is képesek voltak egy szűk körön belül tartani az információkat, hiszen mindkét fél érdekeit ez szolgálja. A luxustermékeket körüllengi afféle mitikus köd, épp azért, mert általában az alapanyagokat, a készítés módját a kezdetektől hatalmas titokban tartják. Igen, ez a Coca-Cola esetében is így van, mégsem nevezzük luxuscikknek a pillepalackba zárt löttyöt. Akkor mi a különbség? Természetesen az ár, ezáltal pedig a nagyon is leszűkült célcsoport.

A gazdasági világválság fogalmát bizonyára már senkinek sem kell definiálni -bár a reggeli műsorok műsorvezető kisasszonyai közgázra még gyúrhatnának egy picit- és azt sem, hogy a recessziónak megannyi következménye van. Bátorkodom azt mondani, hogy mi egyelőre nem érezzük olyan mértékben a súlyát, mint lehetne -a tömeges elbocsátásokról nem beszélve -, de lesz ez még rosszabb is. Épp ezért a luxusmárkák döntéshelyzetbe kényszerültek: nyissanak a szélesebb piac felé, vagy továbbra is csak specifikus közönséghez szóljanak? A döntéseket lassacskán minden divatház meghozza, ki így, ki úgy, az pedig, hogy ki tette meg a jó lépést csak később tudjuk meg. Annyi biztos, hogy a teljes bezárkózásnak nemigen lehet jó vége, hiszen a következő minimum egy évben még a legtehetősebb réteg is meggondolja majd, hogy megvásároljon-e egy Escada vagy Christian Lacroix ruhát. Nem véletlenül e két divatházat említem, hiszen ők már ma is a csőd szélén állnak. Nem kis fejtörést okozhat a marketingeseknek és pr-osoknak kidolgozni egy vészforgatókönyvet, hiszen butaság nem számolni azzal, hogy a vásárlók száma rohamosan csökken. Most is mint oly sokszor, a megoldást a kommunikációban kereshetjük, sőt mi több ott is találjuk. Többször értekeztünk már a közösségi oldalakról, mind a Twitterről mind a Facebookról vagy épp a Myspaceről, ami nem véletlen, hiszen ez a jelen, de a jövő is. A nagy divatházak is felismerték mindezt és úgy döntöttek, hogy csillogó üvegpalotáik kényelméből egyre több információt osztanak meg a vásárlókkal és rajongókkal ezeken a platformokon.



olvass tovább