munka

Amit nem tanítanak az iskolában

1465

Bill Gates beszédet mondott amerikai középiskolásoknak, és ennek során tizenegy szabályt említett meg, amit nem tanítanak az életről az iskolákban.

1. Az élet igazságtalan – szokj hozzá.

2. A környezeted nem fog gondoskodni az önbecsülésedről. A környezeted arra számít, hogy előbb te viszel véghez valamit, ami miatt jól érzed magad.



olvass tovább

Hétköznapi szerepkonfliktusaink

1573

Társas érintkezéseink során számtalan különböző szerepet töltünk be, gyakorlatilag folyamatosan szerepeinken keresztül érintkezünk. A különböző szereptípusok más-más elvárásrendszert képviselnek, melyeknek folyamatosan megfelelni igyekszünk. Az egyes szereptípusokon belül is széles a szerepkészlet - attól függően, hogy milyen a társas helyzet, a bizonyos szerepelvárások határozottabbak lesznek. Szerepkomplexum terminológiával jelöljük azt, hogy valakinek a különböző státusai összességében hányféle szerepből tevődnek össze, s ennek kiterjedtsége a társas-társadalmi kapcsolatrendszerekbe történő beágyazottság mértékét tükrözi. A modernizáció, a mobilitás erősödése általában növeli a szerepkomplexumok gazdagságát kultúránkban. Szerepeink társadalmi beilleszkedésünket eredményezik, lehetőséget teremtenek arra, hogy individuális életünket megfelelő formában, a szociális szférában kiterjesszük, leegyszerűsítik a társadalmi együttélést, a társas érintkezésekhez támpontot, forgatókönyvet nyújtanak, ismeretük a mindennapi helyzetek kontrollját, a manipuláció elkerülését segítik. Egyszóval segítenek élni.

Elvárások dzsungelében

Vajon a szerepek hogyan hatnak egyéniségünkre? A szerepkomplexumunkon keresztül tudjuk láttatni egyediségünket? A szerep által biztosított keretek nem válnak korlátokká, vagy akár barikádokká? A kérdés megvilágításához el kell különíteni a szerepek normatív és interpretatív oldalát. A normatív oldal a szerepekhez kapcsolódó normák összessége, ami előlegezi az egyének tipikus reagálási módját az egyes szerephelyzetekben. Az interpretatív oldal a szerepnormák egyéni értelmezése, a tényleges szerepviselkedés. A laza előírás-halmazokat nagy szabadsággal lehet konkretizálni, azaz mindenki saját egyéniségére formálja szerepeit.



olvass tovább

Álommunkáink

1919

Persze hogy mindnyájunknak vannak álommunkái, pálmafákkal szegélyezett, csak egy-két turista által látogatott partszakaszon backpacker paradicsomot létrehozni függőágyakkal, kellemes muzsikaszóval, amolyan nagycsaládos érzésként. Vagy fizetést kapni pusztán azért, mert boldogok vagyunk, esetleg ugyanazt a munkát csinálni mint most, mert szeretjük, csak tízszer ennyi pénzért. Jó volna feltalálónak lenni, útikönyveket írni, mindenható gyógyítónak lenni, ám vannak olyan munkáink is, amik ennél kézzelfoghatóbb távolságban vannak, ám ha mégis felkínálnák nekünk, valószínűleg nemet mondanánk. De addig jó vele viccelődni.

Egyikünk álommunkája évek óta egy és ugyanaz. A kenólányság. Minden este deréktól fölfelé kicsi ízléstelen, de mindenképpen dekoltázsvillantós ruhában számokat olvasni. És intonálni! Mert nem lehet ám csak úgy eldarálni azt a huszonakárhány számot (mellesleg fogalmam sincs, maga a játék miről is szól valójában), ezeket a számokat értelemmel kell megtölteni, meglepett hangsúlyt, diadalmas hangsúlyt, közönyös hangsúlyt váltogatva. Ezt szeretném. Bemennék minden este, sminkkel, hajjal fél óra, aztán mehetsz tovább, mindezt valószínűleg alsó hangon annyiért, mint amennyit most keresek. Egyszóval: Zsíros Anna lennék. (Teóriámat, hogy szoros személyes ismeretségek alapján lehet ide bekerülni, az esetenként felbukkanó kenófiú cáfolni igyekszik.)

Másikunk álommunkája nem más, mint nőiesen izmos testtel, feka csajként állni egy yachton, bikiniben és tűsarkú szandálban pezsgőt vinni 50 Centnek. Igen, van, aki 50 cent kurvája szeretne lenni. Nézzük is ezt az életet: van benne sok tenger, pia, kaja, jó zenék, társaság, jó partik, híres emberek, igazi sztárokkal együtt partizás és némi szex is. Híres emberekkel. Lehet, hogy a hüvelyem akkora lenne, mint a Vezúv krátere, de semmi gondom nem lenne az életben. Ráznám a kerek, feka fenekem az elhagyhatatlan kézmozdulattal, amit már a nyolcvanas évek óta gyakorolok - a tévéből. Ám ennek a melónak az a hátulütője, hogy körülbelül 19- 23 éves korig tudnám nagyon jól csinálni és mert maximalista vagyok, hamar ki is égnék, ez jól látható a munkaköri leírásomból. Addig is, nagyon jól menne, de nagyon.

És akkor álljon itt a harmadikunk álommunkája is. Aki egyes szám első személyben bír csak írni. Amikor megkérdezte Zsófi, hogy na mégis mi, akkor én mondtam neki, hogy cotcot újságíró? És tényleg nem viccből, nyálból gondoltam. Régebben bemondólány akartam lenni, a jobbik fajtából, aki nem csak beszél. Kipróbáltam, mégsem tetszett. Talán lennék a New York-i Vogue főszerkesztő asszonya, aki mindenkivel jóban van és, akit minden partyra meghívnak és, aki előtt minden kapu nyitva van. Igen, az lennék. Vagy, hadd maradjak cotcot újságíró. Esetleg Carrie Bradshaw...?

Te mi lennél? Ha bármi lehetnél?

Álommeló neked

2086

A meló egy idő után - rossz esetben - elkerülhetetlen. Dolgozni márpedig kell, hacsak nem vagy olyan szerencsés, hogy neked a pénz nem számít. Persze, ilyenkor meg jó önmegvalósítani. A legjobb ezt együtt végezni, tehát pénzt keresni és önmegvalósítani. No, igen ám, de mégis hogyan? Nem akarok égbeszökő százalékszámokkal jönni, mindenki ismeri a magyarországi munkanélküliségi adatokat, de ehhez még vegyük hozzá azokat is, akik utálják a munkájukat, azokat is, akik borzasztóan alul vannak fizetve, és akkor egy rettenetes kép alakul ki. Nem fogjuk megváltani a világot, sőt lehet, hogy egyoldalú lesz, amit leírunk, de vannak ötleteink, hogy miként lehet munkát találni, esetleg álommelót. 

Választás

Fontos eldönteni, kijelölni, hogy mi a cél. Lehet ez nagyon merész is, persze. Sőt én nagyon jól viselem, ha valami mégsem úgy jön össze, ahogy öt éve elterveztem. Persze ez típusfüggő, ha te nem bírod, és a csalódástól inkább megtorpansz, minthogy erőt meríts belőle, akkor a kis tervek is megfelelnek, a lényeg, hogy legyen valami. Nagyon nem szeretem azokat a reakciókat, amikor rákérdezek, hogy mit szeretne csinálni az illető, amikor már régóta nyafog, hogy utálja a munkáját, az az, hogy "Hát... nem tudom!" Aha. És akkor mégis, hogyan segíthetek? Próbálj meg elvonatkoztatni a szüleid elvárásaitól, az iskolai tapasztalataidtól, a lényeg, hogy magadnak keresel állást, olyat, ahol szeretnéd jól érezni magad és ebből következően, jól végezni a munkádat. Vegyészmérnökként végeztél, de semmi kedved kotyvasztani? Hát találj ki mást. Semmi probléma azzal, ha életed során szakmát váltasz. Ismerek olyan matematikust, aki filmrendező lett, majd pszichoterapeuta. 



olvass tovább

A házinyulakat lelövik, ugye?

2723

Teljesen természetes, ha a munkahelyünkön szerelmi viszonyt létesítünk, sőt az még viszonzásra is talál. Mivel napi nyolc-tíz órát is eltöltünk a melóban, és sokak még ennél is sokkal többet, nem csoda, hogy közös projektek, munkahelyi ebédek, csapatépítő-tréningek alkalmával összemelegednek, sőt szerelembe esnek egyesek. Akár praktikus is lehet a munkahelyen szerelmet keresni, hiszen kollégáinkat ismerjük, tisztában vagyunk a jellemükkel, esetleges hibáikkal. Bár sokan veszélyesnek tartják a házinyúlra való vadászatot, mégsem érdemes titkolni, de nyilvánosan bizalmaskodni sem. Van egy bizonyos arany középút. Lássuk!

Nyílt titok

Amikor két fél egymásra talál a munkahelyen előbb-utóbb valaki előtt lebuknak, és akkor már tuti, hogy futótűzként fog elterjedni a pletyka, hogy :"Hallottad, hogy Magdi a Vilivel kavar? Vajon Géza mit szól hozzá, állítólag nyáron még vele feküdt össze! Mennyire durva!" Így néz ki a munkahelyi pletyka, ebben a témában. Persze a szerelmes felek megkérhetik azt az egy munkatársat, aki előtt lebuktak, hogy kussoljon, de mindenki tudja, hogy a kollégák közötti viszonynál, kevés szaftosabb sztori van, hiszen ez a mi sztorink. Részesei vagyunk minden nap, velük dolgozunk, érzékeljük a szexuális feszültséget, az összepillantásokat észrevesszük, konstatáljuk, hogy reggel "véletlenül" mindig együtt érkeznek, legfeljebb két perces különbséggel, az ebédet együtt fogyasztják, és ők maradnak bent a legtovább, egy-egy fontos és nagyon sürgős munkára hivatkozva. Kár színlelni, titkolózni, úgy is mindenki tudja, érzi a szexuális energiákat, hiszen felnőttek vagyunk.

Színlelni kár

Sokan úgy gondolják, hogy munkahelyi csapat, a főnökség nehezen tolerálná a kollégák közötti viszonyt, de ez a legtöbb esetben nem igaz. A munkamorálra, a kapcsolatokra, kifejezetten jó hatással is lehet egy románc, de csak amíg nincs konfliktus. Különböző munkáltatók másként viszonyulnak a munkahelyi párkapcsolatokhoz. Néhány munkahelyen kifejezetten tiltják, míg máshol nem érdekli a főnökséget, de olyan is van, ahol kifejezetten előnyösen ítélik meg. A pszichológus szerint ne titkolózzunk, először üljünk le a főnökkel beszélgetni, közöljük a tényállást, és mindenképpen biztosítsuk, hogy ez nem fog a munka rovására menni, ha úgy tűnik, hogy vezető ebben nem hisz, kérjünk időt a bizonyításra. Innentől kezdve, igyekezzünk tartózkodni az intim megnyilvánulásoktól, hiszen ez egy munkahely és nem a hálószobánk. Nagyon rosszul veszi ki, a szakember szerint, ha a szerelmes felek konfliktusaikat, esetleg túlfűtött érzelmeiket az irodában is kinyilvánítják.



olvass tovább