meditáció

Boldogság izomból

4696

Mennyire jól jönne néha egy univerzális boldogság-enciklopédia, ami hosszan ecseteli, hogy mire van szükségünk ahhoz, hogy végtelenül jól érezzük magunkat. Amíg nem akad lelkes jelentkező az ominózus nagykönyv megírására, addig kénytelenek vagyunk beérni a pszichológusok által összeállított okosságokkal, amik boldogságra ösztönöznek minket.

1. Élj egy boldog országban!

Bizonyára ti is éreztétek már egy-egy nyaralás alkalmával, hogy mennyit képes dobni jókedvünkön az adott ország légköre. Ha kiegyensúlyozott, mosolygós emberek vesznek körül minket, akkor mi magunk is jó eséllyel vesszük át ezt az érzetet, hiszen ki akarna kilógni a sorból? Persze azzal nem megyünk sokra, ha csak külföldön tudjuk igazán jól érezni magunkat, mert hát életünk java részé saját hazánkban éljük, így itt kell boldogulnunk. Egy 2008-ban publikált tanulmány szerint a boldogság szorosan összefügg az iskolázottsággal: a magasan kvalifikált emberek nagyobb hajlandóságot mutatnak a boldogságra. Mi lehet ennek az oka? Minél több információnk van a világról, minél tanultabbak vagyunk, annál könnyebben fogjuk fel, hogy az élet bizony lehetne sokkal rosszabb is. Furcsa, hogy a tanulmány nem foglalkozik a "boldogok a lelki szegények" tézissel, amiben szintén van ráció, hiszen ha kevés adat áll rendelkezésünkre, könnyebben kiteljesedünk abban, ami épp körülvesz minket.

2. Oldd meg a problémáidat!

Ha sikerül győzedelmeskednünk egy gond felett, az sikerélményt ad, a sokszorosan átélt sikerélmény pedig növeli az önbizalmat. Ha van önbizalmunk, könnyebben érvényesülünk. A problémák megoldásához több gógyi kell mint gondolnánk, hiszen a szálak kibogozása a zavaró tényező lokalizálásával kezdődik. Ha ezen túl vagyunk, akkor jöhet az igazán nagy falat, vagyis a probléma megoldása. A boldogsághoz nem árt ha empatikusak vagyunk, hiszen már rég kimutatták, hogy azok, akik képesek felhőtlenül örülni mások sikerének, lopva a saját boldogságukat is építgetik. Vagyis okosan tesszük, ha a sárga irigységet jó mélyen lelakatoljuk magunkban, mert az irigykedéssel csak rontjuk az esélyeinket.



olvass tovább

A béke te magad légy!

5304

Szétrobban az agyad, folyamatosan felpörgetett a tudatállapotod? Hiába vagy fáradt, nem tudsz aludni, nyugtalan vagy, ingerült, ettől pedig kiegyensúlyozatlan és boldogtalan? Változtatnál életeden, de nem tudod, hogyan? A világ elrohan melletted, próbálod felvenni száguldó változását, ám – úgy tűnik – egyre nehezebb sikerül. Ráébredsz, hiába veszed meg a legmenőbb LCD tévét, hiába költözöl új alkásba, hiába tömöd a gardróbszekrényed, szükségletpiramisod skáláját csupán ideig-óráig elégíted ki. Hiányt és űrt érzel. A tárgyak mellett a körülötted lévőket is simán lecseréled, ha kissé megkopnak vagy problémássá válnak, kényed-kedvedre váltasz partnereket, barátokat likvidálsz vagy szerzel gyorsan újakat. Ebben a feszültségekkel teli, letargikus, célvesztett és énközpontú világban hogy lehetsz úrrá piszkos vágyaidon? Hogyan találhatsz vissza önmagadhoz? Csendesedj…

Az életed célja

Világunk harmadik aspektusa, mely a többség elől rejtve van, a lét terve és célja. Az emberek általában célok nélkül vergődnek, kivéve a tiszta fizikai küzdelmet, mely a vagyonért, a hatalomért szól, és azt hiszik, ezek által boldogok lesznek. Nincs koncepciójuk arról, miért vannak e világon, nem tudnak semmit a jövőjükről, még azt sem látják, hogy lelkek is és nem csak testek.

Pedig ma már hatalmas a kínálat ezoterikus és spirituális könyvekből és tanfolyamokból, életvezetési tanácsadókból, keleti tanokat oktatókból, vallási közösségekből. Ezek többnyire a spiritualizmusról szólnak, de hogy pontosan mit jelent maga a szó, hogy érdemes-e egyáltalán ezen dimenziódat fejleszteni, hogy neked személy szerint szükséged van-e erre, nyersz-e általa, nos, ezekről fogalmad sincsen. A rengeteg információ totális zavart okoz a fejedben.

A spirituális dimenziók feltérképezésében C. G. Jung mélylélektani koncepciója segíthet. A teljes emberi élet mélyen tudattalan központját, az Isten-érzékelés szervét, az Isten-tapasztalás mélylélektani fogalmát nevezi ő Jung Selbstnek. Ezen ideológia szerint az emberi és a pszichés élet selbstcentrikusan funkcionál, akkor is, ha a tudatos ÉN számára ez idegen, elutasított vagy rejtett. A teljes egyén mentális állapota úgy határozható meg ebben a rendszerben, hogy a komplett individuumban a selbst általi integráció milyen mértékű, és ebben az Ego hogy dominál.



olvass tovább

Tavaszi agytakarítás

6010

Tavasszal cikkek százai mantrázzák, hogy itt az ideje a megújulásnak, az újjászületésnek, a megtisztulásnak. Az agyunkra is ráfér a takarítás, a lecsendesítés.

A legjobb ötleteim félálomban, vagy rögtön ébredés után, még álomtól ittas állapotban pattannak ki az agyamból – nem véletlenül van jegyzetfüzet és toll az ágyam mellé készítve. Még ha nehezemre esik is felkapcsolni az éjjeli lámpát, másnap nem bánom meg, hogy lejegyzeteltem egy-egy mondatot. Félálomban a test és a lélek megnyugszik, az elme határai kitágulnak. Ez az a relaxációs állapot, amelybe meditálás során juttathatjuk el magunkat, igaz a cél ez utóbbi esetében nem az ötletvadászat, hanem a lecsendesített elme.

Meditálni ezerféleképpen lehet, a hangtálakon való dallamjátéktól kezdve egészen a zen kiskertek gondozásáig. A relaxáció és a meditáció közé gyakran egyenlőségjelet tesznek, de a kettő nem ugyanaz. Ha az ébrenlét és az alvás közötti mezsgyén, a félálom fázisában valamilyen mentális tevékenységet folytatunk, azt nevezzük meditációnak. Mentális tevékenység lehet az is, hogy kikapcsolom a gondolataimat, és belső csöndben vagyok. Ezt az úgynevezett passzív technikát tanítja például a transzcendentális meditáció. Létezik aktív, dinamikus, gyakorlatias és problémamegoldó meditáció is, mint az agykontroll.

Manapság állandóan zakatol az agyunk valamin, legyen szó a nyaralás tervezéséről, a munkahelyi tennivalókról, a megoldandó gondokról, vagy az esti program leszervezéséről. Kevés az olyan csendes időszak, amikor igazán belülre tudunk figyelni, pedig ez a test, az elme és a lélek számára is szükséges. Hogy miért? Ahogy az állandóan feszített húr egy idő után megadja magát és elpattan, a civilizált társadalomban leggyakrabban halált okozó betegségek közül az első hat kialakulása összefügg a tartós feszültséggel. A stressznek a lazítás az egyetlen igazán hatékony ellenszere.

A látszólagos semmittevésnek látszó húsz perc meditáció alatt annyi feszültséget tudunk a szervezetből levezetni, amennyit három óra alvással. De már öt perc után kialakulnak pozitív élettani hatások, és már három perc elteltével érezhető pozitív változás a szervezetben. Érdemes a passzív és az aktív meditációs módszereket is megtanulni és alkalmazni. Bár önállóan is nekivághatunk - a szakemberek tapasztalatai szerint - gyorsabban és jobban tanulják meg a technikát azok, akik vezetővel mélyednek el a meditációban.

A legnépszerűbb meditációs módszerek

Zen meditáció

A passzív meditációk közé tartozik. Az elmélyülés során a meditáló egy bizonyos testtartásban – leggyakrabban ülő helyzetben – a légzésére koncentrál, és minden mást kizár a fejéből. Ennek az egyszerű légzőgyakorlatnak a segítségével juthatunk el a teljes beteljesedéshez és megvilágosodáshoz, az ego nélküli tiszta tudathoz.

Transzcendentális meditáció (TM)

Ez a passzív meditációs fajta egy egyszerű, reggel és este 15-20 percig tartó mentális gyakorlat, melynek során az elmélyedni kívánó ember folyamatosan egy mantrát ismételget. A tudományos kutatások szerint a TM technikát alkalmazva többek között megszűnik az álmatlanság, csökken a depresszió és az idegesség, javul az általános közérzet.

Autogén tréning

Olyan relaxációs technika, amely a jógára és a hipnózisra vezethető vissza. Egyszerű, sablonszerű mondatok segítségével nem megparancsoljuk, hanem csak elhitetjük egyes testrészeikkel, hogy azok ellazulnak, hidegek vagy melegek lesznek. Rendszeresen végezve megszüntethetjük az idegi eredetű zavarokat és az összpontosítási nehézségeket.

Jóga

A jóga egy ősi indiai bölcseleti módszerből alakult ki. Speciális gyakorlatsorozatával jótékonyan befolyásolhatjuk különböző szerveink működését, segítségével átmozgathatjuk elfáradt és elgémberedett izmainkat, hatása révén egészségesebbé válik a test. A gyakorlatok végzése során a meditatív gondolatok, relaxációs mondatok ismételgetése és a különböző szellemi tanítások segítenek a figyelmet befelé fordítani és összekapcsolni a testünket a szellemünkkel. Így válhatunk önmagunkkal harmóniában élő, teljes emberré.

Progresszív izomrelaxáció

A gyakorlat során az izomzat áthangolásával érjük el a nyugalom állapotát. Általában fekvő helyzetben végzik, miközben a test egy adott részére koncentrálnak. A meditálók a fejük búbjától a lábujjukig végigjárják a testüket, közben megfeszítik, majd teljesen elengedik az adott testrész izmait. Ez a technika nemcsak segít ellazulni, hanem elmulasztja a fejfájást és a stressz miatti izomgörcsöket is.