kultúra

Bálna a Duna partján

7596

Kell nekünk még egy pláza? Tele van velül Budapest, mindegyik ugyanúgy néz ki, ugyanazokkal a kommersz üzletekkel, megfulladsz, agyontaposnak, vagy épp teljes nihil uralkodik lézengő, gyorskajafüggő tinikkel és idegesítően ciripelő popzenével. Plusz ugye agyonnyomják a magyar termelőket és így tovább. A tervek szerint azonban ehhez a világhoz semmi köze nem lesz az utóbbi évek egyik legnagyobb fővárosi beruházásának, a CET nevű bevásárló- és kultúrközpontnak, annyira, hogy a működtető következetesen kerüli a pláza szót is, ha nyilatkoznia kell. Tulajdonképpen csak az utóbbi hónapokban kezdett el elterjedni a köztudatban, mi is készül pontosan, ehhez képest évek óta vitáznak rajta, a szakma elismeri, a lakosok zavartan pislognak, vagy lemondóan legyintenek: megint a beton és az üveg. Ráadásul hogy néz már ki. Mi is ez az egész, és miért lesz nekünk egy kicsivel jobb Budapestünk ősztől?

A Porto Investment nevű cég pár éve úgy döntött, pályázik a Fővárosnál az üresen, leromlott állapotban álló közraktárak felhasználására, ahol addig legfeljebb diszkók működtek, többé-kevésbé rendszeresen. A pályázatot megnyerték egy koncepcióval, a tervezésre a szokatlan megoldásairól híres holland Karl Oosterhuist kérték fel. Az ívelt, bálnára emlékeztető szerkezet – amelyet Geszti Péter ötlete nyomán CET-nek, azaz Central European Time-nak kereszteltek el – nagyot durrant a sajtóban és az építészek között, az utóbbiakat azért izgatta, mert ilyen megoldást Magyarországon még nem láttak, a közönség körében azonban többen nehezményezték, hogy "belerondít" a városképbe.

olvass tovább

A könyvtár halott?

7812

Ismerünk olyat, aki tíz évig járt egyetemre és voltak pillanatok, amikor legszívesebben eldózerolta volna a kampuszt és sóval hintette volna be a helyét, eszébe sem jutott, hogy a könyvtárba járásból elege legyen. A legtöbben egészen romantikus képzeteket őrzünk ezen intézménnyel kapcsolatban: a könyvtár „a tudás háza”, a művelődés tere és persze a közösségi pillanatoké, a kedves nénikről, a sok kézen keresztülment könyvekről nem is beszélve. Kérőlappal sorban állni, majd fél szemmel lesni a raktári pultot, hátha megjött az újrakötött, sárgás-szürkés szélű kötet – mindez ugyancsak lélekemelő azoknak, akik tényleg kötődnek a könyvárukhoz. Vagy a könyvtárakhoz általában. Csak éppen nem mindenki van ezzel így.

Sorra érkeznek a hírek megrövidített, vagy éppen megszüntetett büdzsékről. Érdekes, de valahol érthető módon a helyzet a gazdaságilag fejlettebb Nyugaton a legsúlyosabb: Angliában kész tüntetéssorozatot indított el az a kormánydöntés, amellyel négyszáz helyi közkönyvtárat zártak volna be egy lendületből. Amerikában pedig Jerry Brown kormányzó jelentette be idén, hogy az összes állami támogatást megvonja a kaliforniai könyvtáraktól, azaz a városokon múlik, fent tudják-e tartani az intézményeket (bővítésről így persze aligha lehet majd szó), vagy elviszik a bezárással járó balhét.

olvass tovább

Le kell menni kutyába?

8193

Ha végigtekintünk celebjeink során, többféle karrierépítési stratégiával találkozhatunk. Vannak olyanok, akik nem ragaszkodnak a látványos sikerekhez, a minőséghez viszont annál inkább, és tehetségükre alapozva lassan, de biztosan fejlesztgetik saját brandjüket. Évtizedeken keresztül, stabilan jelen vannak a közéletben, nem vagy csak módjával szerepelnek a bulvársajtóban és hagyományos értelemben nem tekinthetők sztárnak, a művész titulust viszont idővel kivívják maguknak. Az egymást érő tehetségkutatók és valóságshow-k azonban kitermelték azt a réteget is, akik tisztában vannak vele, hogy 15 percnyi hírnév adatott nekik, ebből azonban igyekeznek minél többet profitálni. Néhány botrány és kétes értékű produkció után rendszerint el is tűnnek a süllyesztőben. Talán a legizgalmasabb azonban az a csoport, melynek tagjai a magas kultúrát lettek volna hivatva képviselni, ám felismerve az ezzel járó gazdasági hátrányokat, tudatosan ’lementek kutyába’, és kiszolgálják a közönséget. Nehéz kérdés, hogy esetükben beszélhetünk-e sikertörténetről, hiszen anyagilag mindenképpen jól jártak, az azonban kétséges, hogy szellemileg kielégíti-e őket a celeb státusz.  De lássunk néhány szemléletes példát.



olvass tovább