korfu

Smaragd sziget

4730

Mint tudjuk, az olvasói cikkek tartalmának valódiságáért a cotcot.hu szerkesztősége nem vállal felelősséget, márpedig én bizton állítom, hogy Korfu a maga elbűvölő szépségével, változatosságával és mérhetetlenül kedves és vendégszerető lakosaival megér pár ajtócsapkodást. Ezen a tényen pedig az sem változtatott, hogy amint leszálltam a transzfer buszról zúgtam egy giga nagyot (lett egy szép Korfu alakú seb a térdemen) és annyira meg voltam fázva, mint még az elmúlt években sosem. 

Már tavaly nyár végén körvonalazódni látszott a dolog, hogy idén hol fogunk nyaralni, szóval időben el is kezdtünk rá spórolni. Választásunk Korfura esett, ami Görögország egy nem túl nagy szigete a Jón-tengeren. A sziget 65 km hosszú így 10 nap alatt kényelmesen felfedezhető. Már az első nap béreltünk robogót (amit el is használtunk a nyaralás alatt), de lett volna lehetőség autóbérlésre, ezen kívül a helyi buszokkal is közlekedhettünk volna, ami ugyan nagyon izginek tűnt, de miután kiderült hogy itt a „vagy jön, vagy nem” elv érvényesül, hamar letettünk róla.

A sziget fővárosa Korfu város, azaz Kerkyra a keleti parton található és két részre tagolódik. Az északi rész az óvárosi rész, szűk, kanyargós kis utcái macskakövekkel vannak kirakva, gyalogosan bejárni hatalmas élmény. A pici utcák árusokkal vannak tömve, akik késő éjszakáig árulják a portékáikat a turisták nagy örömére. Egy napot szántuk a városra, ennyi idő bőven elég volt a nagy melegben a bámészkodásra. Megnéztük az Áyios Spyrídon-Templom-ot, amit a sziget védőszentjének tiszteletére állítottak. Ezek után felkerestük a Régi és az Új Erődöt, ez a két építmény őrizte anno a várost, most pedig büszkén hirdeti, hogy a törököknek nem sikerült bevenniük Korfut. A Régi Erődöt csak egy átjáró köti össze a híres Esplanada térrel, ami tömve van kávézókkal, bárokkal és éttermekkel. Itt éjjel nappal hemzsegtek a helyi lakosok turistákkal vegyítve, millióan ültek a Liston árkádos épülete alatt, varázslatos hely, de aki nem bírja a nagy tömeget, annak nem ajánlatos. Felkerestük a helyi piacot is, ami meglepően kicsi volt de itt is olyan kedvesen fogadták az embert, hogy amikor kiderült nekünk csak fél kiló halra van szükségünk a pecához megkaptuk ingyen. 

Kerkyraba vezető úton található a Pontikonissi félsziget, amin egy kolostor található és ez Korfu jelképe. Ide egy gáton keresztül vezet az út, ahonnan sokan horgásznak és nézik a fel- és leszálló repülőket. Itt tényleg a fejed felett húsz-harminc méterrel zúgnak el az utasszállítók Európa egyik legkisebb leszállópályájára.

Közlekedés

A közlekedési morál a szigeten, de leginkább Kerkyra városában hihetetlen. Első nekifutásra megdöbbentő és totál káosznak tűnik az egész. Olyan, mint piros lámpa vagy záróvonal a gyakorlatban nem igazán létezik. Leginkább az „ahol elférsz mész” jellemzi, amire nagyon gyorsan rá lehet hangolódni, főleg azért, mert ebben a nagy forgatagban is érzed, hogy vigyáznak egymásra az emberek. Ledudálják a fejed az tény, de ha motorral vagy és csak a szembe jövő sávon tudsz előzni kilométer hosszan, nem emlegetik anyukádat és hagynak érvényesülni. A lámpáknál nincsen sárga jelzés, de minek is amikor, ha piros is van és éppen nem jön semmi haladnak az autók rendesen. Robogóval bárhol meg tudsz állni, a bukókat is ott lehet hagyni, sőt a kenyeret is, senkit nem érdekel és természetesen nem nyúlnak hozzá. A sziget belsejében vannak olyan pici falvak, amiknek az utcái olyan szűkek, hogy van egy lámpa a település két végén és az engedi át az áthaladó forgalmat. Hatalmas ezeken a kis utcákon motorozni, miközben ott lóg a fejed felett a száradó ruha.



olvass tovább