klímaváltozás

Megsülünk, megfagyunk, éhezünk

2859

Nemrég találkoztam egy portugállal, és nagyon vicces volt, mert a hőmérséklet körülbelül nulla fok felett volt, rajta négy pulóver, egy télikabát, sál, sapka, kesztyű volt, és mégis vacogott. Remegve kérdezte, hogy szokott-e még ennél hidegebb lenni télen Magyarországon?! Azt feleltem neki, hogy néha mínusz tizenöt fokig is lecsúszhat a hőmérő higanyszála. Látni kellett volna az arcára kiült félelmet, mikor ezt meghallotta. Lehet, hogy évek múlva nem fognak meglepődni a portugálok sem a mínusz tizenöt fokos hőmérsékleten, hiszen amennyire kerge mostanában az időjárásunk, lehetséges, hogy évek múlva a rendszeres téli havazás a mediterrán országokban is természetes lesz.

December 18-án jött a hír, hogy a sivatag közepén elterülő kaszinók fővárosában, Las Vegasban havazott. A Las Vegas-i hóesés nem túl természetes jelenség, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy 1937-től mindössze öt alkalommal borította hó a pálmafák leveleit. A város teljesen megbénult, számos koccanás történt az utakon, valamint sok repülőjárat is a reptéren vesztegelt, hiszen a gépek és a pálya takarításához nem voltak megfelelő eszközeik.

Az egyik földrajz szakos barátnőm szokta viccesen mesélni, hogy ők minden órán azt tanulják, hogy kész, vége, a Földnek annyi, időjárási katasztrófa fenyeget. Az órák között csak annyi a különbség, hogy az egyik órán a jégkorszakkal, míg a másikon a globális felmelegedéssel riogatják őket. Viccesen hangzik, pedig nem az. Míg Las Vegasban havazik, addig a hagyományos orosz télnek se híre-se hamva, december közepéig egyetlen hópehely sem esett az orosz fővárosra. December 3-án és 4-én például százharminc éves melegrekord dőlt meg Moszkvában. Persze mondhatnánk, hogy örüljenek a moszkvaiak, hogy nem esik a hó, és hogy melegebb van, de számos problémát vet fel az időjárásváltozás ott ugyanúgy, mint Las Vegasban is. A moszkvai állatkert dolgozói például attól félnek, hogy az állatok ilyen melegben nem fognak téli álmot aludni. A moszkvai erőműveknek is jelentős veszteséget okoz a melegebb időjárás, hiszen a fogyasztás, ezzel együtt a bevétel is csökkent. A Moszkvában élő emberek pedig betegesebbek lettek, hiszen a melegebb időjárásban a vírusok nem pusztulnak el, mindez pedig kedvez a nagyobb járványoknak is ugye.

Las Vegas és Moszkva mellett Velencét sem kerüli el az extrém időjárás, hiszen a cölöpökre épült városban a vízszint másfél méterrel az átlagos felett van, így a Szent Márk Teret is teljes egészében víz borítja. A legmagasabb vízszintet 1966-ban mérték, mikor a normális érték felett majdnem két méterrel volt a víz a városban.

Mi lesz a Föld éghajlatával?

Azt hiszem azzal mindenki tisztában, van hogy a globális felmelegedésnek hála - az elmúlt tíz évben a világ átlaghőmérséklete 0,2 Celsius fokkal nőtt, a következő száz évre pedig 2-4,5 Celsius fok átlaghőmérséklet-emelkedést jósolnak a kutatók - elolvadnak a sarki jegek, ezek pedig a tengerbe kerülnek. A jég tengerbe kerülése alapvetően nem okozna vízszintemelkedést, hiszen csak a halmazállapota változik meg nem a mennyisége, sőt ha visszaemlékezünk homályos fizikai tanulmányainkra, akkor eszünkbe juthat az is, hogy a víz térfogata nő, amikor megfagy, tehát ha elolvad, akkor bizonyára csökken. Az elolvadt jég az óceánokba, a tengerekbe kerül, és ott tovább melegedik, a melegedés meg ugye térfogatnövekedéssel jár, ami elenyésző egy liter víz forralásánál, de jóval hatalmasabb mennyiségnél már a legkevésbé sem az. Tehát az olvadt jég melegszik, nő a vízszint, a vízszintváltozás pedig megváltoztatja számos meleg tengeráramlás irányát, lehűlést előidézve ezzel.



olvass tovább

Diéta klímaváltozás ellen

3548

A kereskedelmi célú állatartás, azaz a húsipar kiszolgálása több üvegházhatású gázt termel mint a világ össze autója és teherautója együtt. Ez tény, többek között az ENSZ is kimondta. Éppen ezért mind többen hajtogatják, hogy a vegetáriánus életmódra való váltással az ember többet tesz a klímaváltozás ellen, mint azzal, ha hibrid autóra vált vagy éppen bringára ül. (Most a vegák fellélegeznek, az autósoknak meg szolgáltattunk egy jó okot, hogy miért mentegessék a fölösleges pöfögést.) A számszerűsített tények a következők: egy átlag húsevő naponta 14 800 liter vizet használ el, míg egy vegetáriánus mindössze 1100-at. Miközben a világ nagy része vízhiánnyal küzd, és ez egyre rosszabb lesz, a vízkészletünk legnagyobb hányadát az állattartásra fordítjuk, a járulékos szennyezésekről nem is beszélve. A vegetáriánus étkezéssel, különösen pedig a vegán étkezéssel annyi vizet takarítunk meg egy év alatt, mintha tizenkét hónapig nem zuhanyoznánk. Ez olyan életmódbeli változtatás tehát, ami a lehető leghatékonyabban csökkenti energiafelhasználásunkat, és mellette még egészséges is. Persze ez utóbbit mindenki vitatja, aki még nem próbált ki hosszabb húsmentes periódust.

Ezeket a felismeréseket mindazonáltal egyre többen magukévá teszik, és a kegyetlen állatartás, az állatkínzás elleni tiltakozás mellett a vega táplálkozás okai között most már az ökológiai lábnyom csökkentése is megjelent. Persze vannak egyszerűen olyanok is, akik nem szeretik a húst. Egyre több híres személyiség vállalja fel, hogy ő egyszer s mindenkorra befejezte a húsevést, s egyre többen ezen új ok miatt teszik ezt, ilyen például Pamela Anderson vagy éppen Leonardo di Caprio. És vannak sokan, akik hangosan harcolnak mindezért, például Al Gore. A majdnem amerikai elnökről jól tudjuk, hogy elkötelezett híve a globális felmelegedés elleni küzdelemnek, és az azzal kapcsolatos felvilágosításnak. Bizonyára a Kellemetlen igazság című, kissé száraz, ám annál riasztóbb filmjét is sokan láttátok.

Mr. Gore bezsebelt egy Nobel-díjat is ezen munkásságáért, most pedig vegetáriánus ételmárkát hozott létre, amivel azt üzeni, a széndioxid kibocsátásunkat érdemben valóban nehéz csökkenteni, de a hús letételével hatalmasat lépünk előre, csökkentsük hát hús-lábynomunkat. A termékek bevételét a klímaváltozás elleni küzdelemre fordítják. Ez mind szép eddig, csak éppen ő az, aki nem mutatja ezt a követemdő példát. Pontosan ezért a PETA és számos újságíró is támadni kezdte Ak Gore-t, kérdőre vonván álszent magatartását. Ha olyan jó módszer ez, és ha ennyire pártolja a húsmentességet, vajon ő maga miért nem követi saját tanácsait? És miért nem ad az embereknek kézzelfogható alternatívát és valóban jó tanácsokat?



olvass tovább

Lejárt lemez a klímaváltozás

5145

A legfrissebb felmérések szerint az Amerikai Egyesült Államok lakosai viharos tempóban kezdik elveszíteni érdeklődésüket a klímaváltozással kapcsolatban. A Pew Research Center jelentése érdekes változásokra világít rá: míg 2008. áprilisában a megkérdezettek 71 százaléka vélte úgy, hogy a globális felmelegedés valós probléma, és hatásait már jelen pillanatban is érzékeljük, addig ma ez a szám 2009. októberére 56 százalékra esett vissza. Ugyanezen időszak alatt hasonlóan csökkent azok aránya, akik úgy vélik, a globális felmelegedés az emberi viselkedés következménye: 47-ről 36 százalékra.

Az emberek általánosságban úgy vélik, a klímaváltozással kapcsolatos híradások eltúlzottak, de a szkeptikusok munkája is igen eredményessé vált, egyre többen gondolják azt, hogy a globális felmelegedés nem más, mint egy újabb, világméretű hoax. Persze most egymásra mutogatnak a fejesek, mindenki másban látja eme változás okát, egyesek olyan véleményeket is megfogalmaztak, hogy az amerikaiak egyszerűen túl ostobák ahhoz, hogy átlássák mi folyik, s ebben semmi meglepő sincs egy olyan népről beszélve, ahol sokan még az evolúciót is tagadják.

A valóság persze ennél sokkal egyszerűbb lehet, mondják az elemzők, a magyarázat egészen egyszerűen az lehet, hogy az emberek nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Az életüket közvetlen módon érintő problémákkal inkább foglalkoznak, manapság pedig rendesen elfoglal mindenkit az influenza és a vakcina kérdésköre. Mindezek közben tény, hogy sokan régóta aggódnak a klímaváltozás és annak következményei miatt, ám még abban sem nagyon tudott megegyezni a közvélemény - és a politikusok sem -, hogy csak részben vagy egészében felelős-e az emberi tevékenység a jelenségért. Persze ez elvileg nem számít különösebben, de abban fontos szerepe lehet, hogy az üvegházhatást kibocsátó gázok eregetését a lehető leghamarabb beszüntessék. Ehhez pedig az emberek egyetértése és nyomása igen fontos erő lenne.

És persze tudjuk, ismerjük, érezzük a média maniplutaív vagy éppen figyekemkoncentráló erejét - függően attól, hogy milyen hangsúlyt fektetnek bizonyos témákra, alakul a köz véleménye is. Így például Al Gore híressé vált és valóban riasztó filmjének bemutatása után a téma folyamatosan pörgött, és az embereket is jobban érdekelte, s egyértelművé tette, hogy a politikai pszichológia működik itt is. Mindazonáltal a klímaváltozás kevéssé kézzelfogható, térben és időben is távol áll az emberektől. Egy-két szomorúan néző jegesmedve nem feltétlenül készteti cselekvésre és gondolkodásra az embereket. Pontosan tudjuk azt is, hogy a pénztárcát érintő gazdasági kérdések mindig is maguk alá gyűrték a környezetvédelmet érintő kérdéseket. A távlati, nagyobb ívű gondolatmenetek és a közvetlen környezet problémáin kívül eső gondok fontosságának felismerése sajnos nem jellemző emberi tulajdonság. De akkor nézzük, mi a helyzet a mi házunk táján, tessék szavazni!

A remény városa

5272

Bár az átlag amerikainál minket jobban érdekel a klímaváltozás, azért nem árt róla minél többet beszélni főleg most, hogy a koppenhágai klímacsúcson az emberiség jövője múlik, vagy ahogyan a magyarországi  WWF klímaváltozással foglalkozó blogjában olvashattuk: "az emberiség történelmi selejtezője" zajlik éppen. Még a világ vezető internet nagyhatalma, a Google is kisfilmben hívja fel az emberek figyelmét a problémára, ami ellen csak közös összefogással tehetünk.

Klímaváltozás? Üvegházhatás? Széndioxid?

Annak ellenére, hogy már két cikkben is foglalkoztunk a témával, itt és itt, azért kezdjük az elején: mi is a klímaváltozás? A klímaváltozás alatt a Föld éghajlatának megváltozását és változékonyságát értjük, ami kiterjed a hőmérsékletre, a csapadékra és a szélre is. Bolygónk klímája természetes módon változott a Föld kialakulásától kezdve, de a mostani rohamos ütemben végbemenő folyamatok, amit az emberi tevékenység okoz, természetellenesek. A mostani rohamos ütemű átlaghőmérséklet emelkedést a nagy mennyiségben kibocsátott úgynevezett üvegházhatású gázok okozzák. Az üvegház hatású gázok - a legjelentősebb közülük a széndioxid - felelősek az üvegház hatásáért. Üvegház hatás alatt azt a folyamatot értjük, mely során felmelegedik a légkör. A Napból érkező és a légkörön átjutó rövid hullámhosszúságú sugárzás felmelegíti a földet, ezt a hőt később a talaj hosszú hullámhosszú sugárzás formájában sugározza vissza, amit  elnyelnek az üvegházhatású gázok, így a hő nem jut ki a légkörből, és felmelegedést okoz. 



olvass tovább

A klímacsúcs csúf oldala

5291

A koppenhágai klímacsúcs ökológiai hátizsákja...