kirándulás

Csabai napok

1311

Amikor főiskolára kerültem, sokan kérdezték, hogy honnan jöttem. Mikor azt feleltem, Békéscsabáról, és csak nagy kerek szemek néztek vissza rám, akkor mindig rögtön hozzátettem: ott Románia mellett, a Viharsarokban. Békéscsaba nem világváros (így nem sértő, ha nem tudják, hol van), nem is az ország legfrekventáltabb pontján található, de én mégis nagyon szeretem. De miért is szerethető ez az Alföld közepén elterülő, nem túl régi városi múltra visszatekinthető megyei jogú település?  

Egy kis homok, egy kis víz

Jó dolog, hogy Békéscsaba ezen a Körösök által átszőtt területen helyezkedik el, így nyaranta valamelyik Körös partján elterülő strandra mindig ki lehet ugrani a haverokkal, csak fel a fürdőruhát, összedobni benzinre a pénzt, útközben feltankolni jó sok sörrel (nehogy bárki is kiszáradjon a napon), és indulhat is a feel the sunshine. Nyáron érdemes autóval, biciklivel vagy akár busszal is kimenni a Békéscsabától nem több, mint tizenhat kilométerre a Fekete- és Fehér-Körös összefolyásánál található Szanazug nevű üdülőfalucskába. Homokos part, szép víz, fagyizók, éttermek és kiskocsmák várják a strandolni vágyókat. Másik előnyös adottság a város tökéletes mérete. Mivel lakossága körülbelül 70 000 fő, ezért minden megtalálható benne, ami kell: számos középiskola, mozi, múzeum, pláza és sétálóutca. De a város nagyságából adódik az is, hogy nem túlzsúfolt, nincsenek dugók, és szombat éjjel nyugodt szívvel végigsétálhatunk mondjuk a négy sávos Bartók Béla úton, mert szinte egy lélek sem jár arra olyankor, tehát csend és nyugalom uralkodik mindenhol - kitűnő hely a pihenésre.

A hangulatot látnod kell!

A város alaphangulatát a nemrég elkészült sétálóutca adja meg, amely a Csaba Centerbe torkollik. A Csaba Center néhány éve készült el (második ütemét jelenleg is építik, ha elkészül a vidék legnagyobb ilyen jellegű létesítménye lesz), és egyből új kulturális központtá vált kávézóival és a Jankay Tibor képzőművész hagyatékát bemutató Jankay Galériával. Sok, Békéscsabára látogató szerint mediterrán életérzést kölcsönöz a városnak a sétáló utcán  található számos kiülős kávézó, söröző és az utcazenészek. A teraszos kávézók minden korosztály kedvencei, egymás melletti asztaloknál ücsörög a középiskolás emo csapat, a főiskolások, de még a szüleik korosztálya is, kicsi a város, itt mindenki ugyanoda jár. A belvárosi tereket, utcákat az elmúlt években felújították, és számos régi szobor újraalkotásával díszítették, ilyen az Angyalos kút és Halászlányos kút is. Mindkét kút régebben is megtalálható volt a városban, aztán a Világháborúk és a történelem zavaros időszakai folyamán eltűntek. Ezen artézi kutak újjáépítése az önkormányzatban fogalmazódott meg, a kivitelezést pedig Mészáros Attila, a város egyik szobrászművésze végezte.



olvass tovább

Fertőből Fertődre

4042

Szeretem a városi pörgést, eleve városban élni. Éltem kisebb városban is, rengeteg időt töltöttem falun is, összehasonlítási alapom tényleg van. Mindentől függetlenül időről időre megkívánja az agyam a falusi nyugalmat, a természet természetes közelségét, a szmogtalan, zajtalan terepet. Kora nyári, első meghosszabbított hétvégém a Fertő-tóhoz vezetett, méghozzá felbátorodva barátnőm tavalyi élménybeszámolóján, bringával! Na ne úgy képzeljétek el, hogy Budapesten felpattantam a nyeregre és eltekertem a tóhoz, nem! Igénybe vettem a MÁV csodálatos szolgáltatását, ami külön fejezetet érdemel!

Hív a vasút, vár a MÁV

Mielőtt utazom a közelbe - Európa ezen területe-, és tervezgetek, akkor a vasúti közlekedés menetrendje a kiindulópont, mikor, mivel, hogyan, ugye fontos. Mivel egy ideje nem használok autót - bár néha elbizonytalanodom, hogy vajon ez helyes döntés volt-e részemről -, a vonat és a busz a opcionális jármű, ha elhagyom Budapestet. Internet, menetrend, részletes keresés. Mivel biciklivel szerettem volna tekerni a Fertő-tó körül, egyértelműen olyan vonatot kerestem, amin lehet bringát szállítani, lehetőleg kényelmesen, átszállás nélkül elérni a célállomást, ami Fertőszéplak volt. Nos, a menetrend szerint ez átszállás nélkül kivitelezhetetlen, viszont Fertőszentmiklósig lehetséges, onnan pedig már csak öt kilométer tekerés, és célt is érek. Hát legyen! A vonat, amit megjelölt az online menetrend, alkalmas kerékpár szállításra - gondoltam, akkor van egy vagon, ahova betehetem a bringát -, és átszállni sem kell. Nos, vagon nem volt és Győrött bizony át kellett szállni. A bringát az utolsó vagonban lehetett elhelyezni, és Győrött pontosan három percem volt megtalálni a vonatot, leszaladni az aluljáróba, majd le és feltenni a bringát az utolsó vagon, hátsó traktusába, mindezt egy hatalmas hátizsákkal tarkítva. Budapest fele már sokkal okosabb voltam, felhívtam a MÁV tudakozót és huszonhatszor rákérdeztem, hogy biztosan nem kell átszállni-e! Nem, nem kell. Remek. 

Kár, hogy az illatot nem tudom megmutatni...

Tehát visszafelé azért indultam 18.20-kor - gyakorlatilag későn -, mert ez volt az egyetlen vonat, ami egyenesen Budapestre vitt. Kicsit aggódtam, hogy miként készülök fel a hétfőre, ha ilyen későn - 21.20-kor - érkezem a Keletibe, de hát megemésztettem, vártam a vonatot, ami be is futott pöccre. Mivel megint nem volt bringaszállító kocsi, már automatikusan irányba vettem a leghátsó vagon fenekét, amikor a kalauz rám ripakodott, hogy húzzak a legelsőbe a bringámmal együtt! Rohanás, cipekedés, fenn a bringa, hopp a táska lenn maradt, hopp leugrom, aztán fel, ajtó csukódik, és start! Kallernél még csekkoltam, hogy valóban nem kell átszállnom és nyugodtan ültem a vonaton a bingám mellettem. Elértük Győrt, gondoltam már csak uszkve két óra és végre lezuhanyozhatok, megpihenhetek. A fenéket! Ember tervez, a MÁV végez. Már vagy húsz perce állt a vonat Győrött, amikor egyszer csak figyelmes lettem egy ismerős hangra: "Tájékoztatjuk a tisztelt utazóközönséget és a vonatra várakozókat, hogy a Győrből, Budapest Keleti Pályaudvarig közlekedő gyorsvonat, műszaki okok miatt előreláthatólag ötven percet késik. Türelmüket és megértésüket köszönjük!" No comment! Este tizenegy után értem haza. Utálom a MÁV-ot! Ráadásul nekem, a bringámnak, a pasimnak, a bringájának a vonatozás kicsit több, mint tizenhatezer forintba került. Tényleg olcsóbb a benzin, és akkor mindenki gondolkodjon el rajta, hogy pénz vagy szmog!



olvass tovább

Bringára Csajok!

4535

Csajok, figyelem! Létezik egy kedves kis kerékpáros vállalkozás, a túrák szervezésével foglalatoskodó Pedál Csapatunk hétvégenként rendszeresen bringázik a barátokkal, de sajnos a fiúk mindig nagy fölényben vannak, ezért arra gondolunk hogy bringatúra ajánló sorozatot indítunk a cotcot-on,hogy kedvet csináljak nektek, csajoknak a hazai látnivalók és a magyar táj kerékpáros felfedezéséhez.

A túraajánlók kapcsán nyílt hétvégéket hirdetünk, s ezeken minimál túradíjjal csatlakozhattok a Pedál csapatához. A díj általában a csomagszállító autó költségét és némi elemózsiát fedez majd, a szállást mi csak ajánljuk, de ti választjátok és foglaljátok - a további programok opcionálisak. Természetesen nem csak csajokat várunk szeretettel, bárki csatlakozhat, jöhetnek a gyerekek, apu, anyu, pasi, nagyi, hiszen a kerékpározás kortalan, és újra sikk!

Remélem, sokan felbátorodtok majd, hogy önállóan járjátok be az útvonalat. Szuper lenne, ha ezekből a túrákból élménybeszámolók is születnének, tovább erősítve a Bringára Csajok mozgalmat! Ezen a hétvégén a Fertő-tó körül tekergünk. Tudom, hogy az időpont közeli, de úgy gondoltam, mindig a spontán bulik a legjobbak. Jöjjön tehát az útvonal, a hétvégi túra részleteit pedig a honlapunkon találjátok.



olvass tovább

Érintetlen természet

4552

A hosszú hétvégén leutaztunk anyósékhoz (Csongrád megye, Makó), akik azzal az ötlettel álltak elő, hogy látogassunk el a közelben lévő Mártélyra. Reggel miután készen lettek a szendvicsek (mert spórolósra kellett fogni a figurát) és bepakoltuk a cuccokat az autóba (pléd, horgászbot, napernyő) elindultunk Hódmezővásárhely felé, közigazgatásilag ide tartozik a piciny falu.

A Tájvédelmi körzet (2232 hektár) a Tisza bal partján helyezkedik el és három részre tagolható. Az északi részt a Mártélyi holtágat, (azok a levágott folyókanyarulatokat, amelyek legalább egyik végükön, rendszerint az alsó végükön összeköttetésben maradtak az anyafolyóval), ahol mi is voltunk leginkább az üdülni és kikapcsolódni vágyók keresik fel érintetlensége és kellemes hangulata miatt. A középső rész – Kutyafenék- egy átmeneti zóna, még Körtvélyes és Barci (ez a 3. egység) természetvédelmi rendeltetésű. Ebben a községben egyébként körülbelül ezernégyzázan élnek, sokan mezőgazdasági munkából tartják fenn magukat (árpa, búza –és kukoricatermesztés), de sokan átjárnak Hódmezővásárhelyre dolgozni. 

Szóval megérkeztünk az északi részre, ahol a holt Tisza úgy csillogott a verőfényes napsütésben, mintha ezer angyalka táncolt volna a víz felszínén. Szemet gyönyörködtető volt a látvány és az, hogy az emberek még tudnak kultúrátlan kikapcsolódni. Nem voltak részeg fiatalok, sem picsogó tini lányok monokiniben, nem volt hangosbemondó és rádió de még üvöltő kisgyerek sem. Nem tobzódtak az emberek, nem siettek sehová, szépen komótosan kiélvezték a csendet és a zöld Kánaánt. A Mártélyi részen ha jól emlékszem összesen 2 vendéglátó egység volt –ez is meglehetősen szolid- és talán 2 helyen lehetett csónakot bérelni.
A Zöldek olyannyira vigyáznak erre a természeti csodára, hogy az egész szakaszból egy 15 × 15 „medence” rész van elkerítve hurkákkal, onnan a békaszőlő, békalencse, sulyom zöld levelei és a tüskés termései is ki vannak pucolva. Ebben a részben inkább a kisebbek fürdenek, a bevállalósabbjának ott a „sűrűje”. Mivel igen dús a növényzet és az állatvilág is gazdag, továbbá a víz is erősen iszapos, ezért fürdőző embereket nem nagyon láttunk, viszont csónakázni annál többen merészkedtek a vízre. Mi is béreltünk csónakot (500 ft/óra) és eveztünk is egy jót, embert kiraktuk egy bozótosba mert horgászni akart és csak este mentünk érte. Horgászjegyet a falu központjában lehet vásárolni, mi ezt nem tudtuk és a strandról vissza kellett autózni, de mivel nincsenek nagy távok a fiúk meg is oldották negyed óra alatt.

A part mentén stégek és csónakok árválkodtak, a járdasziget mellett pedig már kezdődött is a nyaralóházak keskeny sávja. Nem egymás hegyén-hátán, csak szerényen és kulturáltan. Voltak kiadó szállások 2000Ft/fő/éj-től egészen 5000 ft-os éjszakáig. Mivel volt estére programunk nem aludtunk ott, de legközelebb mindenképp kihasználjuk az alkalmat. Nagyon jól éreztük magunkat, jó volt látni, hogy vannak még érintetlen területek, amiket nem találtak meg a pénzes befektetők és arra is jó volt újra rádöbbenni, hogy ha szépet akarsz látni, nem kell messzire menned.


Az olvasói cikkek tartalmának valódiságáért a cotcot.hu szerkesztősége nem vállal felelősséget. Ezen szolgáltatásunkat olvasóink saját felelősségükre vehetik igénybe. A szerkesztés jogát fenntartjuk!