katasztrófa

Ivóvíz a budin

2975

Nem tudom feldolgozni, hogy ivóvízzel öblítjük le a fekáliát a vécén! Eközben a világon több millióan küzdenek meg napról napra azért, hogy néhány csepp tiszta vízhez jussanak, és ez legtöbbször nem jön össze nekik. India, Ausztrália, Ázsia. Messze vannak tény, viszont Európának is több nyara volt már olyan, amikor korlátozták a vízhasználatot, lásd 2008-ban Spanyolország. A 2007-es nagy angliai árvíz során százezrek nem  jutottak tiszta ivóvízhez. Anglia, fejlett nyugati társadalommal, stabil gazdasággal, szóval a szárazság, a vízszennyezettség, a természeti katasztrófák nem válogatnak. A környezetkárosító emberi tevékenységek - nevezetesen az, hogy a mosószeres és mindenféle vegyszerrel kevert vizet a lefolyóba eresztjük, hogy a fosszilis energiák utáni melléktermékek a levegőbe jutva, a csapadékképződés során mossák a földet és sorolhatnám hosszú-hosszú sorokon keresztül ,hogy mi még -, a felszíni és a felszín alatti vizeinket is súlyosan szennyezik. Az ENSZ március 22-ét jelölte meg a víz napjaként, a szervezet jelentése szerint ma hat emberből egy nem jut tiszta vízhez a Földön. Ha mi magyarok minden nap megspórolnánk egy liter vizet, akkor négymillió köbméter vízzel csökkenne a vízszükséglet évente. Nagy szám! De hagyjuk a számokat. A globális éghajlati fordulópont öt év múlva következik be, addigra a vízhiányra is megoldást kell keresnünk. Erre az egyik lehetőség a szennyvíz megfelelő kezelése, mely felhasználható lenne például öntözésre. Egy kilogramm burgonya megtermeléséhez ezer, ugyanennyi marhahúshoz negyvenkettőezer-ötszáz liter vízre van szükség. A vízhiány, a sivatagosodás élelmezési problémákat szül, s ezek csak úgy előzhetőek meg, ha szárazságtűrő növényeket termesztünk. Persze öntözni is takarékosan kell, hogy csökkenjen a mezőgazdaság vízigénye. Fontos lenne a mezőgazdaságban újrahasznosított, tehát szennyvízből újrafelhasznált vízzel öntözni, ez létkérdés lehet a jövőben.

A piros volt...



olvass tovább

Mindent visz a víz

3411

A híradások többsége, az újságcikkek és összességében a közbeszéd minden évben kora tavasszal az árvízről értekezik. Persze borzasztó ami az elárasztott vidékeken történik, és nagyon becsülendő a gátakon dolgozók feszített munkája, de mi a helyzet a belvízzel? A tavaszi hóolvadás, a nagy esőzések a belterületeket, a szántó- és termőföldeket is veszélyeztetik, mert hol fog megteremni a búza, a kukorica, ha az óriás veteményesből ingoványos lápvidék lesz? Az élelmezés miatt a belvizek is minden évben óriási károkat okoznak, a természeti világ sérüléseiről nem is beszélve. Az erdészek és a vadőrök feladata, hogy az erdőkben élő vadállományt átsegítsék ezen a nehéz időszakon - leginkább mesterséges élelmezéssel. Ha kritikusan magas a belvízzel sújtott területek nagysága a természetes vadállomány is veszélybe kerül, hiszen nem más, mint az erdei populáció élettere szűnik meg. 

Barlangfürdő otthon

A belvíz persze nemcsak az állatok életterét veszélyezteti, hanem az emberét is, elég ha az egykori mocsaras vidékre épült házakra gondolnunk. Azok a lakóházak, amiket nem szigeteltek atombiztos anyagokkal, nem képesek ellenállni a megemelkedett talajvízszintnek. Mi történik ilyenkor? A talajvíz beszűrődik a téglákon, a falakon, és szép lassan elönti a pincét. Ez azért veszélyes, mert az épület alapzatát nem kemény föld veszi körül, hanem egy olyan laza, felhígult talajréteg ami nem ad kellő alapot egy több tonnás épületnek. Az ismétlődő tavaszi esőzések csak tetézik a bajt, hiszen az egyre emelkedő vízszint, már nemcsak a pincében tárolt - legtöbbször leselejtezett dolgokat - fenyegeti, hanem a víz-és fűtésrendszert is. Hopp, kialszik a gázkazán konvektora, a lenge tavaszi napfény meg édeskevés ahhoz, hogy felmelegítsen egy nagy családi házat. A probléma többféleképp is megoldható, az egyik drasztikus lépés a szivattyúzás, persze nem hobbi búvárszivattyúval, hanem profi tűzoltók által használt gépezettel. Bődületes vízmennyiség ki, kezdődhet a romeltakarítás, mivel az időszakos úszómedence nemcsak építészetileg veszélyes, minél tovább áll a víz, annál valószínűbb, hogy elszaporodnak benne a baktériumok. Az alapos, klórmeszes takarítás megelőzheti a komolyabb bajt. A hangsúly az alapos szón van! A krízis persze még nincs elhárítva, hiszen a vizes alapokon nyugvó épület bár nem épp a legbiztonságosabb tartózkodási hely, a víz mégis valamennyire tartja az alapot. Ha a felgyülemlett talajvizet hirtelen kiszippantják, nem marad utána semmi csak sár, láp, mocsár, azt meg már a homokozóban megtanultuk, hogy a sár csak addig a pontig formálható, amíg nem hígul fel túlságosan, amúgy sosem lesz belőle halacska, sütemény, homokvár. Szóval mielőtt fészket raknánk, érdemes utánajárni, hogy néhány tíz évvel ezelőtt mi volt az adott földparcella helyén, különben - szigetelés hiányában - minden tavasszal aggódhatunk a pincét elöntő időszakos barlangfürdő miatt.



olvass tovább

És megmozdult a föld

5507

Érdekel bárkit is, ha a Föld másik oldalán megmozdul a föld, emberek halnak meg, otthonok dőlnek össze, városrészek válnak egyenlővé a semmivel? Hála a kereskedelmi tévéknek, a természeti katasztrófákról szóló riportok olykor annyira bulvárosak, hogy ha nem tudnánk, hogy ez a valóság, azt hihetnénk, hogy Steven Spielberg újabb Oscar-gyanús filmet fogat. Pusztán képsorokra hagyatkozva képtelenség beleképzelni magunkat a földönfutóvá vált emberek helyébe, jóllehet láthatjuk összedőlt házaikat, halljuk jajveszékeléseiket, mindezt szigorúan a tévéképernyő vagy a monitor előtt kényelmesen elhelyezkedve. Habár ismerjük az aktuális katasztrófákról szóló híreket, érdemes végig venni, hogy melyek voltak a történelem legpusztítóbb földrengései, mert higgyétek el, amiket a tévében látunk, meg sem közelíthetik azt a pusztítást, amit a valaha élt legnagyobb földrengés okozott. A következő galériában mégsem olyan képeket gyűjtöttünk össze amik a pusztítást mutatják, hiszen sokkal fontosabb azt látni, hogy még a fölrengés sújtotta területeken is újra lehet kezdeni bármit, mindent.

Helyszínek, dátumok, erősségek, földrengések

Izland pokla

6053

Mindig megdöbbent és elmélkedésre késztet a természet rettentő ereje. Az, ahogy másodpercek alatt söpör el városokat a tornádó, amikor percek alatt összeomlanak épületek a földrengéstől és csak vízi úton közelíthetők meg városok a hetekig tartó esőzés miatt. Százezrek esnek olykor áldozatául egy-egy katasztrófának.

Alvó állapot

Az izlandi vulkánkitörés még nem követelt emberéletet, mégis, gazdasági elemzők szerint a légitársaságok dollármilliókban mérhető vesztesége lassíthatja Európa kilábalását a gazdasági válságból.

Bármikor újra megtörténhet

Egyelőre még szakemberek sem bocsátkoznak becslésekbe a tekintetben, hogy meddig lesz aktív a vulkán, és hogy a kilövellt hamu koncentrációja a légkörben mikor csökken jelentősen. Az viszont bizonyos, hogy a sziget keletkezéséből fakadóan a vulkáni működés rendszeres is lehet, hiszen az eurázsiai és az észak-amerikai kőzetlemez távolodásakor kitört magma megszilárdulásával jött létre Izland. A vulkáni kitöréseknek köszönhetően Európa második legnagyobb szigete folyamatosan növekszik.

Tűz és jég

Az Eyjafjöll gleccser alatt működésbe lépett tűzhányó nemcsak a légkörbe került hamu miatt veszélyes, hanem azért is, mert a mélyből előtörő hő megolvasztja a jeget, s ez áradásokhoz vezethet. A közelben lévő Markarfljot folyó vízszintje annyira megemelkedett, hogy elsodort egy hidat, és az izlandi televízió otthonaik elhagyására buzdította a környéken élőket.

Testközelben

Sosem jártam még Izlandon, de vulkán kráterénél már igen. Tizenöt évvel ezelőtt Szicíliában megmásztuk az Etnát. Iszonyatos hőségben caplattunk felfelé az emelkedőn, patakokban folyt rólunk a víz, mire a tetejére értünk. Mondanom sem kell, a látvány megérte a fáradalmakat: ahogy az ember lenéz a mély kráterbe, a szívverése is eláll. Elképzeli, ahogy ebből a tölcsérből megállíthatatlanul előtör a forró magma, ami elpusztít minden útjába kerülő életet.
Akkor persze ez csak az elme játéka volt, ám hazaérkezésünk után néhány nappal az Etna tényleg kitört. Összerándult a gyomrom a híradások láttán, elhessegettem a szemem elé úszó képeket, mert rettenetes volt még felidézni is a nyugvó tűzhányó helyett a magmát okádó krátert.

Keveréssel segítenek

6257

A társadalmi felelősségvállalás, a jótékonykodás dicsérendő dolgok, melyekkel persze nagyobb népszerűségre is szert lehet tenni. Mégsem csupán promónak tartjuk, mikor zeng a sajtó Bonótól egy jótékonysági esemény kapcsán, vagy tele a világháló a videókkal, ha Charlize Theron a csókját árverezi egy jó ügy érdekében. A szűkebb körben (el)ismert sztárok, mint az elektronikus zene képviselőinek jótetteiről azonban nem sokat hallunk. Pedig ők is tesznek a maguk módján.

Hurrikán Közép-Amerikában, 1998

1998. novemberében hatalmas vihar söpört végig a térségen. Mitch 200 éve nem tapasztalt pusztítást végzett, közel 11000 ember halálát okozva. 3 millióan otthon nélkül maradtak, a károk több mint 6 milliárd dollárra rúgtak. A hír hallatán több, főként német DJ-producer összeállt, és United Deejays for Central America néven megalkották a Too much rain című szerzeményt. Ezzel kívánták felhívni a figyelmet a tragédiát elszenvedett emberekre, a segítségnyújtás fontosságára. A maxik eladásából az „Orvosok határok nélkül” nevű szervezeten keresztül támogatták a katasztrófa sújtotta övezeteket.

AIDS az egész világon, 2006

A 2004-es olimpiai játékok megnyitójának zenefelelőse, DJ Tiësto 2006-ban rögzítette az ugyanazon a néven futó kampány nagyköveteként a Dance4Life (Start dancing, Stop AIDS) című számot a faithlesses Maxi Jazzel közösen, mely az AIDS és HIV elleni harc himnuszaként került be az elektronikus zene történetébe. Kofi Annan, az ENSZ akkori főtitkára így nyilatkozott erről: „A Dance4Life csodálatos példája annak, hogy a fiatalok tehetsége és ereje miként adhat erőt küzdelmünknek.”

Árvíz Magyarországon, 2010

Sajnos immár menetrendszerűen megérkezett az árhullám hazánk vizeire. Mivel legtöbben nem tudunk odautazni, ahol a segítségre szükség lenne, így jobb híján hívjuk a 1752-es segélyvonalat. De amíg mi szörnyülködve ültünk a híradók képsorai előtt, a világ nyolcadik legjobb DJ-je, Markus Schulz gondolt egyet és két fellépés között beugrott Budapest egyik aprócska szórakozóhelyére május 19-én, hogy rögtönzött bulijával, illetve az azért kért jelképes 500 forintos belépőjegyek árával támogassa az árvíz sújtotta települések lakóit. Részlet twitteréről: „Landed in Budapest. There is a charity party to help out the victims of the floods in Hungary.”

Nyilván számtalan művész van még a zene ezernyi ágán, akik hasonló nemes cselekedeteket visznek véghez, én most csupán azt a szeletkét tártam elétek, melynek képviselőit én szívesen hallgatom.

Az olvasói cikkek tartalmának valódiságáért a cotcot.hu szerkesztősége nem vállal felelősséget. Ezen szolgáltatásunkat olvasóink saját felelősségükre vehetik igénybe. A szerkesztés jogát fenntartjuk!