jog

Alkotmányos jogaink

2632

Biztosan sokunkkal történt már olyan, hogy egy ügy, vagy bármilyen intéznivaló kapcsán nem tudtuk, mihez is van jogunk, mit is tehetünk, hogyan is kell eljárnunk az adott esetben. Most ebben próbálunk nektek segíteni, kicsit megvizsgáltuk az Alkotmányunkat. A világban az alkotmányok története viszonylag régre nyúlik vissza, az első Alkotmányt 1787-ben Amerikában fogadták el, majd 1791-ben a lengyelek és a franciák folytatták a sort. Magyarország első, és a mai napig azóta is hatályban lévő alkotmányát 1949-ben hozták létre. Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye, ezzel ellenkező jogszabályt nem lehet alkotni, az alkotmányt éppen ezért néha módosítani szokták. Az elmúlt időszakban többször is felvetődött, hogy egy teljesen új alkotmányra lenne szükségünk, a folytonos módosítgatások helyett. Az 1949. évi XX. törvény arról is rendelkezik, hogy törvényeinknek összhangban kell lenniük a nemzetközi joggal.

Amit az állam általánosan biztosít

A Magyar Alkotmány a nép által irányított és elfogadott államformát biztosít, azaz a köztársaságot, melyet független és demokratikus jogállamban létesít. A hatalom tehát a népé, amit erőszakos úton elvileg senki sem szerezhet meg. Ebben az államformában a nép tagjai a képviselőkkel tudatják óhajaikat, akik pártokba tömörülve hozzák meg a döntéseket. A pártok alakulásának szabályait az Alkotmány részletesen szabályozza. Az biztos, hogy egyetlen párt egyedül nem irányíthat állami szervezetet és nem gyakorolhat közhatalmat. Mivel mind pénzből élünk, és messziről tekintve az egész olyan, mint az Age of Empire egy nagyon mai játszóháza, fontos tudnunk, hogy a munkahelyeinken ért sérelmek és igazságtalanságok ellen is tehetünk- legalábbis ezt is biztosítja az Alkotmány érdekképviseletek és szakszervezetek formájában. Ma ez leginkább a közszférára és a nagy multikra jellemző.

Az állam továbbá minden ember számára biztosítja az alapvető emberi jogokat,  a szabad vallásválasztást és annak szabad gyakorlását, a szabad véleménynyilvánítást és sajtószabadságot is. A Magyar Köztársaság minden lakójának veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz. Például senkit nem lehet bántani, kínozni és hozzájárulása nélkül kísérleteknek vagy akár orvosi kezeléseknek alávetni. Ezen jogok be nem tartásának kivizsgálása az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata. Ez vonatkozik minden etnikumra is. Ha ez valamiért sérül, akkor szintén a Büntető Törvénykönyvben meghatározott szankciók lépnek érvénybe. Így aztán bárkinek, aki hozzánk érkezik, joga van az anyanyelvén tanulni, ápolhatják kultúrájukat és megőrizhetik hagyományaikat, mert ennek betartására komoly hangsúlyt fektet a mindenkori kormány. Szerencsések vagyunk, hogy az anyanyelvünkön tanulhatunk, és ebből soha nem is volt baj, mert például a közeli Ukrajnában ellehetetlenítették a kisebbségek anyanyelven való tanulását, hiszen hátrányos helyzetbe kerültek azok, akik központi vizsgákon akartak eredményt elérni. Nálunk ilyen nincs.

Saját tulajdon

Mivel köztársaságban élünk és nem diktatúrában, így az Alkotmány pontjai közt megtaláljuk azt is, hogy jogunk van a saját tulajdonunkhoz. Ez azt jelenti, hogy  megkülönböztetünk magántulajdont és köztulajdont is, sőt, jogunk van örökölni is. Ha bármilyen kár ér minket, azaz a tulajdonunkat elveszik tőlünk, vagy ellopják, arra a Büntető Törvénykönyvben meghatározott büntetés vár. Ha megtalálják persze. Fontos tudni, hogy például ha valaki 10 000 Ft alatt tulajdonít el valamit, az nem bűncselekményt követ el, hanem szabálysértést, így nem kell ülnie két évig. A jog igazságtalansága, hogy ha valaki efelett lop, amit értékben meg lehet határozni, akkor akár két év börtön is várhat az illetőre. Ez így szigorúan hangzik, és ha működne, senki nem lopna, de ugye tudjuk, milyen gyakran tűnnek el akár a mobiltelefonok is. De hát az igazság odaát van..

Ártatlanság vélelme

Csakúgy, mint Amerikában, nálunk is él már az ártatlanság vélelme, így tehát mindaddig amíg valakiről nem bizonyosodik be, hogy bűnös, addig ártatlan. Természetesen mindaddig mindenki ártatlan, míg az ellenkezőjét be nem bizonyítják. A szó kicsit nyakatekert, mert az ártatlanság vélelmét hallva sokan arra gondolnak, hogy ártatlannak vélik az illetőt, pedig ez nem igaz, hiszen általában azért indul valaki ellen eljárás, mert alapos okuk van feltételezni, hogy bűncselekményt követett el. A bűnösség bizonyítása viszont az ügyészség és a bíróság feladata, az ártatlanság vélelme szóösszetétel csak az alaki jogkövetkezményekre vonatkozik. Ha mégis elfognák és bűnösnek ítélnék meg úgy, hogy semmit nem tett az illető, akkor ez bizonyítást nyerve kártérítést kell az államnak fizetnie. Fontos az is, hogy a védőhöz mindenkinek joga van, és a védő nem vonható felelősségre a munkája során kifejtett véleményeiért. Milyen vicces is lenne, ha egy ügyvéd miután egy bűnöst védett és elbukta az ügyet, még őt is felelősségre vonnák védelem közben tett állításaiért... Azt is jó tudni, hogy senkit nem lehet felelősségre vonni olyan tettért, amely az elkövetés időpontjában még nem ütközött törvénybe.

A nők jogai

Alkotmányunk biztosítja a nők és a férfiak egyenjogúságát minden szempontból, mind politikailag, mind gazdaságilag, mind szociálisan, kulturálisan. Védi az anyákat, valamint biztosítja a szülőknek, hogy eldönthessék, milyen nevelést adnak gyermeküknek. Idén röppent fel a hír, hogy Ecuadorban a nők alkotmányos jogává válhat a szex élvezete. Ecuadorban ugyanis a kultúra szerint a nőket szexuális tárgynak tekintik, és a gyerekek kihordására használják. A tervezett szerint az alkotmánymódosítással nem a jogilag előírt orgazmust biztosítanák a nőknek, csupán az élvezetet, és azt hogy szabadon dönthessenek szexuális életükről.

Ami nálunk nincs

Az online világ növekedésével az adatok védelme is egyre sürgetőbb kérdés lesz. Még nyár elején javasolta egy szervezet a német kormánynak, hogy a személyes adatok védelme alapesetben járjon minden állampolgárnak, ennek megfelelően szeretné a szervezet kiegészíteni Németország alkotmányát. A szervezet még azt is belevenné az alaptörvénybe, hogy mindenkinek joga van a közintézmények nyilvános adataiba való hozzáféréshez és betekintéshez. Az adatvédelmen kívül nálunk nem alkotmányos jog a fegyvertartás, de Amerikában az, ez a jog sokáig vitákra adott okot. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága idén tett pontot annak a vitás ügynek a végére, hogy joguk van-e az amerikaiaknak a fegyvertartáshoz. A vitát az okozta, hogy egy Washingtonban érvényben lévő jogszabály sérti az állampolgárok fegyvertartásához való jogát. A Legfelsőbb Bíróság kijelentette, hogy igenis alkotmányos joguk az állampolgároknak az önvédelmi célú fegyvertartás.

Itt a panasz, hol a panasz

2821

Elkötelezett fogyasztóvédők vagyunk, bár ez inkább tudatos állampolgárságot jelent esetünkben, ismerjük jogainkat, s igyekszünk élni is velük, ha meg akarnak bennünket károsítani. Bármikor bárhol kikérem az üzletvezetőt, a panaszkönyvet vagy hivatkozom jogszabályokra, szélsőséges esetben teszek hivatalos panaszt a felettes szerveknél. Ebben semmi rosszindulat nincsen, csak nem túl kellemes, ha az embert éppen átverik, lekezelik, hülyének nézik, megkárosítják, sértegetik.

Nagyszerű lehetősége van most mindenkinek a lehető legjobbaktól tanácsot kérnie bosszantó fogyasztói kérdésekben, létezik ugyanis a panaszfal csapata most kiemelt figyelemmel kíséri az ünnepi eseményeket. A panaszfal egy olyan fogyasztóvédelmi fórum, ahova egyszerű regisztrációt követően könnyen felteheted saját történetedet, kérdésedet, hogy fórumozó társaid és a képzett moderátorok segítsenek, támpontokat adjanak, hogyan tovább.

Karácsony környékén nem csak az ajándékok és az elköltött tízezresek szaporodnak meg, de a gondok is a garanciákat, visszavételeket, pénzvisszafizetéseket, cseréket illetően, így a panaszfal munkatársai január 9-ig minden egyes kérdésre hat órán belüli választ ígérnek a kiemelt karácsonyi fórumokban. Most ez az idő még hosszúnak is tűnik, hisz saját kérdésemre, mintegy negyed órán belül segítő válasz érkezett a napokban, de az ünnepek után bizonyára nagyobb lesz az érdeklődés a szogáltatás iránt.

A fájlcserélésért ne járjon bünti

3269

Van ez a dolog a letöltögetéssel, ami mindenki előtt világos. Szép vagy nem szép dolog, de a zenéket a mai világban az emberek túlnyomó többsége az internetről tölti le, a lemezek megvásárlása már mondhatni a múlté. És mellette van az a dolog, hogy sokan alkotók, szerzői jogokkal foglalkozó szervezetek heves szélmalomharcot vívnak mindezzel.

A művészek arra panaszkodnak, hogy komoly bevételkiesést jelent nekik mindez, miközben afölött elsiklik a figyelmük, hogy a netnek, s különösen a blogoszférának köszönhetően felbecsülhetetlen értékű reklámhoz jutnak. Jóval azelőtt, hogy megjelennének például Budapest utcáin és nyomtatott sajtójában a Madonna koncert hiredtései, már mindenki tud róla, a jegyértékesítés a nyitás utáni percekben össze is omlik a nagy érdeklődéstől. A hír felröppenését követő egy órán belül már százával, ezrével születtek a bejegyzések, email-ek, linkküldözgetések az eseményről, tehát komoly ingyenreklámhoz jutottak a szervezők, s ez ugye Madonnának sem rossz a 30 000-es jegyárakat elnézve.

De nézzük meg például a lemezeladásokat. Érthető, ha valaki azon kesereg, hogy kevesebb lemez fogy, mert mindenki letölt, de azért éhen még senki nem halt ettől. A Nine Inch Nails például legutóbbi lemezét saját internetes oldalára töltötte fel, s onnan szedhették le a rajongók mindenféle formában. Egy napon belül minden rajongónak megvolt az album, ezek a rajongók extrajófejnek könyvelték el a zenekart, önként és dalolva ajánlgatták egymásnak a lehetőséget. Arról nem beszélve, hogy a letöltögetésnek köszönhetően az emberek sokkal több zenét ismernek, mint korábban, sokkal több koncertre látogatnak el, mint korábban. Ez pedig igenis bevételt jelent, nem is keveset. Persze ehhez ki kell mozdulnia stúdióból, koncerteket kell adni, utazni kell, dolgozni kell.

A lemezeladás mellett azonban a jogdíjakból csepeg nekik a legtöbb, amit a rádiók, filmek, reklámok, szórakozóhelyek, egyebek fizetnek minden egyes lejátszás után. Bizonyára sokaknak rémlik egy film, amiben a pasi abból élt, hogy apja egyszer írt egy karácsonyi dalt, ami azóta is az ünnep elengedhetetlen része, és csak úgy ömlik a házi kasszába a jogdíjakból befolyó lóvé. Irigylésreméltó élet. Aztán vegyük azt a dühító tényt is, hogy minden egyes megvásárolt üres cd/dvd után is csengetünk az artisjusnak, még akkor is, ha saját képeinket, anyagainkat írjuk rájuk. Európában egyébként éppen most akarják a szerzői jogokat 50 évről kiterjeszteni 95 év időtartamra zeneműfelvételek esetén. Mindezt azzal indokolják, hogy ha valaki fiatalon megalkot egy sikeres zeneszámot, és ötven év múlva hirtelen már nem kap érte jogdíjat, méltatlan helyzetbe kerül. Na ne. (A digitális rögzítésről egyelőre nem tettek említést, ez azt jelzi, ennek kérdésköre igen bonyolult.)

Én személy szerint úgy vagyok vele, hogy a művészet mindenkié, kiváltképp az internet korában értelmetlennek tartom ezt a vaskalapos hozzáállást. Ha zenész lennék, attól lennék boldog, ha egyre több ember hallgatná a zenémet, főleg akkor, ha olyan tehetős lennék, mint azok, akik hevesen támadják az illegális letöltögetéseket.

A norvég oktatási miniszter egy blogbejegyzésben hasonlókat fogalmazott meg, szerinte az, hogy minden zene elérhető és letölthető, egyszerűen fantasztikus, hisz ezáltal kinyílik a világ. Véleménye szerint a zeneiparnak magához kéne ölelni az internetet, nem hadakozni ellene. Úgy véli, ha a rádiót ma találnák fel, az ellen ugyaníg sátánt kiáltanának - a zene akkor sem halt meg és most sem fog, a lemezgyártók nem mennek tönkre, mint ahogy akkor sem mentek tönkre.

Bård Vegar Solhjell a jövőben küzdeni fog azért, hogy Norvégiában a fájlcserélést legálissá tegyék, s erre olyan módszert igyekeznek kidolgozni, hogy a végén mindenki elégedett legyen. Biztosan sokan támadják majd a minisztert, ezért, de szerintem a fájlcserélés és egyáltalán a szerzői jogok mellett kardoskodni nem más, mint konzervativizmus. Akik értik, és használják a netet, pontosan tudják, hogyan lehet azt saját javunkra fordítani. Akik nem értik, azok támadják. Régen kazettákat másoltunk, ma letöltünk. A net mindenkié, minden, ami a neten van mindenkié, és ez nagyszerű. Nekünk is csak egyszer fizetnek ki egy munkát.

Sokszor és sokakkal vitatkoztam már erről, de még senki nem győzött meg arról, hogy amennyit veszítenek, ugyanannyit ne nyernének az alkotók ezzel. Én a creativ commons-ban hiszek, és abban, hogy az internetnek is ingyen kéne lennie.

Mi van, ha üt a pasi?

3369

Itt ez a cirkusz Rihannával, péppé vert arcával, bűnbánó pasijával és a millió dolláros ígérettel, hogy ha még egyszer hozzáérne Chris Brown barátnőjéhez, akkor fizet neki. Az ominózus kép nyivánosságra kerülése után persze bánta tettét ország-világ előtt, istene előtt, családja előtt és mindenki előtt, az úr segedelmét kérte, hogy bocsásson meg neki, s természetesen visszakuncsorogta magát Rihannához is. Kérdés, hogy mi mit tennénk ilyen esetben? Soha életemben nem volt olyan pasim, aki kezet emelt volna rám. Szétvertek már mindent körülöttem, lámpaoszlopot, fát, telefont, falat, szakítottak be ököllel szekrényajtót - de soha, soha nem fordultak ellenem fizikai erejükkel.

Volt olyan barátnőm azonban, akit rendszeresen megütött a barátja - no nem véresre verte, csak oda-odasózott neki. Ő egyáltalán nem élte meg ezt olyan tragikusan, mint amilyennek én éreztem az ő helyzetét. Úgy vagyok vele, hogy egy határt ha átlép valaki, akkor már bármi megtörténhet bármikor. Persze ez sarkítás, és nyilvánvalóan két ember magánélete sokkal összetettebb, mint ahogyan azt a kívülállók láthatják.



olvass tovább

Megszívod!

3787

Májusban újra hangos lesz Budapest, legalábbis egy kis szigete a marihuána legalizációjától. Amikor megkaptuk a hírt, hogy újra lesz kender legalizációs piknik, úgy döntöttünk, hogy kicsit kivesézzük ezt a témát. Először is megnézzük, hogy a marihuána kábítószeren kívül mi is, és mint kábítószer tényleg annyira veszélytelen-e, mint azt sokan állítják? Utánanéztünk a legalizáció pontos mivoltának is, mert szépen hangzik, hogy legalizáljuk, de mégis hogy nézne ki ez a valóságban? Bemegyek a patikába és veszek egy gramm füvet? Szóval ilyeneken agyaltunk, szedtük össze a tapasztalatainkat és megosztjuk most veletek. Nem, nem tesszük le a voksot, sem a fogyasztása mellett, sem a tiltása mellett, épp úgy, ahogy az alkohol fogyasztására sem buzdítunk! Nem, a példa nem véletlen...

A marihuánával, annak hatásaival kapcsolatban rengeteg ellentmondásos tanulmány született már. Természetesen bizonyos végkövetkeztetéseket le lehet vonni a szer - szárított, megtermékenyítetlen kendervirágzat - hatásaival kapcsolatban, természetesen mentális és fizikai hatásokról van szó. Orvosi vizsgálatok tömkelege bizonyította már káros és jótékony hatásait is, minden attól függ, hogy milyen rendszerességgel, milyen dózisban és miként használják a kendert. A marihuánával összefonódó politikai és jogi kérdések miatt rengeteg olyan téves, egyoldalú propagandaanyag van a köztudatban, ami nem ad teljes, hiteles képet az ügyről. Akik kipróbálták már a füvet egyöntetűen be tudnak számolni a következő hatásokról: tudatállapot megváltozása, az érzékelés élesedése, eufória, elégedettség, nyugodtság, kreatív gondolkodás, filozofikus összefüggések megállapítása, művészi megnyilvánulások, lineáris emlékezet zavar, rövidtávú memóriában némi fennakadás. Ezek mind-mind rövid távú hatások, amelyek már a szer első fogyasztása esetén is előjönnek, de mi van akkor, ha valaki éveken keresztül, évtizedeken át használja a marihuánát tudatmódosításra? 



olvass tovább