isten

És Isten megteremtette a magyarokat

3552

Tegnap éjjel azon gondolkodtam, hogy most akkor miben higgyek? Darwinban? Istenben? IT elméletben? Mert hogy miképpen jöttünk is mi létre? Mármint egyelőre csak azon gondolkozom, hogy mi emberek, mert az már túl felfoghatatlan, hogy a Föld nevű bolygó hogy a csudába lett ilyen, amilyen, szóval ezt a gondolatot, még ha néha a fejembe is ötlik, inkább gyorsan skippelem, ugyanis őrjítő tud lenni. Vannak azok a gondolatmenetek, amikor elkezdünk agyalni, hogy mi miben és hogyan: ülök a szerkesztőségben, ez benne van egy épületben, az az utcán, az a kerületben, Budapesten, a megyében, Magyarországon, Európában, a bolygón, az a űrben - csak úgy lebeg -, na és innentől kezdve jön az őrület, miben van az űr? Szóval emiatt inkább hagyjuk is és haladjunk kisebb gondolatok mentén.

Majmok vagyunk

Kettőszáz éve, hogy Darwin (1809-1882) a világra jött, és már százötven év telt el azóta, hogy megváltoztatta nézeteivel a világot, amikor megjelent A fajok eredete című tanulmánya. Ezzel egy olyan gondolkodási irányzatot teremtett, amely szerint az élőlények - tehát mi is - egymással versengenek, és a fejlődés így megy végbe. Mindig a legkiválóbbak, a legjobb génállománnyal rendelkezők élnek túl és fejlődnek tovább. A természetes kiválasztódás útján fejlődtünk az egysejtűektől az emberig, egyetlen közös őssel rendelkezünk mi és a majmok. Tehát nem azt mondta, hogy a majomból lett ember, csak az őseink közösek. A XIX. században ilyet kinyilatkoztatni elég merész vállalkozás volt, főleg Angliában. Mivel az egyház teljesen másként gondolkodott a teremtésről, a szaporodás lényegéről, így szinte értelemszerű volt, hogy az anglikán egyház teljes mértékben elutasította Darwint. Meglepő, hogy a XXI. század elején, 2008. szeptember 14-én, az anglikán egyház egy nyilatkozatában bocsánatot kért azért, hogy korábban támadta Darwint.

Istenem!

Van ugye Isten. Az a természetfölötti lény, aki teremtette a világot, az embereket és mindent, mi itt látható. A Földet tökéletes paradicsomnak találta ki, ahol jól érezhetik magukat az emberek, akik épp úgy néznek ki, mint ő. Persze sok vallás hisz abban, hogy több isten is részt vett ebben a munkában, vannak vallások, amelyek Isten lényét nem ismerik el, de leginkább az jellemző, hogy Isten van és irányít, felügyel. Kivételt képeznek a deisták, akik szerint teremtett, aztán magunkra hagyott. Azt hiszem mindenki egyetért azzal, hogy ez egy hit, amelyre bizonyíték nem sok van, kivéve a kultúránkban. 



olvass tovább

Márkahű bárányok

5257

Isten a legjobb mosógép - énekli a kórus az uristen@menny.hu című nagyszerű rövidfilmben. De mondhatnánk azt is, a vallás a legjobb mém, vagy éppen azt, hogy a vallások a legtökéletesebben működő, és leghűségesebb fogyasztókat maguk mögött tudható brandek, azaz márkák. A vallás felé az esetek többségében megfelelő tisztelettel közelítünk, más vallása ugyanis szent, ám érdekes gondolatmenetekre és megközelítésekre bukkanhatunk, ha olykor különféle tudományos szemüvegeken keresztül vizsgáljuk a hitet, annak sokféleségét és a sokféleségek közösségét. (Tudván azt, hogy már maga a hit és a tudomány sokszor látszólag ellentmondásba keverednek.)

Vegyük például azt az esetet, hogy márkaszempontból közelítünk a vallások felé, akármilyen erőltetett is: próbáljunk még egy olyan brandet keresni eme földtekén, ami generációról generációra szállva ugyanazt a márkahűséget produkálja mindenféle elhajlás nélkül? Nehéz volna. A társadalomtudósokat már akkor különös izgalom fogja el, ha olyan modellre lelnek, minek szülőről gyerekre szálló követési aránya több mint harminc százalék. Vessük össze ezt a valláskövetéssel, melynek aránya közel száz százalékos - legalábbis igen sokáig az volt. Vannak, akik eleve készen kapják születésükkel a vallást, mint a zsidók vagy éppen a muzulmánok, bár hogy hithűnek tekintsék őket, azért idővel nekik is tenniük kell. (Nem térünk most ki a zsidó származás vagy zsidó vallás kérdésére.) De vegyük például a kereszténységet és a megkeresztelést. Többnyire erről sem dönt a csecsemő, hanem egyszer csak ünnepi pólyában találja magát, és már csorog is a fején a megszentelt víz. Kész, rárakták az útra. Ha pedig rajta is marad, azaz elkezd hittanra járni, viszik a templomba, máris sokak számára adódik a kérdés fenti megközelítésünket tartva: etikus egy gyereknek reklámozni valamit?



olvass tovább

Mit kérdeznél Istentől?

7263

Hívőkben és kétkedőkben is felvetődött már egy-egy kérdés, amit szívesen feltennének Istennek. Van, aki a világ nagy fájdalmaira és ellentmondásaira vonatkozóan kérne magyarázatot, mások személyes problémáikat vitatnák meg vele, és olyanok is vannak, akiket filozófiai, teológiai kérdések foglalkoztatnak. Bárhogy is van, azt hiszem, nem állna be kínos csend, ha lehetőség adódna szemtől szemben elbeszélgetni vele – feltételezve persze, hogy a létezik vagy nem kérdésre igen a válasz.



olvass tovább

Isteni pasik

7617

Jean Shinoda Bolen szerint minden férfi egy görög isten. Persze, teljesen érthető lenne az is, ha a hölgy ilyen fokú rajongással tekintene az erősebbik nemre, de ha hozzávesszük, hogy pszichiáter és jungiánus terapeuta, egészen más megvilágításba kerül a jelenség. Elfogultsággal sem lehet vádolni a doktornőt, hiszen a nőket kivétel nélkül görög istennőknek látja. Elgondolása szerint ugyanis a görög mitológia különböző karakterű istenei és istennői különféle nemi szerepek és személyiségtípusok megtestesülései. Szellemes elméletével világhírnévre tett szert, ugyanis egyszerű önismereti gyakorlatként is hasznos és szórakoztató, de a hasonló szemléletű pszichológusok és pszichiáterek előszeretettel építik be a terápiáikba is.



olvass tovább

Istennek ehhez semmi köze

7854

Atomreaktorokat és részecskegyorsítókat építünk, a föld alatt szimuláljuk kicsiben, hogyan jött létre a világegyetem, Marsraszállást tervezünk és tenyérnyi felületekre sűrítünk annyi kapacitást, amennyihez pár évtizede még toronyházak kellettek. Tulajdonképpen vicces, hogy ezzel a rengeteg tudással ide vagy oda, egyvalamivel sosem bírtunk: Istennel. A vallás és a tudomány csak az esetek bizonyos részében áll egymással szemben, a kutatók általában szemérmesen balladai homályban hagyják a kérdéskört, a hívők pedig előszeretettel hivatkoznak a köztudottan szintén hívő koponyákra, mint amilyen Einstein is volt.

Két dolog biztos: a kérdés a jelenlegi eszközeinkkel eldönthetetlen, ellenben minden oldal fel van vértezve kimeríthetetlen észérvekkel, vagyis eszesnek tűnő érvekkel. Akik szerint van felső hatalom, azok szeretnek a Biblia (vagy más könyvek) szigorához képest kompromisszumos elméletekre hivatkozni: rendben, nem hét nap alatt teremtettek minket, de teremtés biztosan volt, elvégre az élet és az intelligencia kialakulása olyan finomhangolást igényelt, amely nem lehetett véletlen. De igenis lehet, különben is, bizonyítsátok be. Nem megy? Na ugye – mondja erre a megátalkodott materialista-racionalista tudósfrakció. Higgyünk bár Isten, vagy az ufók kezében, vagy semmiben sem, azzal minden kicsit is intelligens (nem feltétlenül tudós-) ember tisztában van, hogy végső soron a hit vagy annak hiánya és nem a tudományos eredmények sodornak minket az egyik vagy a másik oldalra. Olyat azért valahogy mégsem láttunk eddig, hogy valaki kiálljon és közölje: ateista vagyok és büszke rá!



olvass tovább