ismerkedés

Keress a nőre!

7280

Másfél óra, ugyanennyi sör, eddig minden remekül megy, egyik téma követi a másikat, pedig már azt hittem, a klasszikus randi intézménye érdeklődés hiányában megszűnt. Ő is émelyeg a Jóbarátoktól és neki is az Ül a kedvence a Kispáltól, szóval így hirtelen azt mondanám, vegyünk lakást közösen és jöhetnek a gyerekek. „Ja, amúgy jó voltál abban az interjúban” – vetem közbe foghegyről. Egy kicsit elhallgatunk. Az ominózus tévéadás másfél éve volt. Amikor rákerestem a nevére, miután először találkoztunk, a harmadik oldalon találtam meg az erről szóló linket, majd negyed óráig túrtam a YouTube-ot, mire rábukkantam a felvételre is. Szinte látom mozogni a fogaskerekeket a fejében, miközben rájön minderre. „Rámgugliztál” – mondja inkább érdeklődve, mint vádlón. „Neem, én egyébként is néztem ezt az adást és izé, emlékeztem rád” – mondom, de én is érzem, mennyire abszurd az egész. Fél perc jóvátehetetlen kussolás következik. „Oké, rádgugliztam.” Nevet. Megúsztam.

Nem sokon múlt, hogy lekapartam magamról a „perverz” bélyeget, még mielőtt rám száradt. Vicces, hogy egy hajszál választotta el mindezt az őszinte érdeklődéstől. Úgy tűnik, hogy bár mióta az internet létezik, vannak keresőrendszerek is, hétéves a Facebook, a magyar közösségi oldalakról nem is beszélve, még mindig nem tudunk mit kezdeni a rendelkezésünkre álló sok-sok (túl sok) adattal. Azaz tudunk, elvégre információra éhes ribancok vagyunk mind, azaz képtelenek vagyunk visszafogni a kíváncsiságunkat, ha a világ legérdekesebb dolgáról, a másik emberről van szó. Ebből élnek a pletykalapok is, illetve most már inkább halnak, hála (szó szerint!) a közösségi oldalaknak és a blogoknak. Még a bulvármédiát maximálisan elítélő, felnőtt és öntudatos médiafogyasztó sem tudja megállni azonban, hogy rá ne keressen arra, aki tetszik neki, vagy éppen arra, aki nagyon ellenszenves – a lényeg, hogy legyen, ami fűti az érzelmeket, szinte mindegy is, hogy képet vagy állapotfrissítést talál.

olvass tovább

Bejelölhetlek? Járunk?

7399

Tegyétek kicsit félre a jegyzeteket vagy a munkát, és gondolkozzatok el azon, hogy mikor randiztatok utoljára kizárólag „offline” előzmények után? Hogy megelőzzük a további szemöldökráncolást, egy ilyen vagy ehhez hasonló szituációra gondolunk: egy spontán, ámde sokatmondó összenézés egy házibulin, koncerten, szórakozóhelyen, vagy akár strandon, amely után telefonszámcsere, majd újbóli találkozás lett anélkül, hogy chateltetek volna vagy csekkoltátok volna egymás adatlapját a Fácsén. Nem mondanám, hogy internetfüggő vagyok, mégis perceken át kavarogtak bennem az emlékek és gondolatok, mire megleltem azt a bizonyos lányt és találkát, ami egy hosszúra nyúlt éjszakai buszmegállóban várakozás egyenes következménye volt.

A széles baráti körben végzett rövid közvélemény-kutatás eredménye is azt igazolta, hogy manapság egyre kevesebb az olyan „hagyományosnak mondott randi”, melyre úgy kerül sor, hogy előtte ne lájkoltuk volna a másik valamelyik profilképét a közösségi oldalon. Pedig épp az a legbizsergetőbb érzés, hogy csak lassan, fokozatosan ismerjük meg egymást és talán úgy találkozunk másodszorra is, hogy még nem tudjuk: mindketten ott ültünk a tv előtt, amikor Antall József halála miatt félbeszakadt a „valdizni” és több mint öt közös ismerősünk van egyébként.

Fotó: Flickr, David Elop



olvass tovább

Kosárba vele! – pasit a netről

7584

Néhány évvel ezelőtt még közkeletű elképzelés volt, hogy neten kizárólag perverzek ismerkednek, esetleg olyanok, akiknek már minden mindegy, és az utolsó szalmaszálat ragadják meg az online párkereséssel. Azóta persze nagyot fordult a világ, és a társkereső oldalak ugyanúgy mindennapjaink részét képezik, mint például a mobiltelefonra letölthető alkalmazások. Ma már egyre több kapcsolat szövődik ilyen oldalakon, és senkit nem néznek csodabogárnak, ha bevallja, hogy bizony a neten jött össze a párjával, sőt kevés olyan ember van, akinek élete során nem volt része legalább egy netes kalandban. Felismertük ugyanis, hogy ilyen módon ismerkedni kényelmes és célravezető. Vannak persze veszélyei és csúnyán melléfoghatunk, de offline fronton ennek ugyanúgy ki vagyunk téve.



olvass tovább

Ne állj szóba idegennel!

8040

Ugye, mindenkinek elmondták minimum ezerszer kiskorában ezt az intelmet, és úgy tűnik, lett is foganatja. Míg szüleink, még inkább nagyszüleink idejében mindennapos volt, hogy egy-egy utazás vagy várakozás alkalmával szóba elegyedtek egymással az emberek, és váltottak néhány szót azok, akik naponta összefutottak a lépcsőházban, kutyasétáltatás közben vagy a buszmegállóban, addig napjainkban kihalófélben van ez a szokás. Pontosabban áttevődött a közösségi média területére; ott ugyanis minden további nélkül kommunikálunk számunkra teljesen idegen emberekkel.



olvass tovább

Kutyával könnyebb csajozni

8318

A közelmúltban a brit tudósok is ráharaptak arra a témára, amit a kutyatulajdonos pasik és az életrevalóbb nők már időtlen idők óta tudnak: ha bekerül egy kutya a képbe, jóval nagyobb esély van ismerkedésre és randira. Az eb ugyanis jó ürügy a szóba elegyedésre, afféle közvetítő szerepet tölt be az egymással amúgy is szimpatizáló, ám bátortalan felek között. A brit tudósok annyit tettek hozzá a tapasztalati tényekhez, hogy számszerűsítették is az ismerkedési faktort.



olvass tovább