interjú

Bemutatom a Singas Projectet

134

Sin Gas, azaz szénsavmentes. A lassan három éve létező Singas Project formáció Nu-Jazz hangfoszlányokat tár elénk buborékmentesen, hogy ez mit jelent? Nem állóvizet, ez kiderül az interjúból. Ne csak hallgasd nézd is, mert a zenekar produkciójában a hang és a kép együttjár. De most csak olvass.

Mikor alakult a zenekar? Mesélnél ennek körülményeiről?
Nos, a jelenlegi formáció, ha jól emlékszem 2005 kora tavaszától létezik. Zozo, Ádám és én már játszottunk együtt, Dalma és Csaba együtt érkezett. Fontos még, hogy a Singas állandó tagja a fénymesterünk VJ Tomm, aki a vizuális-fényes-design dolgainkért felel.

Előtte is zenéltetek már?
Igen, mindenkinek rovott múltja van.

Az első lemezetek is 2005-ben jött ki, saját gondozásban,  hogyan kerültetek a jelenlegi kiadóhoz?
Hát ez egy nem gyenge trip volt! A kiadó már ismert bennünket, mert session munkákkal segítettünk nekik, de még a Cafe del Mar megjelenés sem győzte meg őket arról, hogy érdemes velünk dolgozni. Sokáig túl jazzy kísérletezőnek tartottak minket és náluk a vegytisztább elektronikus formációk mentek jobban, mi meg ugye hangszeresek vagyunk, a komolyzenétől a jazzig és a punkig, sőt kísérleti elektronikus zenéket is összeraktunk már.

Mindannyian Pécsett születtetek és laktok most is?
Igen, részben Pécs a fő vonal, Ádám egerszegi (csak itt tanul), Zozo erdei ember, aki egy vadászházban nőtt fel. Pécs Rulez! Kíváncsi lennék milyen előadók voltak nagy hatással rád az életed során. Milyen lemezt vettél például először? Hűha, sok ilyen volt AC/DC, Clash, Stranglers, utána szépen jöttek jazzek, kezdve Miles Davis-sel, aztán Garbarek, Charlie Haden meg még nagyon sok minden.



olvass tovább

Ön raszta? - Skatalites interjú

174

A Skatalites zenekar ma már legendának számít, kétség nem fér hozzá, s mint minden legendánál, a tények itt sem egyértelműek, az információk zavarosak, az emlékek homályosak, sok a pletyka, a félreértés, a találgatás. Pedig a történetnek nincs vége, íródik tovább, hisz a 43 éve megalakult zenekar egyes tagjai a mai napig viszik az akkor rögzített alapokat. Magyarországon most harmadjára tapasztalhattuk, ezennel az A38 hajón, hogy a Skatalites az elévülési folyamatokat meghazudtolva él, virul és úgy játszik, mintha rájuk nem lenne érvényes az idő múlása.


A Skatalites sztori megírása több kötetnyi irodalmat igényel, de néhány ködfolt eloszlatása érdekében, következzék egy kis tényfeltárás a múltból. A halhatatlan Studio One atyja, Sir Clement „Coxsone” Dodd szárnyai alatt összeállt banda 1964-ben alakult meg, Tommy McCook (tenor szaxofon, fuvola) irányítása alatt. A fúvós szekciót Don Drummond (harsona), Roland Alphonso (tenor szax), Lester ’Ska’ Sterling (alt szax) és Johnny ’Dizzy’ Moore (trombita) képviselték, míg a ritmus szekciót Lloyd Knibb (dob), Lloyd Brevett (basszus), valamint Jerome ’Jah Jerry” Haines (gitár) és Donat Roy ’Jackie’ Mittoo (billenytűk). Négy fő vendégvokalistával léptek fel: Doreen Schaeffer, Jackie Opel, Tony DaCosta és Lord Tanamo. Rövid ideig még a később miniszterelnökké avanzsált PJ Patterson is menedzselte őket, amiért fizetést ugyan nem kapott, de későbbi portfólióján mindenképp jól mutatott, hogy az ő keze is benne volt a mára minden szempontból forradalmi zenévé vált ska műfaj népszerűsítésében.



olvass tovább

Pozitív kisugárzó - Vadim interjú

247

Üdvözöllek újra. Hányadik alkalommal is vagy Budapesten?
Voltam már jó párszor. Talán hatodik, hetedik alkalommal…

Mi vonz téged Magyarországra?
Nagyon jók itt a bulik. Emlékszem már legelőször is, mikor itt voltam nyolc éve, elképesztő volt. Tetszik az itteni közönség, jók a bulik, ezért jövök mindig szívesen.

Látsz változást azóta, mióta először jártál nálunk?
Nem igazán, de sose maradtam hosszabb ideig. Mindig csak 1-2 napra jövök, úgyhogy ezt nem tudnám megmondani. Most már Magyarország is része az Európai Uniónak, ez tehát változás. Viszont nem tudnám megállapítani, hogy az emberek élete változott-e. Azt látom, hogy egyre több zene áramlik be Magyarországra, több DJ, együttes jön Budapestre, tehát a zenei szcéna növekszik, ahogy egyre több nemzetközi művész jön ide, és ez szerintem jó dolog.

Dj Vadim a Merlinben



olvass tovább

Belleruche - egy halott kutya

285

Kathrin deBoer: Kathrin deBoer a nevem, a Belleruche énekesnője vagyok. Együtt írunk zenét, most együtt turnézunk az új albumunkkal, melynek címe Turntable Soul Music.

Tim aka DJ Modest: Én Tim vagyok, DJ Modest a Belleruche-ból. És van még egy tag, ő most biztos kint árulja a CD-nket, Ricky-nek hívják. Ő a gitárosunk.

Tim, te először jársz Budapesten, Kathrin pedig másodszor, ugye?
Igen, Kathrin volt már itt egy másik formációval.

A Bonobo-val… Hogy lettél énekesnő?
Mindig is nagyon szerettem énekelni, már gyerekkoromban is. Nagyon érdekelt a jazz, és valahogy természetesen jött az egész. Bármikor, ha elmentem egy koncertre, mindig azt éreztem, én is ott akarok lenni a színpadon a zenészekkel.



olvass tovább

Jazz és techno-metál

399

Vranik Krisztiánnal (Krizo) és Kalotás Csabával (Chabz), a Realistic Crew két alapítótagjával beszélgettünk nemrég felépült, Podmaniczky utcai stúdiójukban.

Hogy kezdődött az együttműködésetek?
VK: 2000 nyarán kezdődött a Szigeten, mikor csaposként dolgoztam a Tilos sátornál.. Akkor készült el az első dubplate-ünk Merényi Szabolccsal, amit Cadik vágatott meg . Ekkor használtuk először a Realistic Crew nevet.


szólj hozzá: Realistic Crew :Progress

Hogy jött a név?
VK: Nem tudom, kamaszkori tinédzser-név, a drum’n’bass korszakból. A névnek van egyfajta filozófiai értelme, hogy mit jelent realistaként, realisztikusan figyelni valamit, az ezoterikusnak kicsit az ellenpontjaként, szóval van mögötte egy ilyen jelentés. A saját valóság keresését, vagy valami ilyesmit is rá lehet húzni, ha nagyon akarjuk. Szóval visszatérve, hogy hogyan kezdődött… álltam a pultban, és ott volt a Csabi akkori barátnője, és én épp nagyon szomorú voltam, hogy nem lesz olyan DJ, aki majd prezentálja az általunk otthon, a stúdióban készített zenéket. Akkor ugye nagy mánia volt a crew-zás, meg az együttdolgozás, és hogy egymást képviseljük stb. Mi viszont csak zenéket készítettünk, de nem volt olyan DJ, aki különböző fórumokon játszotta volna a zenénket. Amit akkor csináltunk, még a jungle és a drum’n’bass kísérleti változata volt, de most már nem annyira kategorizálható ez az egész.

Hogy jött a váltás a pörgősebb drum’n’bass ütemekből a downtempo-s, lassabb tónusokra?
VK: Akkoriban a drum’n’bass rengeteg embert megérintett, elsöpört. Iszonyú dinamikus, új dolog volt, ugyanolyan erős, mint annak idején a grunge, vagy jóval előtte a beat vagy maga a rock zene. Jött az elektronikus világ, kóstolgatott mindenfélét, volt break, hip hop meg minden. De semminek nem volt akkora ereje mint a D’n’B-nek , olyan igazi, gyomorból jövő volt, ami semmihez sem volt hasonlítható. Persze minket is elragadott, és automatikusan kezdtünk a computerekhez nyúlni a hangszerek után. Előtte mindketten hangszeren játszottunk, Csabi most is.



olvass tovább