hulladék

Szia fogyasztói társadalom!

3724

Alternatíva van, csak nem olyan kényelmes - nagyjából így foglalhatnánk össze a freegan és a hagyományos társadalmi betagozódás viszonyát. Világunk a termelésre és fogyasztásra épül, ez tartja mozgásban a szerkezetet, s ez tartja életben az embereket - a gazdaság pörgetésében való részvétel elemi szükségletünk egészen addig, amíg azt nem mondjuk, na hagyjatok békén. A szakítás azonban bizonyos csoportok szerint csak akkor ér valamit, ha radikális, a félmegoldás, a lelkiismeret elcsöndesítése, a kicsit odafigyelés sokaknak már kevés. Ők a freeganek, az igazi antikapitalisták.

Hogy mi?

A New Yorkból eredő mozgalom alaptétele a kapitalista kizsákmányolás elleni tiltakozás, a hisztérikus fogyasztásból való kiugrás, a mérhetetlen mennyiségű, még haszonosítható hulladékból való gazdálkodás, az ökológiai lábnyom csökkentése, a jelen gazdasági berendezkedés teljes bojkottálása és az állati eredetű termékek teljes mellőzése morális okokból. Ez utóbbira utal nevük is, hisz a free+vegan összetétel adja a freegan kifejezést. A vegánság mellett tehát ott a szabadság is, mit a rabságból való kitörés, az anyagi javak okozta szorongástól való megszabadulás ad.



olvass tovább

A te felelősséged

3725

Dave olyan volt, mint bármelyikünk, élte az életét, dolgozott, vásárolt, házasodott, gyermeket nemzett, házat épített. Aztán valami bekattant neki, és egyik nap úgy döntött, ideje szembesülni mindennapjai árával. Egyik évben fogadalma értelmében január elsejétől december utolsó napjáig önfegyelmet gyakorolt, s hulladéktudatossá vált. De nem ám akárhogy. Az első és legfontosabb betartandója az volt, hogy ami potenciális hulladék, ám elkerülhető, azt el is kerüli. Második legfontosabb szabálya volt, hogy minden általa termelt szemetet a család pincéjébe gyűjti, s blogján hónapról hónapra közzéteszi, mekkorára duzzadt a kupac, és pontosan mit is tartalmaz. Szépen követhető is az utolsó rágócsomagolásig, hogy mit szemetelt össze. Természetesen a komposztálható, természetes hulladékot nem itt őrizgette, hanem megvált tőlük, és természetesen a toalettpapírt sem itt raktározta.



olvass tovább

Te is figyelj oda!

4238

Gondolkodtatok már azon, hogy vajon egy fesztivál során mennyi szemetet termel a népes embertömeg? Ha nem, akkor nem kell sokat tenni, csupán kibringázni a Hajógyári szigetre és rácsodálkozni, hogy a Sziget alatt zsúfolt, poros, büdös terület alapvetően nyugis zöldövezet. Persze nem a Sziget az egyetlen monumentális megmozdulás, ahol érdemes némi figyelmet fordítani a szelektív hulladékgyűjtésre és úgy összességében a környezetvédelemre. Sajnos mindig az a legzöldebb fesztivál, amit nem rendeznek meg, így a legjobb amit tehetünk, hogy mi is odafigyelünk, legalább a saját szemetünkre. Mondjuk úgy, egy mozdulat erejéig.

Ökoközösség

Miért járunk fesztiválozni? A zene miatt, ez ugye alap, bár az sem mellékes, hogy évről-évre annak reményében vesszük hátunkra a sátrat, hogy jó arcok között, kellemes társaságban tölthetjük el ezeket az embert próbáló napokat. A fesztiválszervezők végre felismerték, hogy a fiatal közönség igenis képes odafigyelni a környezetre, sőt akár a szeletív hulladékgyűjtést is képes abszolválni. Épp ezért, az idei Balaton Sound igazi zöld rendezvény volt, hiszen a szeletív hulladékgyűjtő bázisokon túl, több más akcióval is készültek. A Környezetvédelmi Minisztérium saját standdal települt ki a helyszínre, ami stílusosan az "Egy mozdulat" nevet kapta, ami nem véletlen: a bulizó fiatalság néhány perc alatt, ajándékokra cserélhette az üres palackokat.

Nézd, ilyen volt a zöld séta!

A játékosság és a kreativitás sem maradhatott ki a programból, így a helyszínen felállított lakásbelsőben tizenöt energiapazarló pontot kereshetett meg az, aki ajándék pólóra vagy hűtőmágnesre vágyott. A Sound második napján tettünk Szabó Imre környezetvédelmi miniszterrel, Gerendai Károllyal a rendezvény egyik szervezőjével, illetve a celebvilág két oszlopos tagjával, Lolával és Fenyő Ivánnal körbejártuk a zöld pontokat, megismerkedtünk az akció lényegével, közben pedig jól rácsodálkoztunk, hogy a sok bulihely között bizony, hulladékválogató sátor is működött. Végre már nem kell hosszú perceket gyalogolni azért, hogy a PET palackot, tényleg a külön műanyagok számára felállított gyűjtőbe dobhassuk, így aki továbbra is kifogásokat keres, annak azért érdemes elgondolkodnia, hogy a féktelen bulizás, vajon egyenlő-e a környezet mértéktelen rombolásával.

Szemetek!

4339

Az uniós előírásoknak nem megfelelő  hulladéklerakók bezárásának végső határideje 2009. július 15. volt. A hatóság a korábban létező kb. 150 lerakó  több mint felét bezáratta, így összesen hetvenöt lerakó maradt az országban. Az önkormányzatok 2001 óta ismerik ezt a határidőt. A tervek szerint regionális hulladékkezelő központok veszik majd át a szerepet, ezek építése azonban sok helyen még el sem kezdődött. A HuMuSz adatai alapján a bezárások legsúlyosabban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun megyéket és Pest megye északi részét érinti.

Okok

2001 óta ismert az önkormányzatok számára, hogy idén be kell zárni az uniós normáknak nem megfelelő  lerakókat, mégsem készültek fel nyolc év alatt erre. A környezetvédelmi szervek erőtlensége – ami részben a költségvetési források konzekvens megvonásának is tulajdonítható – hozzájárult ahhoz, hogy a téma parkoló pályára kerüljön az elmúlt években. Az önkormányzatok esetében a komoly szankció hiánya csak bátorításként szolgálhatott arra, hogy ne rendezzék a hulladékgazdálkodás kereteit, és számos kistelepülésen természetesen az erőforrások hiánya is gondot jelentett. A most zajló Nulla Hulladék Programunk keretében számos önkormányzattal kerültünk kapcsolatba és néhány mintatelepülésen fenntartható hulladékgazdálkodási stratégiák fejlesztésébe kezdtünk az önkormányzat, a helyi civil szervezetek és a lakosság közös munkáját támogatva. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy az önkormányzatoknál gyakori ezen a szakterületen az információhiány. Tény, hogy nem sok forrás van, ahonnan információt szerezhetnek a lehetséges, más helyeken már bevált módszerekkel kapcsolatban. A hulladéklerakás rögtön két mintatelepülésen is zavart okozott, így Várpalotán és Csóron is azzal szembesültek, hogy nincs hová vinni a hulladékot. Sok helyen nem látják tisztán a célokat, hogy ti. az elsődleges feladatuk a hulladékmegelőzés – azaz a tudatos fogyasztás és termelés, továbbá az újrahasználat ösztönzése és gyakorlása, és csak ezt követi a sorban az elkerülhetetlenül keletkező hulladék újrahasznosítása (recovery), amelynek alapja a szelektív gyűjtés. Az uniós hulladékos keretirányelv – és a hazai szabályozás – sorrendben legutolsó prioritása az ártalmatlanítás, tehát az égetés (incineration) és a lerakás (disposal). Az uniós átlaghoz képest súlyos lemaradásban vagyunk ezek arányát tekintve.

Várhatod

Évente 70-80 millió tonna hulladék keletkezik Magyarországon, ebből évi 4,5-4,8 millió tonna a települési szilárd hulladék. Kétséges, hogyha egészen mostanáig 150 lerakó működött, akkor a fele tényleg el fogja-e tudni látni ugyanazt a feladatot. Ha igen, akkor azonban kérdés, hogy miért volt szükség eddig ennyire? A hatóságok közlése szerint mindössze 20%-át kell átirányítani a hulladéknak. Ha ez így van, akkor pedig érthetetlen, hogy a hulladék 20%-ára miért engedték fenntartani a 90 környezetre és egészségre káros lerakót. A másik probléma az időtáv: lehet, hogy ideiglenesen meg tudják oldani az átirányítást, de a korábbi minisztériumi információk szerint összesen 5-6 évre elegendő lerakó kapacitás áll most rendelkezésre. A sok helyen még meg sem kezdett fejlesztésekkel 2020-ig tudnák elméletben (!) fedezni az igényeket, tehát ez sem nyújt távlati megoldást. 



olvass tovább

Válts!

4482

A szigeten rendezett ruhák és műanyaghulladékok újrahasznosításával foglalkozó workshopról írt cikkünkben olvashattatok a Cellux csoportról, akik komolyan kiveszik a részüket az ország legnagyobb öko rendezvényéből. Egy 2009 szeptemberétől egészen 2010 márciusáig tartó Öko-Design Fesztivál keretén belül megrendezésre kerülő kiállításnak ad otthon a Vam Design Center.

A magyarországi programsorozat része a nemzetközi Baltic Sea Festival keretén belül rendezett EUNIC Green Design kiállítás is. A tárlatban láthatóak lesznek biciklik és festmények Dániából, ékszerek Finnországból és beszélő ruhák Észtországból. És hogyan kerül ide például a Cellux csoport? Úgy, hogy a fesztivál ideje alatt fiatal magyar képző- és iparművészek is bemutatkoznak egy tárlat során, ami a Design séta a szemétdomb körül címet viseli. A celluxosokon kívül részt vesz a Toboz Design, a Retextil, a DNS Group, valamint képzős és iparos hallgatók is.



olvass tovább