hús

Hús meg belsőségek

744

Victoria Reynolds hús és belsőségek ihlette képei.

Husi suli

1217

Egykori gyakorló élelmiszerkereskedelmi (TEÁOR: 2002H) szakmunkásaként gondoltam (instruált a főnökség) megpróbálom egy sorozatban összefoglalni a négylábú, kétlábú és lábatlan állatok alkotóelemeit, alkatrészeit, és az ezekből készíthető kajákat, ötleteket és nem utolsósorban a hentesbolti titkokat, technikákat, praktikákat. De előbb jöjjenek az alapok, mert könnyű bántani a húst, meg divat is mostanában, de tudod miről beszélsz?

Mi is a hús, miért jó, miért rossz, mire való, már ha egyáltalán való valamire is... A hús izomszövetek tömkelege, és ennyi elég is, nem biokémiát tanulunk. Lehet fehér, rózsa és akár vörös is. A Homo Sapiens étrendjének emberemlékezet óta alfája, és bizony vannak dolgok, amik csak és kizárólag a húsban találhatóak meg, nekünk pedig elég nagy szükségünk van rájuk, úgyhogy egy kicsit tegyük félre a fúj-fúj hús hisztit. Ilyen, nélkülözhetetlen elem például a B-12 vitamin, a vas és majd minden eszenciális (teljes értékű) aminosav, amit a szervezetünk magától képtelen előállítani. A B vitamin csoport hiányában fáradékony, vérszegény, kedvetlen, tompa lehet az ember, ilyenkor szokták mondani, hogy látszik is rajta, hogy vega .


Ehhez jönnek a zsírok, vitaminok és ásványi anyagok. A zsír nem ellenség, a sejtek nélkülözhetetlen építője, s mint tudjuk, egyes vitaminok is csak zsírban oldódnak, azaz zsír nélkül használhatatlanok a szervezet számára. (D; E; A; K igen Deák, így könnyű megjegyezni, ezek többletbevitelével is nagyon kell vigyázni, mert testünk nem tud mit kezden a határtalan mennyiségével, és míg mondjuk a C-t kipisiljük, ezektől akár túladagolást is kaphatunk) Az ásványi anyagok pont olyanok, amiket a palackozott, méregdrága ásványvízzel is fogyasztasz: nátrium, kálium, magnézium, cink, no meg a vas.

A húsokkal történő legnagyobb félreértés elillantására azon nyomban kijelentem, hogy a fehér és vörös húsok között mindösszesen annyi a különbség, hogy a vörösben több a vas és a mioglobin nevű vas+fehérje kombó vegyület, ettől más neki a színe, s ettől van az, hogy a vörös húsok, azaz ezek az izmok erőteljesebb és hosszabb munkára képesek, mint a fehérek, mondhatnám, a tehén erősebb, mint a hal. A mai napig nem bizonyította a tudomány, hogy a vörös hús bármivel is ártalmasabb lenne egészségünkre, sem nem rákkeltőbb, sem nem hízlalóbb, mint a fehér, bár a mértéktelen sertéshúsfogyasztás köszvényt okozhat, ez tény. Mondjuk nem is nagyon tartjuk már a jól kitalált böjtöket.

Egyébként meg jó lenne, ha észrevennénk végre, hogy a diétás csirkecomb is vörös hús. A vörös és fehér húsokat emészthetőségi szempontból is meg szokták különböztetni, e szerint a vörösöket, azaz a marha-, sertés-, vad-, juh-, borjúsúst nehezebb megemészteni, mint a fehéreket, ám ehhez tudnunk kell, hogy a hőkezelés, azaz a sütés-főzés ezt nagyban elősegíti, hisz feltárja a rostokat, így emésztőenzimjeinknek könnyebb dolguk van.

Nem árt tudni, azt sem, hogy a szénhidrát a húsokban kizárólag glikogén formájában fordul elő igen jelentéktelen mennyiségben. Allergia okozásban is az élelmiszerek listájának végén kullog (jó-jó a csiga, kagyló, nem ér). A húsok szerepe különösen fontos terhesség alatt (csigáé kagylóé nem, hogy ezek milyen haszontalanok:) ), illetve fejlődésben levő szervezetek esetén, ezért is támadják sokan a vegetáriánus anyákat, akik sem a terhesség alatt nem vesznek magukhoz állati eredetű fehérjét, sem pedig gyereküknek nem adnak ilyesmit.

Sok szó mint száz a húsfogyasztással semmi baj sem lenne élettanilag akkor, ha nem mértéktelen lenne, és ha az állatok tartása is megfelelő volna. Nem kell most a koleszterinnel meg a magas vérnyomással jönni, mert az épeszű húsfogyasztás nem a napi két kiló sertéspörit jelenti, és ugye az elkészítés módja sem mindegy. (Nem mellesleg kis fitnesszcsajoknak mondom, hogy a bőrös csirkeszárny koleszterintartalma jóval meghaladja a sertéscombét vagy a marha hátszínét.) Tegyük hozzá azt is, nehogy a vegák megkövezzenek, hogy igen körültekintő táplalkozással, sok tudatossággal azért pótolhatók a hús fontosabb elemei, no nem mindegyik, de olyan nagy százalékban, hogy az előbb említett tudatos és körültekintő táplálkozással nem veszélyeztetnénk magunkat koporsóba dőlés felé. Persze szerintem húst zabálni jóval egyszerűbb, mint nem... Az állattartással (vagy inkább emberi ádással elkövetett állatkínzással), mint problémával, majd máskor foglalkozunk, de az is megér sok-sok karaktert. Összefoglalva tehát hús nélkül lehet élni, de hülyeség :)

Hamarosan folytatjuk...

Csirketorta sütőtökkel és kelbimbóval

2665

Hozzávalók: ( 6 személyre)

80 dkg csirkemellfilé
15 dkg reszelt trappista sajt
1 tojás
12 szelet bacon szalonna
10 dkg füstölt, főtt tarja vékonyra szeletelve
Só, bors

70 dkg sütőtök
50 dkg kelbimbó
4 gerezd fokhagyma
1 kis ág rozmaring
2 evőkanál olaj
1 evőkanál margarin

Csirketorta

A csirkemellfilékből vastag szeleteket készítünk. A tojást sóval, borssal kissé felverjük. A sajtot lereszeljük. Egy kb. 25 cm-es mély, tűzálló tálat csillag alakban kibélelünk a szalonnaszeletekkel úgy, hogy a végük jócskán lógjon ki a tál peremén. Erre terítjük a tarja felét, meghintjük 2 ek. sajttal. A mellszeletek felét beleforgatjuk a tojásba, lecsepegtetjük, majd a tálba fektetjük szorosan lenyomkodva. Erre szórunk megint 2 ek. sajtot, rá a tarjaszeletek másik felét, rá 2 ek. sajt, erre a tojásba forgatott csirkemell másik fele, végül megszórjuk a maradék sajttal. Visszahajtjuk a túllógó szalonnaszeleteket, a tálat letakarjuk és 180°C-os sütőben kb. 45 percig sütjük. Ha túl sok levet ereszt, akkor óvatosan leöntjük a lé egy részét, és további 15-20 perc alatt aranybarnára pirítjuk.

Köret

A sütőtököt meghámozzuk, magjait kikaparjuk, és kb. 2×2 cm-es kockákra vágjuk. A kelbimbót és a fokhagymát megtisztítjuk. A rozmaring leveleit lecsipkedjük, és 2 gerezd fokhagymával felaprítjuk. A forró olajban 1 percig pirítjuk, majd hozzáadjuk a sütőtököt, és fedő alatt, mérsékelt tűzön puhára pároljuk. A kelbimbót enyhén sós, a maradék 2 gerezd fokhagymával ízesített vízben 12-15 percig főzzük. A margarint felhevítjük, átforgatjuk benne a leszűrt, lecsepegtetett kelbimbót.

Tálalás

10 perces pihentetés után a csirketortát kiborítjuk a sütőedényből, tálra helyezzük, köré rendezzük vegyesen a kelbimbót és a sütőtököt. Tortaként szeleteljük.

Megjegyzés: Hidegen szendvicsnek, kirándulásra is alkalmas.

Jót, jó áron, jó minőségben

2818

Sokszor utaltunk már rá, hogy szerkesztőségünk közelében sajnos elég szűkösek az étkezési lehetőségek. A gyártelepen van ugyan két büfé, de azok menüjét inkább hagyjuk, szót sem érdemelnek. Ezen kívül ott a maffiózó étterem, ahol ugyan jól főznek és menü is van, de nem mindig van kedve az embernek kicammogni odáig, és arra a karakteres miliőre sem mindig vágyik. Aztán pedig ott a nehezítő tényező, hogy az év nagyobbik részében mellőzöm a húsfogyasztást, s bár nem vagyok teljesen vega, többnyire nem kívánom az állati cuccokat.

A netes rendelés tapasztalataink szerint sem anyagilag, sem minőségben nem egészen azt nyújtja, amit szeretnénk, így ezt régóta hanyagoljuk, s mivel sajnos ebben a városrészben limitáltak az elérhető szállítók, a pizza meg elég monoton egy idő után, elég nagy bajban vagyunk nap mint nap. És ekkor lépett be az életembe a Vegafutár, ami szűk két hét alatt annyira levett a lábamról, hogy közhírré kell tennem.

Első nap félve nyitottam ki a dobozkát, mert sikerült már párszor befürödni a vegabio vonallal, de pár falat után vigyorogni kezdtem. Finoooooooooom. A kínálat elég széles, mindennap két leves, öt főétel, két édesség, egy saláta és egy vegyes csemegeízelítő szerepel a kínálatban. Eddig még nem volt olyan, hogy ne tudtam volna kedvemrevalót választani, legyen az indiai konyha, tejtermékmentes étel vagy éppen bio-organikus menü, aminek alapanyagai a krisnások ültetvényeiről érkeznek.

Az ár több mint elfogadható, a levesek 350 forintba kerülnek, a főételek 490-680 forint között mozognak, az édesség 360, a biomenü pedig 1350. Mikor az imént három napi rendelésemet adtam le, 2500 forintot számolt össze a rendszer, és ez az eddigi legolcsóbb verzió, akárhogy is nézem, főleg, hogy kellemesen jóllakom minden nap, sőt, van, hogy még mással is meg tudom osztani.

Annál beszédesebb pozitív kritikát pedig nem tudok mondani egy vegetáriánus kosztról, hogy lelkes húsevő kollégáim is elismerően nyilatkoztak az első gyanakvó pillantásokat követő kóstolópróba után. Jók az ízek, az állagok, megfelelőek az adagok, és nem vagyok nagy édességevő, de a kókuszos tönkölydarás, tejmentes puding a többiek mellett engem is levett a lábamról. Az ebédet mindennap reggel kilenc óra körül szállítják ki, így korán megéhezők is bátran választhatják. Nem tudok többet mondani, egyétek, vegyétek. A műanyag dobozokat pedig szelektíven gyűjtsétek!

Jó egészséget!

4153

Van egy életfeladata minden embernek. Az, hogy egészséges legyen. Nekem vallásom és filozófiám, hogy ez elérhető, csak oda kell figyelnünk magunkra. Az, hogy ezt megvalósítsátok, a megoldás a saját kezetekben van. A betegség nem szükségszerű, az egészség a természetes állapotunk.

Az egészség

Jobb, ha tudjátok, hogy az ember természetes élettartama mintegy 120 év. Miért kezdünk el korán betegeskedni és hogy miért halunk meg sokkal előbb? A különféle betegségek és az idő előtti öregedés döntő kiváltó okai a következőek: a  test túlzott elsavasodása, az oxidációs stressz a szabad gyökök miatt, a túlsúly, az emésztés fokozatos romlása, a belső környezetszennyezés, mind fizikai, mind pszichikai értelemben, és meglepő módon az életöröm hiánya.

A lassú öngyilkosság

Dohányzás: Amikor egyetlenegyszer beleszívunk a cigarettába, százezer szabad gyök keletkezik. Ezek az agresszív oxigénmolekulák tolvajok. A külső atomhéjukon egy elektronnal kevesebb van, ezért valahonnan ellopják a hiányzó elektront.  Így indul ki egészségtelen láncreakció egyetlen szabad gyökből.
Túlsúly: Egyértelműen és megcáfolhatatlanul bizonyított tény, hogy a kalóriacsökkentés meghosszabbítja az életet. Az elfogyasztott ételnek általában csak az egyharmadára van szükségünk. Igen gyakran csak azért eszünk, meg megszoktuk, mert frusztráltak, elégedetlenek vagyunk. Minden alkalommal, ha lemondunk a szükségtelen étkezésről, életidőt kapunk. Túl kevés mozgás: A legtöbb ember manapság életfogytiglan ül, pedig nem is ítélték arra. Elég lenne napi fél óra mozgás. Bosszankodás, negatív gondolkodás: Attól, hogy mérgelődsz az, ami miatt mérgelődsz, teljesen változatlan marad. Más szóval: a dühnek nincsen a valóságot megváltoztató hatása. Alakíts ki pozitív énképet! Tápanyaghiány: Célirányos táplálék kiegészítésre van szükség! Manapság még mindig sokan azt mondják, hogy aki egészségesen táplálkozik, mindent megkap, amire szüksége van. Ez nem igaz. Néhány száz évvel ezelőtt ez még valóban így volt, mivel akkoriban az élelem még természetes, manipulálatlan volt, igazi „élelmi szer”.  Mostanában azonban a növényeket különféle szerekkel kezelik, az esőben lecsapódó káros anyagok is hátrányosan befolyásolják a növények vitaminkészletét. A napsütés, az ózonréteg károsodása miatt olyan erős, hogy a növények úgy tudnak csak védekezni ellene, hogy saját vitaminjaikat felhasználják. Túlsavasodás: A sav-bázis egyensúly az egészség alapköve, és minden gyógyulás előfeltétele. Savanyú talajon semmi sem tud nőni. A testünk savakat termel, viszont bázisokat nem tud előállítani, ezért ezeket folyamatosan pótolni kell. Ezt komolyan kell venni! A savmentesítés csak az első lépés, ugyanilyen fontos az ásványi anyagok pótlása is. Hagyd el, ami árt és tegyed azt, ami erősít!

Az egészség hét oszlopa

Táplálékod legyen természetes! A friss, élő, természetes táplálék hiánya az egyik fő oka az egészség hanyatlásának és az idő előtti öregedésnek. A test öngyógyító és öntisztító szervezet, amely képes egészséges maradni, ha segítünk neki ebben. Az embereknek csak három százaléka hal meg időskori végelgyengülésben, a többi kilencvenhét százalék a helytelen életmódba hal bele és igen gyakran a késsel-villával elkövetett öngyilkosságba. Továbbá, hogy nem figyelnek a testük üzeneteire. Az ősember elsősorban gyümölcsön élt és természetes minden élelmet nyersen és feldolgozatlanul fogyasztott. Ha egyáltalán ettek húst az emberek, akkor csak ínséges időkben. Egészen a XX. század elejéig jelentéktelen volt az eltérés ettől a természetes táplálkozástól. Európában egyszerűen mindenki egyszerre túl-, alul- és helytelenül táplált. Túl sokat eszünk a helytelenből, a kalóriából, amelyre fizikai erőfeszítés híján nincs is szükségünk és túl keveset fogyasztunk a helyesből, vagyis vitaminokból, ásványi anyagokból, enzimekből. És amit megeszünk, az mind feldolgozott, tartósított, ezáltal nem természetes és főleg nem friss élelmiszer.



olvass tovább