glóbális felmelegedés

Hol tart a melegedés?

7245

Január közepe van és itt a tavasz. Ideje volt, gondolják mindazok, akiknek tényleg elege volt a mínusz tízekből, de valószínűleg még ők sem tudnak felhőtlenül örülni: érzik, hogy valami nagyon nincs rendben. Hogy pontosan mi, arról azonban nem sokat hallani: évek óta habzik a kutatók, civilek és politikusok szája a globális felmelegedés ügyében, de egységes álláspont még arról sem született, létezik-e a jelenség, hát még arról, hogy most akkor mit tegyünk. Rendben, maradjunk abban, hogy melegszünk, de az ember miatt? Ha igen, milyen arányban? Mire számíthatunk? És főleg: mikor állunk le? Hogy van az, hogy ha elvileg az utolsó órában vagyunk, a csúcstalálkozók gyakorlatilag semmit sem érnek? Ha annyit halljuk a környezettudatos politikusok és cégvezetők szájából a z-betűs szót, miért fuldoklunk még mindig a szmogban, ha kicsit felhős az idő?

2010 a legnedvesebb és az egyik legmelegebb év volt, mióta csak mérik – azaz 1880 óta. Az amerikai kormány összesítette a tavalyi év eseményeit a klíma területén, és a lefestett kép bizony csúnya. Sosem látott hóviharok a tengerentúlon, rekordot döntő meleghullám Oroszországban, ijesztő áradások világszerte. Most, az ezredforduló után azt is tudjuk: 1976 óta nem volt olyan év, amikor az átlaghőmérséklet kevesebb volt, mint a teljes huszadik századi átlag. A szén-dioxid-szint 40 százalékkal növekedett az ipari forradalom ideje óta.



olvass tovább

A csokoholisták rémálma

8521

Úgy tűnik, hamarosan spórolnunk kell, ha szeretnénk elmajszolni egy tábla csokoládét – legalábbis erre jutott a Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Központ kutatócsoportja, akik a ghánai kakaóültetvények sorsát elemezték. Ezekről az ültetvényekről származik a világ kakaóbab termésének több mint fele, ám a klímaváltozás miatt veszélybe került a létük.



olvass tovább

Kapcsolj ki!

8663

2007 óta március utolsó szombatján egy órára kialszanak a fények, és egy órát ajándékozunk a Földnek. A Sydney-ből indult önkéntes kezdeményezéshez évről évre egyre több város és szervezet csatlakozik, így mára a világ egyik legnagyobb megmozdulásává nőtte ki magát. Tavaly 135 ország 5251 települése vett részt az akcióban, és a világ tíz legnépesebb városa közül kilenc csatlakozott. 1551 közismert látványosság is sötétségbe borult, köztük olyan ikonikus építmények, mint a gízai piramisok, az Eiffel-torony, az athéni Akropolisz, a Buckingham-palota vagy a Colosseum. Mindez azt jelenti, hogy több mint egymilliárd ember kapcsolta le a villanyt egy órára. Idén március 31-én, 20.30-kor kezdődik a kollektív kikapcsolás, melyhez számos rendezvény és program is kapcsolódik. Talán a leglátványosabb attrakció az lesz, hogy egy nemzetközi űrállomás asztronautái fotón és videón rögzítik majd a magasból, ahogy egymás után elsötétülnek a bolygó különböző időzónáiba eső területek. A felvételek pedig megtekinthetőek lesznek az Európai Űrügynökség honlapján.



olvass tovább