generáció

A rettegés kora

6918

A félelem alapvetően szükséges az életben maradáshoz. A mi generációnk, a fiatal felnőttek viszont gyakran sportot űzünk ebből. Félünk, hogy nem találjuk meg az Igazit. Ha megtaláltuk, akkor félünk, hogy mégsem ő az. Félünk, hogy rosszul döntünk nemcsak a szerelemben, hanem a munkában, az anyagiakban. Rettegünk a tartós kapcsolatoktól. Félünk, hogy megbántunk valakit. Mi vagyunk a Félelem Generációja, amelyik, bár nem vallja be, valahol hisz abban, hogy létezik a Tökéletesség.

Hiába az internet, a szemérmetlen képekkel teletűzdelt közösségi oldalak, összességében sokkal félénkebbek, bizalmatlanabbak, visszahúzódóbbak vagyunk, mint a szüleink. Kínosan ügyelünk arra, nehogy megbántsunk valakit, véletlenül se tegyünk olyan megjegyzést, amellyel becsméreljük a másik munkáját. Bár maga a félelem alapvetően szükséges az életben maradáshoz, a társadalom és az életmód változásával félelem és félelem között is kialakult minőségbeli különbség. Amiben a fiatal felnőttek generációja szenved, az az úgynevezett szociális félelem, amely behálóz és megbénít bennünket.

Manapság egy csomó lehetőségünk van arra, hogy megmutassuk, kik vagyunk, és hogy vetélkedjünk másokkal. Ma már éppen ezért sokkal nehezebb meghatározni azt is, mikor lehetünk valamivel elégedettek. Ha idén a munka mellett és a pénzügyi helyzetünket figyelembe véve sikerült eljutnunk egy hazai, ötcsillagos wellness hotelba, ahol kipihenhettük magunkat, a különböző közösségi oldalakon szembesülnünk kell azzal, hogy most éppen a hátizsákos túrázás a menő valamelyik ázsiai országban, mert ez hozza meg igazán a vágyott szabadságot. Az emberek ma már ritkán elégedettek azzal, ami van. Ha folyamatosan dolgozniuk kell, akkor gondolkodás nélkül sanyarognak a sok munka miatt. Ha pedig éppen nincs munkájuk, akkor azon kezdünk sopánkodni, hogy nem tudunk mit kezdeni a ránk szakadt szabad idővel. Az énképünk a folyamatos, ellentmondásos elvárások miatt olyan komplexé és törékennyé válik, hogy a legkisebb porszem a gépezetben elég ahhoz, hogy teljesen megzavarodjunk és újra meg kelljen határoznunk önmagunkat.



olvass tovább