evolúció

És Isten megteremtette a magyarokat

3552

Tegnap éjjel azon gondolkodtam, hogy most akkor miben higgyek? Darwinban? Istenben? IT elméletben? Mert hogy miképpen jöttünk is mi létre? Mármint egyelőre csak azon gondolkozom, hogy mi emberek, mert az már túl felfoghatatlan, hogy a Föld nevű bolygó hogy a csudába lett ilyen, amilyen, szóval ezt a gondolatot, még ha néha a fejembe is ötlik, inkább gyorsan skippelem, ugyanis őrjítő tud lenni. Vannak azok a gondolatmenetek, amikor elkezdünk agyalni, hogy mi miben és hogyan: ülök a szerkesztőségben, ez benne van egy épületben, az az utcán, az a kerületben, Budapesten, a megyében, Magyarországon, Európában, a bolygón, az a űrben - csak úgy lebeg -, na és innentől kezdve jön az őrület, miben van az űr? Szóval emiatt inkább hagyjuk is és haladjunk kisebb gondolatok mentén.

Majmok vagyunk

Kettőszáz éve, hogy Darwin (1809-1882) a világra jött, és már százötven év telt el azóta, hogy megváltoztatta nézeteivel a világot, amikor megjelent A fajok eredete című tanulmánya. Ezzel egy olyan gondolkodási irányzatot teremtett, amely szerint az élőlények - tehát mi is - egymással versengenek, és a fejlődés így megy végbe. Mindig a legkiválóbbak, a legjobb génállománnyal rendelkezők élnek túl és fejlődnek tovább. A természetes kiválasztódás útján fejlődtünk az egysejtűektől az emberig, egyetlen közös őssel rendelkezünk mi és a majmok. Tehát nem azt mondta, hogy a majomból lett ember, csak az őseink közösek. A XIX. században ilyet kinyilatkoztatni elég merész vállalkozás volt, főleg Angliában. Mivel az egyház teljesen másként gondolkodott a teremtésről, a szaporodás lényegéről, így szinte értelemszerű volt, hogy az anglikán egyház teljes mértékben elutasította Darwint. Meglepő, hogy a XXI. század elején, 2008. szeptember 14-én, az anglikán egyház egy nyilatkozatában bocsánatot kért azért, hogy korábban támadta Darwint.

Istenem!

Van ugye Isten. Az a természetfölötti lény, aki teremtette a világot, az embereket és mindent, mi itt látható. A Földet tökéletes paradicsomnak találta ki, ahol jól érezhetik magukat az emberek, akik épp úgy néznek ki, mint ő. Persze sok vallás hisz abban, hogy több isten is részt vett ebben a munkában, vannak vallások, amelyek Isten lényét nem ismerik el, de leginkább az jellemző, hogy Isten van és irányít, felügyel. Kivételt képeznek a deisták, akik szerint teremtett, aztán magunkra hagyott. Azt hiszem mindenki egyetért azzal, hogy ez egy hit, amelyre bizonyíték nem sok van, kivéve a kultúránkban. 



olvass tovább

A hosszú hajú nő legendája

4771

A haj misztikum. A haj státuszszimbólum. A haj a nő ékessége. A haj lehet rövid vagy hosszú. Már csak az a kérdés, hogy melyik vonzza jobban a férfi szemet.

Hosszú kontra rövid per

Mivel az internetkommunikáció világában élünk, semmi szükség nyomtatott kérdőívekkel felvértezve róni az utcákat, elég közösségi oldalakon közvéleményt kutatni. Én is így tettem: szimplán megkérdeztem Facebookon, hogy a hosszú- vagy a rövid haj a vonzóbb. Természetesen a srác ismerőseimnek címeztem a kérdést, és úgy tűnik sarkalatos pontra tapintottam, hiszen fél percen belül záporozni kezdtek a válaszok: hosszú, hosszú, hosszúúúú! Annyira egyértelműen foglaltak állást, hogy kezdem megriadni, hogy én, aki a rövid hajúak táborát erősítem talán jobb lenne, ha egy ideig mellőzném a hajvágást. Igen ám, csak épp túl sok rövid hajú ismerősöm van, akik viszont bizton állítják, hogy az efféle frizura is lehet szexi és nőies. Úgy tűnik tehát, hogy ebben a témában (is) csúnyán elbeszél egymás mellett a két nem. Mikor a nő betér a fodrászhoz, szinte lényegtelen, hogy milyen hajat vágat, hiszen amíg trendek jönnek mennek, addig a tetszeni vágyás állandó. Tetszeni akarunk magunknak és persze a körülöttünk lévő pasiknak is. Most, a rövid haj reneszánszában kezdhetnénk sajnálni szegény srácokat, hiszen a kisfiús sérójú lányok gombamód megszaporodtak. Ki ne ismerné a szupermodell és stílusikon Agyness Deyn emblematikus frizuráját? Agyness jött, látott, és győzött, hiszen Valentinotól Gaultierig, mindenki őt akarta a kifutóján látni. Őt, azt a nőt, aki csupán néhány centis tincsekkel büszkélkedhet. A divatvilág és az általános férfi ízlés ennyire különbözne? Vagy csupán csak az én ismerőseim hosszúhaj-fetisiszták? Nem hinném!

A nőiességnek megannyi attribútuma van: keskeny derék, szélesebb csípő, telt ajkak, formás mell és hosszú haj... A filmvászon femme fatale-jai mindig a legtökéletesebb pillanatban húzzák ki kontyukból a hajtűt, ezzel felszabadítva buja tincseiket. Mondhatnánk gúnyosan, hogy ezek csupán teátrális jelenetetek, csak hogy ezzel jól becsapjuk magunkat. Hajunkkal játszani, vagy épp igazgatni azt, egyértelmű szexuális üzenettel bír: Vonzónak érzem magam, és csupán pillanatok műve, hogy te is annak láss! Sőt, zavarunkban is gyakran piszkáljuk a hajunkat, vagy épp eltakarjuk vele az arcunkat, már ha ez lehetséges. És itt elérkeztünk az első fontos célállomáshoz: a rövid hajú nő nem tud, és nem akar rejtőzködni. Ha rövid frizurát hordunk vállaljuk, hogy akadjon bármilyen kényes szituáció, nem tudunk elbújni a hajunk mögé. Épp ezért egy rövid hajú nő mindig erőt sugároz: Tessék ez vagyok én! Kicsit olyan ez, mint mikor smink nélkül mutatkozunk, mikor feltárjuk a puszta valóságot. Talán ez az elemi erő az, ami elrettenti a pasikat? Az evolúció során olyan viselkedési normák ágyazódtak belénk, amelyek gyökeres különbséget tesznek a férfi- és a női szerepek között. A férfi legyen erős és védelmező, a nő legyen gyenge és elesett. Egyes elméletek szerint a magassarkú cipőnek is hasonló a pszichológiája: a több centis sarkakon "botladozó" nő direkt üzenetet küld arról, hogy ő bizony védelemre szorul. A férfi meg persze ugrik erre, hiszen elemi ösztöne azt sugallja, hogy a nőt oltalmaznia kell, persze azért ne hagyjuk szó nélkül azt sem, hogy magas sarkakon a láb jóval hosszabbnak, így sokkal vonzóbban tűnik.



olvass tovább

Kit érdekel a szimmetria?!

5146

Mindig is rajongva csodáltam Cate Blanchett szépségét. Viszonylag gyorsan kiderült, hogy nemcsak én viszonyulok efféle elragadtatott érzelmekkel a színésznőhöz, azt viszont egyikünk sem tudta megmagyarázni, hogy konkrétan mit tartunk szépnek Cate-ben. Az Egy botrány részletei című film után végleg rájöttem, hogy Blanchett egyáltalán nem az a tipikus mérnöki pontosságú szépség, holott köztudott, hogy a szimmetrikus arcokat találjuk a legvonzóbbnak. Sokáig nem hagyott nyugodni a kérdés, hogy mégis miért vonzódnak oly sokan ehhez az aránytalanul nagy szájjal és orral megáldott nőhöz. Íme a válasz.

A göttingeni egyetemen végzett kutatások nem várt eredményt hoztak - Dr Bernhard Fink, a kutatás vezetője, és nem mellékesen a fejlődéspszichológia egyik szaktekintélye elmondta, hogy a női vonzalom a bőrben, egészen pontosan a bőr tónusában keresendő. Eddig is tudtuk, hogy bőrünk sokat elárul az egészségi állapotunkról, de arról fogalmunk sem volt, hogy arcbőrünk árnyalata befolyásolja azt, hogy másik mennyire tartanak attraktívnak minket. Pedig erről van szó, jóllehet ez az attitűd már a kezdetektől belénk kódolt, hiszen az ősember is azzal az ősasszonnyal óhajtott párosodni, amelyik küllemében teljesen egészségesnek tűnt. Sosem felejtem el a Schindler listája című film azon jelenetét, amikor a kápók előtt sorakozó nők gombostűvel szúrták meg az ujjukat, hogy aztán a kicsorduló vérrel tegyék élettel telivé és egészségessé arcbőrüket.



olvass tovább

Darwini medicina

6676

Valószínűleg a monoton mozgásnak köszönhető, de a taposógépen rendszerint megrohannak a filozofikus gondolatok, és elmerengek az élet nagy kérdésein. Legutóbb a helyzet abszurditása jutott eszembe, mikor rátekintettem a kijelzőre, hogy lecsekkoljam, milyen távolságot tettem volna meg, ha mindez természetes körülmények között történik, és ez mennyi kalóriámba került. Amikor feltekintettem, tovább fokozódott ez az érzés. Barokk szekrényt idéző méretű sporttársaim (jelentős pasi többség van) nehéz fizikai munkát imitáló mozdulatokkal emelgették a súlyokat középkori kínzóeszközöket idéző gépekbe préselődve. Egyesek még nyögésekkel és kiáltásokkal is alátámasztották a fizikai igénybevétel súlyosságát. Felötlött bennem, vajon mit szólna ehhez egy régmúltból idetévedt időutazó.

olvass tovább

Minek a menzesz?

6883

Amikor az emberlánya görcsökkel, hangulatingadozásokkal és ki tudja még, mi mindenféle egyéb tünettel küzd és mindezt megfejelve szabályos időközönként látogatást tesz a mosdóban, hogy ellenőrizze az ultramag telítettségi szintjét, komoly kétségei támadnak a menstruáció evolúciós hasznát illetően. Pedig alapigazság, hogy a természet nem hülye, csak nem mindig értjük, hogy mi miért történik. Persze, az közismert, hogy miként működik a menstruációs ciklus és mi a célja, ám az már kevésbé egyértelmű, hogy mindez miért zajlik ilyen macerás módon. Nemcsak a kellemetlen tünetekre gondolok itt, hanem arra, hogy ez a folyamat jelentős vér- és vasvesztéssel jár, ami igencsak megterheli a szervezetet. Mindezeken túl még az is elgondolkodtató, hogy a legtöbb emlősnél a méhnyálkahártya egyszerűen felszívódik, ha nem történik megtermékenyítés, és nem távozik ilyen látványos módon, mint nálunk.



olvass tovább