eu

Szemetek!

4339

Az uniós előírásoknak nem megfelelő  hulladéklerakók bezárásának végső határideje 2009. július 15. volt. A hatóság a korábban létező kb. 150 lerakó  több mint felét bezáratta, így összesen hetvenöt lerakó maradt az országban. Az önkormányzatok 2001 óta ismerik ezt a határidőt. A tervek szerint regionális hulladékkezelő központok veszik majd át a szerepet, ezek építése azonban sok helyen még el sem kezdődött. A HuMuSz adatai alapján a bezárások legsúlyosabban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun megyéket és Pest megye északi részét érinti.

Okok

2001 óta ismert az önkormányzatok számára, hogy idén be kell zárni az uniós normáknak nem megfelelő  lerakókat, mégsem készültek fel nyolc év alatt erre. A környezetvédelmi szervek erőtlensége – ami részben a költségvetési források konzekvens megvonásának is tulajdonítható – hozzájárult ahhoz, hogy a téma parkoló pályára kerüljön az elmúlt években. Az önkormányzatok esetében a komoly szankció hiánya csak bátorításként szolgálhatott arra, hogy ne rendezzék a hulladékgazdálkodás kereteit, és számos kistelepülésen természetesen az erőforrások hiánya is gondot jelentett. A most zajló Nulla Hulladék Programunk keretében számos önkormányzattal kerültünk kapcsolatba és néhány mintatelepülésen fenntartható hulladékgazdálkodási stratégiák fejlesztésébe kezdtünk az önkormányzat, a helyi civil szervezetek és a lakosság közös munkáját támogatva. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy az önkormányzatoknál gyakori ezen a szakterületen az információhiány. Tény, hogy nem sok forrás van, ahonnan információt szerezhetnek a lehetséges, más helyeken már bevált módszerekkel kapcsolatban. A hulladéklerakás rögtön két mintatelepülésen is zavart okozott, így Várpalotán és Csóron is azzal szembesültek, hogy nincs hová vinni a hulladékot. Sok helyen nem látják tisztán a célokat, hogy ti. az elsődleges feladatuk a hulladékmegelőzés – azaz a tudatos fogyasztás és termelés, továbbá az újrahasználat ösztönzése és gyakorlása, és csak ezt követi a sorban az elkerülhetetlenül keletkező hulladék újrahasznosítása (recovery), amelynek alapja a szelektív gyűjtés. Az uniós hulladékos keretirányelv – és a hazai szabályozás – sorrendben legutolsó prioritása az ártalmatlanítás, tehát az égetés (incineration) és a lerakás (disposal). Az uniós átlaghoz képest súlyos lemaradásban vagyunk ezek arányát tekintve.

Várhatod

Évente 70-80 millió tonna hulladék keletkezik Magyarországon, ebből évi 4,5-4,8 millió tonna a települési szilárd hulladék. Kétséges, hogyha egészen mostanáig 150 lerakó működött, akkor a fele tényleg el fogja-e tudni látni ugyanazt a feladatot. Ha igen, akkor azonban kérdés, hogy miért volt szükség eddig ennyire? A hatóságok közlése szerint mindössze 20%-át kell átirányítani a hulladéknak. Ha ez így van, akkor pedig érthetetlen, hogy a hulladék 20%-ára miért engedték fenntartani a 90 környezetre és egészségre káros lerakót. A másik probléma az időtáv: lehet, hogy ideiglenesen meg tudják oldani az átirányítást, de a korábbi minisztériumi információk szerint összesen 5-6 évre elegendő lerakó kapacitás áll most rendelkezésre. A sok helyen még meg sem kezdett fejlesztésekkel 2020-ig tudnák elméletben (!) fedezni az igényeket, tehát ez sem nyújt távlati megoldást. 



olvass tovább

Szegény-e vagy?

8543

Most megtudhatod! Kilencpontos teszt az EU által összeállítva, melyből kiderül: ki a szegény és ki nem. Kérdések és konklúzió még további kérdések.



olvass tovább