emberek

Legyen már csend!

2731

Vannak bizonyos zajok, hangok, zörejek illetve neszek, mik hallatán azonnal feláll az ember hátán a szőr. Most nem olyanokra gondolok, mint amikor a tanár körme megcsikordul a táblán, inkább azokra a bosszantó hangokra, amik folyamatos, ritmikus ismétlődésükkel kergetnek az őrületbe vagy csak úgy irritálnak, igen érzékenyek vagyunk ugyanis a hangokra.

Ha mellettem valaki körmeivel dobol az asztalon, ha valaki a kulcscsomóját zörgeti beszélgetés közben, ütni tudnék, de tipikusan ilyenek az építkezési zajok is vagy mondjuk a busz légsűrítéses ajtónyitója, ami egyenesen elviselhetetlen. És persze a ütvefúró, aszfaltbontó, a sima fúró, a csiszológép, a kalapálás, a fűrészelés, a szomszéd mosógépe, a porszívója, és úgy általában minden. Például, ha folyamatosan beszélnek melletted, amikor te olvasni, dolgozni szeretnél. Vagy valakinek folyamatosan csörög, pittyeg a telefonja. Autózaj. Buszok, villamosok, trolik, repülőgépek. Általános moraj.

Olykor szinte a hisztériát tudja kiváltani mindez az emberből, legszívesebben felüvöltene, jézusom, kussoljon már el a világ legalább csak egy percre, mert megbolondulok! Például szombat reggel nyolckor, mikor a szomszédban zajló arctorna után az asszonyok gangon bonyolított vihogására ébredek.Bosszantó, mert nem rajtad múlik, hogy meddig tart és milyen erősséggel hatol az agyadba a zaj, márpedig az hatol, és mindig és folyton. És pont ebben a kulcs állítólag, hogy ezen hangok fölött nincs kontrollunk, nem vagyunk urai, nem tudjuk őket kizárni.

A zajszennyezés valóban létező jelenség, nem véletlenül vannak például decibelhatárok, de ha megfigyeljük, egy városban soha, de soha nem lehetünk csöndben. Mikor azt hinnéd, éjjel, nagyon későn, hogy most, mintha, akkor egyszer csak meghallod a távoli pályaudvar neszeit, egy otromba dudálást, fékcsikorgást, szirénázást, riasztót. A városi alapzajhoz hozzászoktunk, csak akkor fortyanunk föl, ha az egyetemes morgásba hirtelen belehasít valami szokatlan, oda nem illő. Érdekes egyébként, hogy a természet zajait kellemesnek találjuk, míg az urbánus nyöszörgés elviselhetetlen gépestül, emberestül.

Te meg tudod mondani, mikor voltál utoljára csöndben? Úgy igazán, teljes, kézzel fogható csöndben?

Egy utolsó nagy panasz

2737

Panaszkodó nemzet vagyunk, ezt tudjuk, nem is tudom, mi lenne velünk, ha egy csapásra megváltozna az egész nép, és boldog, kiegyensúlyozott, mediterrán, mosolygós attitűdöt kapnánk. Valószínűleg fölbomlana az ország. Persze baja mindenkinek van, de föltűnt már egyszer úgy igazán, hogy mennyi siránkozás hagyja el a szánkat? Keveset keresek, sokat dolgozom, fáradt vagyok, nincs időm semmire, nincs pénzem semmire, nem tudom kifizetni, csekk, számla, hitel, elvárás, BKV, köcsög volt, nem engedett be, ellenőr, esik, fúj, meleg van, hideg van, rosszul főznek, nem kedvesek, drágák, beszólt, beszólok, megbántott, megsértett, nem érek rá, borzasztó hetem volt, nem nyaraltam, nem pihentem, stb.

Pedig legtöbbünknek mindenünk megvan ahhoz, hogy mosollyal kezdhessük és azzal zárjuk a napot. Van honnan elindulni, van hova hazatérni, van mit enni, van mit viselni, és ezekkel a luxusokkal a világ kisebbik fele büszkélkedhet. Persze minden relatív, de legalább néha, legalább egy picit próbáljunk úgy tenni, próbáljuk elhinni, hogy nincs akkora nagy baj, ha a három éve vett tévét még nem tudjuk lecserélni egy újra, ha Malájzia helyett csak Szepezden nyaralunk, s ha a télikabátunk két éve ugyanaz.

Valószínűleg csak akkor tudatosul az emberben, hogy mennyit is siránkozik, ha megpróbál gátat szabni a panaszáradatnak, ha visszanyeli azt, amit oly megszokottan ki szokott okádni magából. Tegyünk egy próbát, milyen lenne az életünk, ha nem lenne benne ennyi negatív megnyilvánulás. Mától az év végéig a szerkesztőség tagjai megpróbálnak tartózkodni minden hasonló kijelentéstől. A problémák objektív közlése megengedett, de az önsajnálás és sajnáltatás, a vélt vagy valós paráinkban történő fürdőzés nem. Aki (nem) magyar, velünk tart! Most még utoljára ér kipanaszkodni magad.

Jaj, néznek

2866

Számtalanszor merült már fel bennem a kérdés, hogy vajon mi bajunk van nekünk a tánccal kapcsolatban? Voltam egy bulin úgy egy éve a hajón, alig egy maréknyian voltak, pont annyian, hogy még eszedbe se jusson nekiállni hevesen táncolni, akármilyen jó is a zene, maximum lépegetsz jobbról-balra, lötyögsz úgymond, ha szerencséd van, hiphopbuliban vagy, és akkor csak bólogatni kell. Nos, ez nem hiphop buli volt, hanem valami dallamos, táncolós elektronikus zene, már nem emlékszem, és legnagyobb megdöbbenésemre egy csapat fiú (!) nekiállt rázni, és nem is rosszul. Ugráltak, figuráztak, forogtak, csípőt tekertek, feneket riszáltak, hajat dobáltak. Egészen döbbenetesen jó látvány volt, és egyben szokatlan is, persze hamar kiderült, nem magyarokról van szó, hanem németekről és osztrákokról.



olvass tovább

Te hova ülsz a buszon?

2893

Arckifejezésünk, gesztikulációnk, testbeszédünk természetesen elkotyogja rólunk mindazt, amit esetleg nem is szeretnénk, de hogy még a buszon sem lehet békén az ember!? A Daily Telegraph egy cikke rávilágít arra, hogy abból is következtethetünk embertársaink személyiségére, hogy a buszra fölszállva hol foglalnak helyet. A dolog apró szépséghibája, hogy a britek emeletes buszokkal (is) közlekednek, így a teória nem ültethető teljesen át a magyar közlekedési eszközökre.

Az angol ember ezek szerint akkor ül az emeleten legelőre, ha jövőbe néző típust képvisel, és akkor kucorodik hátra, ha lázadó személyiség, és nem szereti, ha intim szférájába betolakodnak az idegenek. A középen ülők független gondolkodók, akik többnyire újságot olvasnak vagy zenét hallgatnak. Az alsó szinten, főleg középen a kommunikatívabb emberek utaznak, de Tom Fawcett professzor úgynevezett kaméleon utazókat is elkülönített a biztonság kedvéért, akik a busz bármelyik részében jól érzik magukat.

Biztos van ebben valami, én például többnyire hátul ülök, de ennek kényelmi szempontjai is vannak. Közel az ajtó, nem kell átmászni senkin, ha le akarok szállni, és a lábamat is föl tudom tenni az ablak melletti kis padkára. Elöl többnyire idősek ülnek megfigyelésem szerint, talán hogy közel legyenek a vezetőhöz, aki talán így látja, hogy nehezen szállnak le és fel. Persze lehet hogy ez hülyeség, de Londonban tuti, hogy minden turista fölmegy a városnéző helyre, a busz tetejére, és ha lehet előre

Kétszínű ikrek, fűtés emberrel

2916

Egyik se ér annyit, hogy áldozzunk neki egy cikket, úgyhogy a létező legidegesítőbb kifejezéssel élve: csokorba gyűjtöttük nektek az elmúlt napok kedvenceit.

Őrült szerelem

Burt Pugach és párja, Lisa szerelmét már filmen is megörökítették, miután történetüket könyvben ismertették meg a világgal. Történetük egyszerű szerelmi sztorinak indult 1959-ben, amikor Burt a gyermekes, házas ember, flörtbe elegyedett Lisával, aki miután rádöbbent, hogy szerelme házas, azonnal szakított vele. Burt megfenyegette, ha nem lesz az övé, tesz arról, hogy másé se legyen. Annyira hitelesnek tűnt őrülete, hogy Lisa azonnal jelentette ezt a rendőrségen. Később házasságot szeretett volna kötni egy férfival, mely végül befulladt, mivel Burt képtelen volt elviselni, hogy Lisa nem az övé, így felbérelt három embert, hogy öntsenek lúgot Lisa arcába, természetesen az esküvője napján. Mindezt sikerült kivitelezniük, így Lisa arca a mai napig sebekkeel borított, Burt pedig ezért a tettéért tizennégy évet ült börtönben. Ám a pikantéria itt kezdődött: Burt és Lisa a börtönévek után ismét összejöttek 1974-ben, és a mai napig házasok. Burtot megvádolták azzal, hogy 1997-ben szintén megfenyegetett egy nőt, aki állítólag a szeretője volt, de a tárgyalásra Lisa ment el helyette. Szerelmüket 1976-ban írták meg, A Very Different Love Story címen, melyből a Crazy love című film is készült.

Fűtsünk emberrel!

Úgy tűnik az ember mint hulladék újrafelhasználása mostanában sokakat mozgat, múltkor megírtuk, hogy testünkből 240 ceruza készíthető - ha akarjuk, most pedig a svédek álltak elő kreatív krematóriummal. (Hahaha.) Mivel Svédország egy nyugati városában úgy gondolták, a krematórium túlságosan sok füstöt ereget a levegőbe, s túl sok hő is vész el ezáltal, ideje hathatós megoldást keresni a problémára. A füst, ami az emberből keletkezik ráadásul mérgező is, hisz a bennünk található fémek, tömések konkrétan mérgező gázokká alakulnak a nagy hőmérsékleten, így még abba is energiát kell fektetni, hogy ezt a füstöt ezer fokról alig száz körülire hűtsék, hogy meg lehessen szűrni a szennyezett levegőt. Az ily módon fűtésre tökéletesen alkalmas levegőt mostantól az épületekbe vezetik, így a levegőt is kímélik, és még spórolnak is.

Dupláztak a szülők

Emlékeztek arra az angol párra, ahol a nő fehér, a férfi fekete, és olyan ikreik születtek, ahol színeik nem keveredtek, hanem szüleiket mintázzák? Akkoriban azt mondták a tudósok, erre szinte a nullával egyenlő az esély, és a vakítóan fehér babáról és fekete ikertestvéréről készült fotók bejárták a világot. Hát, a szülők kontráztak, megcsinálták még egyszer ugyanazt, és ez már kicsit gyanús, nem? Oké, nem egypetéjű ikrek, hanem kétpetéjűek, de akkor is. És eleve kétszer ikreket szülni egymás után? Mindazonáltal az orvosok azt mondják, hasonló esetek egyre gyakoribbá válhatnak, hisz egyre több vegyes páros van a világon.

Vígözvegy

Donald Peters 79 éves nyugalmazott, egykori kalapgyáros tragikus hirtelenséggel elhalálozott Connecticutban. A végzetes pillanat előtt azonban feleségével húsz éve tartó hagyományuk szellemében ellátogatott a helyi lottózóba, és vásárolt egy szelvényt, s ezzel hatalmas összegű életbiztosítást is, hisz a szelvény természetesen nyertes volt. A magára maradt 59 éves ötvegyből így vígözvegy vált, hisz nem kevesebb, mint 10 millió dollár ütötte a markát fájdalomdíjként. A férfi mindig előre váltotta meg a szelvényeket, így a nyertes papír majdnem el is keveredett, hisz több mint egy hónappal halála után húzták ki az ominózus számokat. A férfi gyerekei úgy vélik, apjuk minden bizonnyal értékelte volna az élet iróniáját.

Hülye állat

Talán a legnagyobb kedvencünk pedig az a pasas, aki fogta magát, betört egy szexboltba Ausztráliában, fogott öt darab guminőt, felfújta őket, megdugta őket, majd otthagyta szegény lányokat a helyszínen. A rendőrség még keresi.