biológia

És Isten megteremtette a magyarokat

3552

Tegnap éjjel azon gondolkodtam, hogy most akkor miben higgyek? Darwinban? Istenben? IT elméletben? Mert hogy miképpen jöttünk is mi létre? Mármint egyelőre csak azon gondolkozom, hogy mi emberek, mert az már túl felfoghatatlan, hogy a Föld nevű bolygó hogy a csudába lett ilyen, amilyen, szóval ezt a gondolatot, még ha néha a fejembe is ötlik, inkább gyorsan skippelem, ugyanis őrjítő tud lenni. Vannak azok a gondolatmenetek, amikor elkezdünk agyalni, hogy mi miben és hogyan: ülök a szerkesztőségben, ez benne van egy épületben, az az utcán, az a kerületben, Budapesten, a megyében, Magyarországon, Európában, a bolygón, az a űrben - csak úgy lebeg -, na és innentől kezdve jön az őrület, miben van az űr? Szóval emiatt inkább hagyjuk is és haladjunk kisebb gondolatok mentén.

Majmok vagyunk

Kettőszáz éve, hogy Darwin (1809-1882) a világra jött, és már százötven év telt el azóta, hogy megváltoztatta nézeteivel a világot, amikor megjelent A fajok eredete című tanulmánya. Ezzel egy olyan gondolkodási irányzatot teremtett, amely szerint az élőlények - tehát mi is - egymással versengenek, és a fejlődés így megy végbe. Mindig a legkiválóbbak, a legjobb génállománnyal rendelkezők élnek túl és fejlődnek tovább. A természetes kiválasztódás útján fejlődtünk az egysejtűektől az emberig, egyetlen közös őssel rendelkezünk mi és a majmok. Tehát nem azt mondta, hogy a majomból lett ember, csak az őseink közösek. A XIX. században ilyet kinyilatkoztatni elég merész vállalkozás volt, főleg Angliában. Mivel az egyház teljesen másként gondolkodott a teremtésről, a szaporodás lényegéről, így szinte értelemszerű volt, hogy az anglikán egyház teljes mértékben elutasította Darwint. Meglepő, hogy a XXI. század elején, 2008. szeptember 14-én, az anglikán egyház egy nyilatkozatában bocsánatot kért azért, hogy korábban támadta Darwint.

Istenem!

Van ugye Isten. Az a természetfölötti lény, aki teremtette a világot, az embereket és mindent, mi itt látható. A Földet tökéletes paradicsomnak találta ki, ahol jól érezhetik magukat az emberek, akik épp úgy néznek ki, mint ő. Persze sok vallás hisz abban, hogy több isten is részt vett ebben a munkában, vannak vallások, amelyek Isten lényét nem ismerik el, de leginkább az jellemző, hogy Isten van és irányít, felügyel. Kivételt képeznek a deisták, akik szerint teremtett, aztán magunkra hagyott. Azt hiszem mindenki egyetért azzal, hogy ez egy hit, amelyre bizonyíték nem sok van, kivéve a kultúránkban. 



olvass tovább

Te megeszed a szemeted?

3880

Elsőre a ceruzaelemen és a használt étolajon kívül nem nagyon jutott eszembe semmi ami veszélyes lenne az otthonunkban. Aztán nem is kellett agyalni, és máris ömlöttek ki az ujjaimból a veszélyesebbnél veszélyesebb anyagok, amivel körül vagyunk véve. Festék, gyógyszer, tintapatron, mindenféle számítógépes és elektronikai kütyü, energiatakarékos izzó, akkumulátor, rovarirtók, és még a körömlakk is. Ezeket a szemeteket speciálisan kell kezelnünk, hiszen a veszélyes hulladék káros az egészségünkre, az életre, az élővilágra. A HuMuSz oldalán ábécé sorrendben szépen le van írva, melyik félelmetes anyag hova kerüljön, érdemes ezt lementeni a kedvencek közé! De nézzük mi is, hogy melyek azok a leggyakoribb termékek, amelyek veszélyt jelentenek ránk! 

Bogyók

A magyar lakosság hírhedten nagy gyógyszerzabáló és felhalmozó. Nekem is volt otthon egy méretes dobozom, ami tele volt kemikáliákkal, s csak néhány hete szolgáltattam be a drogokat. Volt ott minden, de tényleg minden: bristoli teszkóból származó paracetamoltól elkezdve a béta blokkolón át egészen a mucopront szirupig amit csak akarsz. Mivel a sarkon van egy gyógyszertár, fogtam egy kellemes délutánon a pakkot, és bemasíroztam, hogy akkor most én ezeket veszélyes hulladék gyanánt leadnám. Tök egyszerű nem? Hát nem! Bár nem kell a gyógyszerek származását igazolni, meg ilyen durva macerák nincsenek, viszont a gyógyszeres üvegeket ki kell mosni! Értitek ezt? Én, otthon a folyóvizemmel, amit aztán beleeregetek a Dunába, mossam ki a gyógyszeres üvegeket! Akkor mi értelme van annak, hogy átveszik a veszélyes hulladékot? Semmi! De persze a gyógyszertáros erről a legkevésbé sem tehet, a "szabály az szabály". Budapesten a vízben kimutatható mennyiségű hormon van, amelyek a gyógyszerkészítményekből, a kipisilt fogamzásgátlókból vándoroltak az ivóvizeinkbe. Hosszú távú hatásuk ismeretlen, bár csak körül kell nézni: nyolc évesen menstruáló lányok, terméketlen fiúk... 



olvass tovább

Izgat az illatod

4417

Már a négy éves kisgyerekek is határozott véleménnyel vannak arról, hogy egy illat jó avagy rossz. Ez persze egyéni döntés, hiszen van, akinek bejön a DKNY Be Delicious parfüm és van, akinek egyáltalán nem, de nem ez a legfontosabb. Már pár napos csecsemők is megkülönböztetnek szagokat, illatokat, azokat személyekhez kötik, persze nem tudatosan, de mégis agymunkával. A szaglás a legősibb érzékszervünk, s bár sokáig csak igen keveset tudtunk róla, jobban hat ránk, mint gondolnánk. A különböző szagingerek viselkedésünket úgy befolyásolják, hogy nem is tudatosul bennünk, mindennek mi az oka. Ezen különösen nem is kell csodálkoznunk, ha tisztában vagyunk azzal, hogy nagyjából tízezer illatot vagyunk képesek megkülönböztetni. Azt, hogy milyen szagot, illatot érzünk egyetlen molekulában végbemenő etil-csoport áthelyeződés képes befolyásolni. Nyilvánvaló, hogy az orrunkkal szaglászunk, tudhatjuk ezt onnan is, hogy amikor náthásak vagyunk, semmit nem érzünk, legyen az bármilyen szúrós, erőteljes is. Az orrunk hátsó részén, fent található egy-egy szaglóhám, ezek területe körülbelül kettő és fél négyzetcentiméter. Mindkét orrüregben megtalálható, nyálka borítja a felületét, receptorai pedig egy-egy illat hatására aktiválódnak - feltehetően. Erre reagál a kapott információk alapján az agy, ami beazonosítja, és különböző reakcióra ösztökél bennünket.

Nobel- díjat!

Rengeteg kutatást végeztek a szaglással kapcsolatban, az elmúlt évtizedekben. Sőt, 2004-ben az orvosi Nobel-díjat anak a kutató párosnak ítélték, akik kiderítették, az emberek miként képesek ilyen sok - közel tízezer - szagot megkülönböztetni. Még 1991-ben nyilvánosságra hoztak egy tanulmányt, amelyben közölték, a szaglásban szerepet játszó receptorok, közel ezer gén kapcsolódik, ami azért különösen érdekes, mert ez génállományunk három százaléka! Természetesen az evolúció, a városiasodás, illetve a modern kor sajátosságai miatt a szaglásunkra kevésbé van szükség, ezért sok ilyen gént elveszítettünk, így sajnos receptoraink száma is csökkent. A szaglásunkkal kapcsolatos mechanizmusok megértése azért nagyon fontos, mert agyunk működésének bővebb ismeretét segíti elő. 

Az utóbbi évtizedekben nagyon sok kutatás tárt fel érdekes viselkedést, reakciót a szaglással kapcsolatban. Végeztek olyan kísérleteket, amikor nyolchetes csecsemők egyik oldalára az anyjuk tejével átitatott kendőt tettek, a másikra pedig egy idegen nő anyatejétől illatozót. A kisbabák kivétel nélkül arra fordultak, amerre a saját édesanyjuk illatát vélték felfedezni, sőt még szopási reflexük is beindult. William James XIX. század végén megjelent, A pszichológia alapelvei című munkájában emlegeti a vak mosónő esetét: az asszony úgy válogatta szét kuncsaftjai ruháit, hogy megszagolta őket, így az illatminta alapján tudta, melyik ruhadarab kié. Majdnem egy évszázaddal később ez az eset ihlette meg Michael Russel farmakológiai kutatót, hogy elvégezzen egy igen érdekes kísérletet. Alanyainak kiosztott egy-egy fehér, szagmentesített pamutpóló, és arra kérte őket, viseljék azt egy teljes napon keresztül úgy, hogy nem használnak közben semmilyen illatosítót - dezodort, szappant, parfümöt -, ne egyenek fűszeres ételt, ne igyanak alkoholt, ne sportoljanak, tehát semmilyen olyat ne tegyenek, ami szagképződéssel járhat. Miután letelt a huszonnégy óra, a ruhadarabokat egy zacskóba tették, majd minden kísérleti alany kapott három pólót. Az egyik a sajátjuk volt, a másik egy idegen ellenkező neműé, a harmadik egy idegen nőé, s ezek közül kellett kiválasztaniuk sajátjukat, illetve az ellenkező nemű által viseltet. A kísérletben résztvevők hetvenöt százaléka tökéletesen hajtotta végre a feladatot.



olvass tovább

Ezek mik ezek?

5273

Azon a sok szépségen sem győz csodálkozni az ember, ami körülveszi, ha kilép a város betonrengetegéből a természet világába, pedig a szemünkkel be- és felfogható létezők alig egy kis szeletét teszik ki a valóságnak. Egészen döbbenetes gyönyörűségekre bukkanhatunk például egy mikroszkóp alatt. A szabad szemmel nem látható csodákról készített felvételeknek rendez versenyt minden évben a BioScapes, hogy azok is megcsodálhassák a művészet és tudomány határán táncoló felvételeket, akik egyébként nem mikroszkópok felé görnyedve töltik napjaikat.  Mutatjuk az első tízet, a többit itt nézheted meg. Aki pedig tudja mi ezek, szóljon.

1. helyezett - Dr. Jan Michels vízibolhája



olvass tovább

Ez csak kémia?

6334

Mindenki gondolkodott már olyan banális kérdéseken, hogy mi a szerelem, honnan jött, hogyan alakult ki, miért okoz annyi örömöt és kínt egyszerre. Bár hivatalosan ezt a kört tizenévesen letudjuk, azért a kérdés rendre felbukkan.

A legtöbben – többnyire csalódás után – odáig is eljutunk, hogy azon gondolkodjunk, kell-e ez nekünk, létszükséglet-e, mi lenne, ha ezután nélküle élnénk? Mindenki eljátszik a perverz gondolattal, hogy ő többé már nem lesz szerelmes, elég volt. Kihozta a témából a maximumot, nem jött össze, ennyi. Kinek kell ez a túlmisztifikált, agyonajnározott maszlag? Neki ugyan nem!

Semmi misztikum, csak biológia

Nos, azoknak, akik átélték már ezt, és azoknak is, akik még nem, van egy hírem. Hogy jó vagy rossz, azt mindenki döntse el maga. A szerelem tiszta biológia és kémia, semmi egyéb. Legalábbis a szerzőpáros Allan és Barbara Pease ezt váltig állítja. Ezen állításukat pedig az egzakt tudományok segítségével, pontos kémiai reakciók és biológiai tények egybevetésével óhajtják bizonyítani. A szerelem általános, minden kultúra velejárója, ergo kell, hogy legyen egy közös alap, állítja a páros. Mivel a kultúrákban egy valami azonos biztosan, hogy emberek alkották, ezért következik ebből logikusan a megállapítás: mi más lehetne a szerelem alapja, ha nem a biológia?! Az evolúció mindenkibe belekódolta a szerelmet. Sok tudós van, aki e mellett nem tudott szó nélkül elmenni, és az életét tette fel, hogy ezt megcáfolhatatlanul bizonyítsa.

A nemi vágynak, a szerelemnek és a tartós vonzalomnak három önálló agyi területe van, melyek működése hormonális alapon történik. A szerelem érzése egy meghatározott területre ható vegyületcsoportnak köszönhető. Miután az agyunk különböző preferenciáknak köszönhetően beazonosította a számunkra megfelelő partnert, turbófokozatra kapcsolva kezdi el a hormonokat termelni. 



olvass tovább