béke

Rendeld meg az Univerzumtól!

4144

Tudunk-e anélkül kívánni, hogy aggódnánk miatta?

Biztosan sokunkkal megesett már, hogy az utcán sétálva átvillant az agyunkon, hogy milyen jó lenne valakivel találkozni, aztán az illető hirtelen ott termett. Vagy rádióállomásokat váltogatva egy dalt dúdoltunk és egyszer csak megszólalt az egyiken. Vagy kocsival a mélygarázsban cikázva semmi mást nem kívántunk abban a pillanatban csak végre egy szabad parkolóhelyet és pont akkor állt ki egy ember. 

Persze gondolhatnánk, hogy mindez csupán a véletlen műve. De ha egy kicsit is hajlamosak vagyunk összeesküvés-elméletek gyártására vagy hiszünk az ilyesmikben (mint például én), sejthetjük, hogy itt bizony többről van szó. Tudatosan vagy tudtunkon kívül egy kívánságunk teljesült. Ezek a kívánságok azért teljesülhettek, mert nem aggódtunk miatta, nem kértük nyomatékosan. A legtöbb kérésünk azért nem teljesül, mert túlbonyolítjuk és ha kérjük, akkor nem hagyjuk annyiban legtöbbször, mint az elején említett példáknál, hanem agyalunk rajta, többször is kérjük és nagyon akarjuk. És tudjuk, hogy nagy akarásnak mi a vége. "Te magad vagy az az erő, amely életre hívja a történéseket – a jót, a rosszat egyaránt. Rajtad áll, melyikre tartod magad érdemesnek: helyes gondolkodással a szerencsét idézed meg, vagy gondolkodás nélkül cselekszel, és bajokat zúdítasz az életedre. Rajtad múlik, bearanyozod-e napjaidat vagy feketére fested magad körül a világot."

Mit szeretnél?

Bärbel Mohr megmutatja, hogyan kell tudatosan megrendelni kívánságainkat, és megtudhatjuk hogyan is működik a "csomagküldő-szolgálat" és hogyan kell a belső hangra hallgatni. A Rendeld meg az Univerzumtól című sikerkönyvében megtanít arra, hogyan rendeljük meg álmaink párját, lakását vagy éppen munkahelyét vagy bármit amit csak szeretnénk. Számos rövid anekdota és történet szövi át e sok humorral fűszerezett könyvecskét, amely mindennapjainkat segítő jó tanácsokkal zárul. "Tudatalattid nem válogat: kérdezés nélkül teljesít minden parancsot." Írja a napi hasznos idézetek között a szerző, aki arra biztatja az olvasót, hogy utánozza őt bátran. Ő ugyanis azt szeretné, ha a dolgai könnyen mennének, szórakoztatóak lennének és több energiát adnának, mint amennyit beléjük fektetett. Ki ne szeretné ezt? 

http://farm4.static.flickr.com/3419/3201905163_533b12908b.jpg

"Béke legyen veled - te köcsög!"

Egy mindenható csodaszer: a belső béke. - Ez az egyik kedvenc fejezetem a könyvből. Nem kevés emberke akad, aki fel ne bosszantaná magát, ha hétfő reggel a mozgólépcsőn előtte álló csöves miután a szemetesből kihalászott egy cigis dobozt majd látja, hogy nincs benne semmi eldobja a mozgólépcsőn. Legtöbbünk ilyenkor magában mondja a véleményét, vagy elküldi valahova azt az embert, a hevesebb vérmérsékletűek pedig nem igen nem tartják magukban amit éppen akkor gondolnak. Bärbel Mohr ilyen helyzetekben ezt tanácsolja: "Csak gondold: A béke legyen veled, testvér!" Bármilyen nehezünkre is esik, próbáljunk ilyenkor is pozitívan gondolkodni. Tapasztalata a következő: Pont abban a pillanatban, a béke hullámait érezve az előtte álló hajléktalan elfordította a fejét, meglátta a dobozt, felvette és bedobta a kukába. Az író több hasonló történetet oszt meg velünk a könyvben, és mennyi, de mennyi apró bosszantó dologgal szembesülünk nap mint nap, amik akár az egész napunkat is elronthatják, elég csak a vezetésre vagy a tömegközlekedésre gondolnunk, és még be se értünk a suliba vagy munkahelyre. Ne engedjük ezt, tennivalónk minden esetben ugyanaz. Nyugodtnak maradni, hiszen azok vagyunk amit egész nap gondolunk, és gondolataink visszahatnak ránk. Ha nem is teljesül egy csapásra minden kívánságunk, érdemes kipróbálni, nálam már nem egyszer bevált, ártani biztos nem fog. Egyesek tiszta hülyeségnek gondolhatják, vannak akik azért néhány dologgal vitatkoznának, mások most hallanak erről először és akadnak olyanok is, akik ezeket a technikákat használva élik világukat. Te hova tartozol? 



olvass tovább

Őrizd meg a békét

4879

Az Oxford szótár szerint a Nobel-békedíj "a világ legtekintélyesebb díja, melyet a béke megőrzéséért ítélnek oda". Minden évben október közepén jelentik be a díjazott, vagy megosztott kitüntetés esetén a díjazottak nevét. Az kaphatja az elismerést, "aki a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért" - rendelkezett végakaratában Alfred Nobel. De mi is ez a díj, mióta osztják ki, és kik döntetnek arról, ki is kapja? Mindennek utánanéztünk.

Alfred Nobel 1833-ban született svéd kémikus, feltaláló, iparmágnás volt, többek között a dinamit kifejlesztése is az ő nevéhez fűződik. Sokan úgy vélik, hogy a robbanószer megalkotása miatti bűntudat ösztönözte a békedíj megalapítására. Nobelnek se felesége, se gyermeke nem volt, viszont halála előtt vállalata csaknem száz gyárból állt, így a világ egyik leggazdagabb embereként tartották számon. Vagyonának legnagyobb részét a bakui kőolajmezők kitermeléséből szerezte, végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonát, gyárait értékesítsék, és az így kapott pénzzel egy vagyonkezelő alapítvány foglalkozzon, a hatalmas összeg kamatai pedig minden évben azok kapják, "akik a megelőző évben a legtöbbet tettek az emberiség javára".

A többi Nobel-díjjal ellentétben ez nem Stockholmban kerül kiosztásra, hanem Norvégia fővárosában, Oslóban. Bár hivatalos verzió nincs, mégis több magyarázat létezik arra, hogy miért a norvég parlamentből kiválasztott öttagú bizottság ítéli oda az elismerést. Norvégia és Svédország Nobel végrendeletének megírásakor perszonálunióban állít, az unión belül Svédország felet a kül-, míg a Norvégia a belpolitikáért. Állítólag Alfred Nobel nem akarta, hogy bármilyen külpolitikai tény, esemény beleszóljon a díjazásba. A másik vélemények szerint a tudós tisztelte a norvég parlamentet, ami a világon az elsőként támogatott egy nemzetközi méretű békemozgalmat.

A bizottság első öt tagjának kinevezésére 1897-ben került sor, és 1901-ben osztották ki a díjat először. Az elismerést ekkor a Vörös Kereszt alapítója, a svájci Henry Dunant és a franciák békeaktivistája, Frédéric Passy kapta. A bizottsági tagokat a parlament választja, és általában olyan személyek (nők és férfiak egyaránt) kerülnek be, akik fontos társadalmi szerepet töltöttek be korábban, vagy parlamenti tagok voltak. Az első díj odaítélését követő harmadik évben, 1904-ben hozták létre a norvég Nobel Intézetet, aminek az a célja, hogy segítse a bizottság döntését, mégpedig úgy, hogy információkat gyűjt a jelöltekről. A jelöltek nevéről minden év február elsejéig dönt az öt fős tanács, viszont a jelöléseket sosem hozzák nyilvánosságra, majd csak a díjazottat ismertetik október közepén, az ünnepélyes átadóra pedig december 10-én, Alfred Nobel halálának az évfordulóján az oslói városházán kerül sor.

Az elismeréssel jár egy aranyból készült medál, oklevél és pénzjutalom, ami 2004-ben például tízmillió svéd korona volt. A színtiszta aranyból készült medált Gustav Vigeland készítette, egy híres norvég szobrász, a medálon Alfred Nobel arcképe látható.

Mint már említettük a jelöltek neve nem kerül nyilvánosságra, mégis napvilágot látott egy adatbázis, amely tartalmazza az 1901 és 1951 között felmerült neveket, köztük olyan személyeket is, mint az 1939-ben jelölt Adolf Hitler, de Sztálin és Mussolinit is felterjesztették ez idő alatt a díjra. A Nobel-békedíj olyan embereknek, szervezeteknek is adható, akik még be nem fejezett békefolyamatokban vesznek részt, így történhet az meg, hogy később több díjazott személye megkérdőjelezhetővé válik. Ilyen vitatott személy például az 1994-ben "A Közel-Keleti béketeremtéshez való hozzájárulásért" kitüntetett Jasser Arafat, de az 1973-ban a vietnami békekötésért díjazott Henry Kissinger is. Az elismerést gyakran szervezetek megosztva kapják, 2007-ben így lett díjazott az IPCC is, egy nemzet- és kormányközi tudományos intézmény, amely a klímaváltozással foglalkozik, és melynek munkájához öt magyar tudós is hozzájárult.

Mint pénteken kiderült 2009-ben a díjat Barack Obama veheti át, ezúttal neki ítélték oda a Nobel-békedíjat. Ez az első alkalom, hogy egy hatalmon lévő amerikai elnököt választott a norvég bizottság. Szerintetek miért Obama kapta a díjat? És jó ez vajon?

Relaxálj halakkal!

7038

Ha ideges vagy, fáradt, vagy csak simán eleged van, jó helyen jársz. A Stillmotion reklámfilmekre szakosodott forgatócsoportja Atlantában járt egy munka ügyében, és ha már ott voltak, beugrottak a világ legnagyobb akváriumába. A Georgia Aquarium 2005-ben nyitott 31 ezer köbméter friss tengervízzel, 120 ezer állattal, amelyek ötszáz fajt képviselnek. Az ott készült spontán videó semmi több, mint egy nagyon kedves, a külvilág kikapcsolására teljesen alkalmas gesztus pingvinnel, óriásrájával, medúzával meg ilyesmikkel. A YouTube azonnal letiltotta a zene miatt, nézzétek hát Vimeón ide kattintva, lehetőleg HD-ban, és ígérjétek meg, hogy közben nem gondoltok semmire.