Ha megfelelő sznobizmussal rendelkezel, akkor neked találták ki ezt a luxus kulcstartót, potom húszezerért. Az ezüst és platina ötvözetből készült karikára egyelőre csak Audi logót gyártottak, sajnos elfeledkeztek a Bentley, BMW, Ferarri, Jag, Lambo, Maserati, Mercedes, Porsche és Rolls Royce tulajdonosokról, pedig vagyunk egy páran, igaz?

A bogarat, a kis fiat tütüt és a minit is újították, már horribilis összegekért kaphatóak, most a trabanton a sor. A trabiról már ódákat zengtek mindenhol, nem kell különösebben kiemelnünk, mennyire rendben van a kommunista kelet-német járgány. Az IndiKar gondolt egyet és újratervezte, kapott egy még vagányabb formát, persze a régire alapozva, BMW motort, leghamarabb a 2009-es frankfurti AUTO SHOW-n már láthatjuk. A képeket elnézve kísértetiesen hasonílt az új Minire.

Papírautó papírból. Hajtogass magadnak Trabantot.

Se nem friss, se nem hosszú, de mindenképpen elgondolkoztató vagy legalábbis érdekes az a kutatás, amiből kiderült, a nők karrierjük előrehaladtával egyre agresszívebbé válnak az utakon. A Central Michigan University kutatói professzorokat és kamionsofőröket is faggattak arról, hogy keveredtek-e már úgynevezett közlekedési agresszióba. Az eredményekből az körvonalazódott, hogy a férfiak minél magasabbra törnek a ranglétrán, annál higgadtabban és nyugodtabban vezetnek, ellentétben a nőkkel, akiknél ez a jelenség pont fordítva jelenik meg.

A férfiak tehát azt kommunikálják ezzel siessetek csak, én már megtehetem, hogy ráérősen közlekedjek, s nem ereszkedem odáig, hogy szóváltásba keveredjek veletek holmi kis semmiségek miatt. Akik még nem érték el a számukra megfelelő társadalmi pozíciót nyilván a lóerőkkel és a bemutogatással, anyázással bizonyítják rátermettségüket és érvényesülési potenciáljukat. A nők ezzel szemben saját fontosságukra próbálják ilyeténképpen ráirányítani a figyelmet, hogy vegyük észre, ők fontosak, nekik sietős, ők elértek valamit, és ez feladatokkal, határidőkkel, felelősséggel jár, és ha ebben valaki hátráltatja őket, az megnézheti magát. A nők manapság többet érnek el, mint valaha a történelem során, és ezzel sajnos toleranciaszintjük csökkenni látszik. Férfias jegyeket öltenek magukra, hogy helyt állhassanak egy férfias világban.

Ezt így még el is tudom fogadni. De mit kezdjek azzal a jelenettel, mikor a kis, családi autóban ül papa, mama, s hátul a gyerekülésben a kisgyermek. Áll a dugó, s egy autó be akar sorolni eléjük az éppen elfogyó sávból. Bőgő motorhang kíséretében a fiatal apa szorosan tapad az előtt állóra, jelezvén, ide ugyan te be nem dugod az orrodat, kisapám. A betolakodó közben tovább próbálkozik, hisz hátulról egy csuklósbusz hajtja. A kis család kitart, és elslisszol a megnyíló térben, de búcsúzásként a fiatal anyuka leengedi az ablakot, s olyan agresszív közéspő ujj lengetésbe és ocsmány káromkodásba kezd, amitől összeszorult a gyomrom, hisz ott ült mögöttük két éves gyerekük.

A birtoklás világában sajnos nehezen megy át a fejeken sok, egyébként teljesen logikus kezdeményezés, ilyen a közös autóhasználat, a car sharing, azaz nem saját tulajdonú autókkal való közlekedés. Ha nincs autód, de van jogosítványod, és szeretnél autót, gondolj bele mennyire használnád azt ki, mennyire érné meg neked a vételár, a biztosítás, a parkolás, a fenntartás, szervizelés. Ha van autód, de nem munkaeszközöd az, és nem is alanyi jognak tekinted a dugóban ülést, gondold végig, hány olyan alkalom van, amikor tényleg szükséged van rá. Ugye, hogy nem is olyan sok? (Az autófüggőkről és az autóval dolgozókról - értsd fuvarosok, mesteremberek, stb - értelmetlen e helyütt nyilatkozni.)

A világon mintegy hatszáz városban, és Európában is egyre több városban működik sikeresen a car sharing rendszere, minek lényege a következő. Felelősen és logikusan gondolkodó emberek ahelyett, hogy besétálnának egy autószalonba és hitelt igényelve új gépjárművet vásárolnának, inkább besétálnak egy közösségi autózással foglalkozó irodába, és becsatlakoznak a rendszerbe. Az új tag innentől kezdve bármikor használhat egy járművet előzetes bejelentkezés után. Szolgáltatótól függ, hogy húsz perccel vagy egy nappal előre kell-e szólni, hogy igényünk lenne egy járműre, de mindenhol igyekeznek a lehető legkevesebb átfutási idővel dolgozni. És ha eljön az időpont, ahelyett, hogy saját autónkhoz sétálnánk oda, az ily módon bérelt, mintegy résztulajdoni viszonyban lévő járműhöz sétálunk oda, amit vagy a kért címre szállítanak, vagy egy megadott helyen veszünk át.