arc

Ki matat a fejünkön?

3360

Vannak azok a bizalmi szolgáltatások, amelyeket úgy veszünk igénybe, hogy jó alaposan megvizslatjuk, hogy kinek adunk bizalmat. Ilyen a fodrász, a kozmetikus, nyilván a nőgyógyász is, de most maradjunk csak azoknál a szolgáltatásoknál, amelyeket nem kényszerből veszünk igénybe. Tehát a szépülésünk a célunk. Kinek a kezébe adunk ollót, különböző vegyszereket, hogy bátran essen neki a fejünknek? A kozmetikusok, fodrászok hírei tipikusan szájról szájra terjednek, nem a cégjegyzékben böngészve találunk rá az igazira.

Henya és a mesterek

Valakin meglátsz egy jó hárét, és már kérdezed is: "Ki vágja a fejed?" Legalábbis én még félidegenekhez is hajlamos voltam odamenni, amikor a fodrászom elköltözött külföldre. Pécs város legkirályabb borbélya volt az első fodrászom, akihez nyolc kerek éven át hűséges voltam. Képes voltam hazajárni fodrászhoz, mert annyira nem gondoltam, hogy valaha is váltanom kell. Aztán jöttek az ínséges idők, Kornél elköltözött Belgiumba, én itt maradtam fodrász nélkül. Hosszú-hosszú ideig lestem minden szembejövő fejét, de nem találtam olyan hajat, amiről azt gondolhattam volna, na igen, ez az! Aztán egy új munkahelyre kerültem, ahol egy csajnak nagyon szép haja volt, rögtön lecsaptam rá, kiderült, hogy ő vágja magának. Na, akkor bátorság, ez csak egy haj, majd kinő, a kendők is jól állnak, hát vágjon bele. Belevágott. Jó lett, de valahogy nem tudott elszakadni egy bizonyos formától, én meg odavagyok, hogy minden alkalom után más legyen a lényeg, hát elkezdtem keresgélni. És megleltem Barnát. Barna csendes srác, csak vág és vág, néz a nagy szemeivel és már a folyamattól libabőrös lesz az ember, mert tudja, hogy ami kikerül alóla, az jó. Bár nem beszélem meg vele a legapróbb történeseket, nem csacsogunk, nem röhögünk vinnyogva, nem pezsgőzünk - igen, Kornéllal ezeket csináltuk -, de ügyes és nekem ez elég. Beülök a fodrászszékbe, megkérdezi mit szeretnék, én csak annyit mondok: "Azt csinálsz, amit akarsz" - és lazítok. Tudom, hogy jó a vége. Persze nem mondom, hogy eddig minden alkalommal száz százalékig elégedett voltam az alkotásaival, mert sajnos ő is rácsúszott az asszimmetria gyönyöreire, ami nekem egyáltalán nem tetszett, legalábbis nem azokban a megnyilvánulásokban, ahogy a fejemre kerültek. Ez a bizalom ára. Az ősszel megpróbáltam váltani, mert épp hetekre előre be volt táblázva, nekem meg hirtelen kellett szép fej. Elmentem egy másik "sztárfodrászhoz", aki bár gyönyörűen dolgozott, de beszélgetésünk során egy olyan személyre terelődött a szó, akit én nem emelek a mennyekbe, míg a fodrász igen, így visszatértem csendes Barnához egy kis félrelépést követően. Nekem fontos, hogy ne kelljen kész tervekkel előállnom a fodrásznál a hajam formáját illetően, ne kelljen fényképet mutogatnom - ezt sok fodrász ki nem állhatja egyébként-, és ha úgy tartja a kedvem rakoncátlankodhassak, cseveghessek vele, de viselje el, ha relaxálni akarok. Barna ilyen. Imádom. a kozmetikussal hasonló a helyzet. A pasimnak elég problémás a bőre és tudom, hogy a kozmetikusa jól helyre tudja tenni, így hát, amikor úgy érzem - szökő évente egyszer -, hogy nekem most szükségem van egy kezelésre, akkor csakis hozzá megyek. Kedves, simulékony, húsz éve arcokat pakol, nem kínoz, ha fáj, megáll, ha ömlik a könnyem a szemöldök igazítástól, szóval figyel rám.

Zsófi

Fodrász ügyben sokáig tanácstalan voltam, hosszasan járkáltam olyanokhoz, akiket valaki ajánlott, de egyikükhöz sem fűzött semmilyen viszony, még a hajakhoz sem, amiket a fejemre raktak. Aztán megtörtént, hogy előző munkahelyem szomszédságában nyílt egy fodrászat, és akkoriban - is - folyton időhiánnyal küszködtem, így egyik nap beestem, és rátaláltam Jankára. Janka egyrészt elképesztően cuki, másrészt valahogy szereti a kezét a hajam. Voltam már nála hosszú hajú, és a váll alá érőt is ő nyeste vissza egészen rövidre. Sose mondom, milyet szeretnék, mindig valahogyan alakul, és együtt örülünk az eredménynek. Mindezek mellett cserfes és vicces és szeretek ott lenni, mert mérhetetlen vidámságával elfeledteti sötét gondolataimat a világ és az emberek rothadásáról. Janka-terápia működik.



olvass tovább

A rózsa veleje

5058

Nemcsak kellemes illatú virág, de kiváló kozmetikum alapanyag is, mi ez? Igen, a rózsa. Senki ne ijedjen meg, korántsem a tömény szagú, Lengyelországból importált rózsaolajról lesz szó, amitől minden jóízlésű ember lefordult a székről. A Vichy legújabb, Essentielles termékcsaládját mutatjuk most be nektek, ami nemcsak tisztít és táplál, de még az ára is barátságos.

A szépség rovat cikkei kapcsán gyakran szó éri a ház elejét, miszerint a termékek többsége a megfizethetetlen kategóriába tartozik. Akinek nincs kerete havonta sok tízezret kiadni kozmetikumokra, az most igazán örülhet, hiszen ma már nem kell alkut kötni a minőség és az ár között. A patikákban kapható arcápolók abban különböznek a drogériában árusított termékektől, hogy nagyobb körültekintéssel, több előzetes kutatás alapján készülnek. A Vichy is egy ilyen márka, azonban eddig nem mindenki engedhette meg magának, hogy ezekkel a termálvízzel felturbózott termékekkel szépüljön. Az Essentielles termékek fő vonzóereje a rózsakivonat és az eredeti Vichy minőség fúziója, ami széles termékskálájával a főbb bőrtípusok igényeit elégíti ki. Az arctisztítót és a kombinált bőrre kifejlesztett krémet teszteltük.



olvass tovább

Nem flanc, betegség

5633

Ránézünk egy rommá plasztikázott arcra és vajon mit gondolunk? Bizonyára végletek viaskodnak bennünk, és az is bizonyos, hogy az emberi arcot keressük. Azt a természetes arcot, ami az apró, de jellegzetes "hibáktól" lesz sajátos. A Kés/alatt generáció tagjaiként tudjuk, hogy a plasztikázott arc minden, csak nem egyedi, hiszen minden megrendelő ugyanazokra az emblematikus arcvonásokra vágyik: kiálló arccsont, hatalmas száj, tükörsima homlok... Mielőtt pálcát törnénk az egyenarcú, önjelölt szexszimbólumok felett, érdemes tisztázni, hogy a testképzavar betegség, méghozzá a legutóbbi kutatások szerint nagyon komoly agyi elváltozás okozza.

Egész helyett, csupán rész

Vannak ugye a tipikus test-paráink: túl nagy a fenekünk, túl széles a csípőnk, kicsi a mellünk és nem elég vékony a derekunk, az arcunk apró hibáiról már nem is beszélve. Fékevesztett önkritizálásunk során egyszer biztosan eljutunk arra a pontra, amikor másnak, nevezetesen egy pasinak vallunk utált testrészeinkről. Jó, persze megeshet, hogy egy őstulokkal hozott össze a sors, aki szemrebbenés nélkül rávágja, hogy "Igen, tényleg nagy a segged!", de bízzunk benne, hogy ez a kisebb halmaz. Nem árt tudnunk, hogy a férfi agy nem bíbelődik vizuális puzzle-ozással, értsd egészében néz, téged. És ezzel elérkeztünk fő témánkhoz, hiszen ellenben a csajmustráló férfiemberrel, a testképzavaros egyén képtelen komplex képet alkotni önmagáról.

Dr. Jamie Feusner, a Kalifornia egyetem pszichiátere szerint alapvetően nem a betegség, hanem a diagnosztizálatlan betegség jelenti a legnagyobb veszélyt. Míg egyesek csak fejben játszadoznak a plasztikázás gondolatával, addig mások - bizonyára kedvezőbb anyagi helyzetük miatt- valóra váltják rég dédelgetett álmaikat, így lesz B kosárból D kosár, kis csücsöri szájból pedig óriási műajak. Míg mások attraktívnak ítélik meg őket, addig ők maguk képtelenek megbékélni a külsejükkel - mondja Dr. Feusner, aki szerint jóval több híresség szenved testképzavarban mint azt gondolnánk. Az elismert pszichiáter szaktekintély által vezetett legutóbbi kutatás meglepő eredménnyel zárult - a testképzavart egy rendellenes agyi tevékenység, a normálistól eltérő képfeldolgozási folyamat okozza. Az angolul BDD-nek (body dysmorphic disorder) nevezett betegségben szenvedők képtelenek arcuk apró részleteit kontextusba helyezni, vagyis ha tükörbe néznek, vagy saját fényképüket tartják a kezükben, nem egy teljes arcot látnak, csupán rendellenes részleteket. Sabine Wilhelm testkép specialista egyenesen áttörőnek nevezte a felfedezést, hiszen mindazon nézeteket alátámasztja, amik eddig csak hipotézisekként kezeltek.



olvass tovább

Arcoskodás

6619

„Régen volt olyan izgalmas a kiállítás, mint most. (…) Talán a válság miatt kirajzolódtak bizonyos gondolati vonalak" – mondta Geszti Péter a 11. ARC megnyitóján. Az első mondatban igaza volt: a kiállított műveknek legalább a fele vicces, esetleg simán hatásos, itt-ott még látványos is. A másodikban kevésbé: az idei plakátkiállítás titka nem az volt, hogy történtek bizonyos dolgok az elmúlt egy évben, amire mindenképpen reflektálni kellett, hanem az, hogy egyszerű és mindenki által hozzáférhető témára kérdeztek rá: "Hol élsz te?” „Kinek képzeled magad?” Ha nem neheztelő hangsúllyal mondjuk ki a mottó mondatait, mindjárt egész másképp hangzik: a versenyzőknek nem megoldhatatlan feladattal kellett szembesülniük (nem úgy, mint a tavalyi világmegváltós RESTART  témával, amellyel láthatón nehezen tudtak mit kezdeni a kiválasztott művészek, vagy éppen semmit sem), hanem egyszerűen csak bele kellett gondolniuk, kik ők és mit keresnek itt.

olvass tovább

Ma már nem igaz, hogy az ellentétek vonzzák egymást? (x)

8894

Kínában hihetetlen ötlettel áll elő egyre több páciens: a plasztikai sebészek legnagyobb megdöbbenésére egyre több olyan pár fordul hozzájuk, akik még inkább hasonlítani szeretnének egymásra. Nem csupán személyiségükben, küllemükben is szeretnének minél több egyezőséget mutatni szerelmükkel.




olvass tovább