amerika

Szóló szex a színpadon

4136

A léggitározás megvan ugye? Na most ugyenezt képzeld el, csak szexszel és kisebb múlttal, ugyanis most rendezték csak meg először az első Nemzetközi Légszex Bajnokságot.

A lényeg természetesen ugyanaz mint a gitározós rokon esetében: imitálni valamit, amit ténylegesen nem teszel. Ez esetben a szexet. Minden versenyzőnek két perc állt rendelkezésére, hogy reflektorfényben és természetesen talpig ruhában egy egész szeretkezést eljátsszon. Megismerkedés, elcsábítás, előjáték, kényeztetés, izgatás, szexelés, elélvezés, tehát teljes pakk előadható, de ha egyből a lényegre tér az ember, azt is djazza a közönség. Bármit használhatsz a show minőségének emelése céljából, például hangokat, beszédet, aláfestő zenét (mondjuk ez kötelező), de egyetlen dolog tiltott: tényleges orgazmus a színpadon. Ja, és a meztelenkedés.

Az ötlet magja természetesen Japánban csírázott ki, innen importálták Észak-Amerikába, ahol a bajnokság első fordulóját Torontóban rendezték, de további tizenöt városban mutathatták meg a nevezők, hogy hogyan szexelnek, hogyan szexelnének vagy épp hogyan szexeltek egyszer valamikor valakivel valahol. Az esték igen népszerűek, a jegyekért tolonganak, s már a Facebookon is követhető a móka.

Te neveznél? Vagy csak részegen?

Mondjátok meg ti!

4305

Talán a világ legkedveltebb vitatémája kezdte el bizsergetni az agyamat a Holdraszállás negyvenedik évfordulója alkalmából. Rengeteg városi legenda kering arról, hogy valójában nem volt Holdraszállás, majd ezeket sorra meg is cáfolják. Illetve a még élő illetékesek nem átalkodnak akár ökölharcba is bonyolódni azokkal, akik azt állítják, minden kamu volt. Így tett Buzz Aldrin is, aki éltes kora ellenére akkorát lecsűrt egy reptéren egy fiatalabb fószernak, hogy az bizony megtántorodott, amikor hazugságnak nevezte a holdas sztorit.

Van még egy csomó, kevésbé ütős érv és ellenérv is. Lobogott a zászló vagy nem, ki fotózta őket szemből, amikor kiszálltak, valódiak-e a holdkőzetek, vagy egy geológus gyártja a NASA-nak, prezentációs anyagnak? Kamu volt a Holdraszállás, vagy sem? Ez itt a kérdés. Tegnap elvégeztem egy egyáltalán nem reprezentatív, de nagy vitákat kiváltó közvélemény-kutatást szűk környezetemben, ahol sokan vehemensen kiálltak a tények valódisága mellett, akik meg egyszerűen nem hisznek benne, azok címszavakban felsorolták a klasszikusnak számító ellenérveket, majd elcsitultak. Egy nyilatkozó azt mondta, ez az egész téma olyan nagy volumenű, hogy az erre adott választ ÉREZNI kell. Tehát vagy hiszel benne vagy nem, de érezned kell. Ez a legnagyobb baj, hogy én nem érzem.

Tény, hogy hatalmas volt az esemény értéke, tehát presztízsből fontos volt a sikere, így akár hazudhattak is. De vajon a mai elbulvárosodott világban nem lenne egy beavatott személy, aki busás összegekért ne nyilatkozna valamelyik sajtóorgánumnak, mint hiteles forrás, hogy nem volt Holdraszállás? Esetleg nem lett volna azóta - negyven év telt el - olyan amerikai elnök, aki ezt a titkot nem árulta volna el? Hiszen számos politikai érdek fűződik ehhez az eredményhez. Hidegháború volt, melynek egyik fontos csatája az űrkutatás, annak a birtokba vétele, amit ezzel a produkcióval az amerikaiak meg is nyertek.

Sokak szerint a legjobb bizonyíték arra, hogy az ember járt a Holdon az, hogy elhelyeztek a felszínén tükröket, amellyel a mai napig figyelik azt, különböző obszervatóriumokban, sőt egy erősebb lézerrel akár mi is megtehetjük ezt. Vagyis csak megtehetnénk, mert a holdpor már ellepte azokat, és mivel a por nagyon tapadós, a felületek ma már nem tükröződnek. Tehát lehet ez is kamu. Sőt, hogy egy nagysikerű magyar zenekar szövegét idézzem: "Legyen a gépnek hallelujjah!". A másik erős érvük azoknak, akik hisznek abban, hogy Armstrong lépkedett a Hold felszínén az, hogy több mint húsz kilogramm holdkőzetet szállítottak a Földre. Viszont van egy figura, Dr. James L. Carter, a geotudományok doktora, aki elő tud állítani holdport és -kőzetet. Ha nagyon nem érezzük a valódiságát annak, hogy a Holdon járt már ember, akkor azt is gondolhatjuk, hogy a NASA, a nagypolitka parancsára álíthatott elő elvileg onnan származó köveket.

Akárhogy is csűrjük-csavarjuk, minden érvet követhet egy ellenérv, de legalábbis egy elbizonytalanító momentum. Ma, ha Amerikában felteszik a kérdést, hogy el tudják-e képzelni, hogy politikai érdekekből meghamisították a 69-es Holdra szállást, akkor az ottaniak negyven százaléka igennel válaszol. Szerinted?

Retiküljükben a média

4553

A televízió és a média óriási befolyásáról már annyit írtak, hogy felesleges okoskodásba kezdeni, hiszen újat már nemigen tudunk mondani. Izgalmas viszont azt vizsgálni, hogy az amerikai médiaiparban kik azok a nők, akiknek szava olykor többet nyom a latban, mint az amerikai elnök véleménye. Tessék felkészülni, súlyos pénzekről és sikersztorikról szóló összeállításunk következik.

1. Oprah Winfrey

A talkshow császárnő, bár már nem birtokolja a becses első helyet, a Forbes top százas hírességeket felvonultató listáján, az amerikai média kétségkívül az ő zsebében van. Saját nevével fémjelzett showműsora 1986-ban debütált, és azóta is töretlen sikernek örvend. Oprah tervei szerint a műsor 2011-ig lesz látható a képernyőn, viszont attól nem kell tartanunk, hogy a dollármilliárdos nő teljesen kivonulna a köztudatból. Tévés szereplésén túl foglalkozott színészettel, sőt még Oscar jelöléssel is büszkélkedhet. Az elmúlt években bőkezű adományaitól volt hangos a sajtó világszerte, hiszen mind a cunami, mint a Katrina hurrikán áldozatain segített. Bár mi európaiak vajmi keveset érzékelünk az Oprah-jelenségből, annyit viszont biztosan tudunk, hogy ő az az afroamerikai, aki a világon elsőként vált dollármilliárdossá. Ez nem meglepő, tekintve hogy a tévézésen túl van saját magazinja, amit nem túl kreatívan Oprah magazinnak hívnak, plusz a Discovery csatornával kooperálva saját életmód magazinja is készül. Projektek ide vagy oda, Oprah gyaníthatóan már elérte a gazdagság azon fokát, mikor nem kell semmit tennie ahhoz, hogy napról-napra gyarapodjon vagyona. Befolyásosságához a Vanity Fair csak ennyit fűzött hozzá: "Oprah Winfrey vitathatatlanul nagyobb hatással van a kultúrára, mint a mindenkori amerikai elnök, bármelyik politikus vagy vallási vezető, talán csak a pápa mérvadóbb nála." Hatalmát persze a lehető legtöbb platformon kamatoztatja, kiemelkedő a feketék egyenjogúságáért folytatott harca. Ugye azon már senki nem lepődik meg, hogy Oprah volt az Obama-kampány egyik emblematikus figurája?



olvass tovább

"Olyan puska, amivel lőni szoktak?"

5012

A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső számomra az abszolút megunhatatlan kultfilm. Annyiszor láttam már, hogy gyakran akad olyan élethelyzet, amire kapásból reagálok egy ravaszazagy idézettel. Ez a történet is eszembe juttatott egy ominózus jelenetet a filmből, mert hát balfék tolvajok nemcsak a filmvásznon szerencsétlenkednek.

Ennyi eszetek van gyerekek!

Nagyon úgy tűnik, hogy Guy Ritchie botcsinálta pitiáner rablói hús-vér emberek, hiszen amit történetünk főhősei tettek, az hasonlóan mosolyogtató, mint filmbéli pajtásaik bénázása. Matthew McNelly és Joey Miller huszonéves amerikai srácok, akik egy napon rablásra szánták el magukat: belőtték a kifosztandó házat, álcázásképp pedig kapucnit húztak a fejükre. Ez eddig nem olyan izgalmas, ugye? Az említett fiatalemberek azonban egy kiadósat csavartak a történet fonalán, hiszen a kapucnikon túl, az arcukra alkoholos (!!!) filctollal felrajzolt maszkokkal is próbálták eltorzítani a fizimiskájukat. Ez az a momentum, ahol a két srác megérdemel egy súlyos gratulációt, hiszen a bűncselekmény után csak nehézkesen tudták eltávolítani arcukról a fekete festéket, mondhatni kiírták a homlokukra, hogy ők voltak az elkövetők. A rendőrségnek nem volt nehéz dolga, hiszen az áldozat nagyon pontos személyleírást adott a srácokról, sőt külön kiemelte, hogy a betörők arca fekete filctollal volt összefirkálva.

A betörés után egy fehér autóval menekültek el a fiúkák, pechükre a lakástulajdonos ezt is megjegyezte, így az iowai rendőrségnek tényleg csak az volt a dolga, hogy megtalálják a két balféket. A lefülelés nem váratott magára sokáig, hiszen a srácok még kicsit sem vakarták le fejükről a fekete mázolmányt, amikor a rendőrök azonosították őket. A bajt csak tetézte, hogy a rabláson túl, még ittas vezetéssel is gyanúsítják őket, így a legények minden bizonnyal jó ideig rács mögött csücsülnek majd, ahol bőven lesz idejük megválni a fekete foltoktól. Azt hiszem erre szokás mondani, hogy "Aki hülye az haljon meg".

Szabadságot mindenkinek

5184

Az amerikaiak hazaszeretetéről rengeteget lehetne értekezni kezdve a házak többségére kitűzött zászlóktól a július negyedikei népünnepélyen át egészen a hűség fogadalmáig. Míg a hazai oktatási rendszerben csak a táblák fölé kiszögelt címer emlékeztet a magyarságunkra, addig Amerikában minden reggel gyerekek milliói mondják el ugyanazokat a sorokat szívre tett kézzel, tekintetüket az amerikai lobogóra szegezve. Ez a hűség esküje, és ezt tagadta meg a tíz éves Will Phillips.

I pledge allegiance to the flag of the United States of America and to the republic for which it stands: one nation under God, indivisible, with liberty and justice for all - így szól a hűség fogadalma, amit minden reggel elmondanak az amerikai iskolákban. (Magyarul: "Állampolgári hűséggel tisztelgek hazám zászlaja és a köztársaság előtt, mely egy mindenkinek szabadságot és igazságot biztosító nemzetet jelképez, mit Isten vezet.") Az utolsó rész kimondja, hogy mindenkinek jár a szabadság és az igazságosság. Na ez az, amibe belekötött az arkansani kissrác, ezzel kivívva iskolatársai és tanárai rosszallását. A média viszont rögtön felfigyelt a rebellis gyerekre, és nem kisebb tévécsatorna mint a CNN kapcsolta élőben Willt és édesapját, így lehetőséget kaptak, hogy magyarázatot adjanak a látszólagos hazafiatlanságra.



olvass tovább