újság

A média nem koedukált

2979

Lehet, hogy csak engem idegesítenek azok a kategóriák, hogy női magazin és férfi magazin, de olyan, mintha mesterséges szakadékot húznának ezzel az emberek közé több okból is. A nők egy része szégyelli bevallani, ha belenéz valamelyik neki szánt magazinba, mert kínosnak tartja, hiszen ő utálja a női magazinokat. A férfiak egy része szeret néha belenézni a női magazinokba, ám kötelezően kínosnak tartja ezt, hisz amivel a lányok játszanak, az mindenképpen ciki. A nők, akik felvállaltan szeretik a női magazinokat, megbotránkoznak a férfi magazinokon, mivel azok lealacsonyítóan mutatják be a nőket. A férfiak lealacsonyítónak tartják a női lapokat, hisz csak ostoba lehet az, aki arról olvas, milyen diétát követ Jennifer Aniston, stb stb.

De ez csak az egyik vonatkozás, a másik probléma, hogy onnantól kezdve, hogy kimondjuk egy lapról hogy az női illetve férfi, a tartalom nagy részét azonnal be is határoltuk, hisz kötelező elemekkel dolgozunk. Minden férfi magazinban ezek szerint kellenek nők meztelenül, aztán nők félmeztelenül, no meg autók, technikai kütyük, némi könyv, hogy kultúrférfiakról beszélhessünk, természetesen a 21. század sikeres férfiának még bőrápolás is. Ezzel párhuzamosan a csajoknak diéta és fogyókúra és fitnesz és tornagyakorlatok, bőrápolás és divat és pletyka és kész. Nem béna ez egy kicsit? Szükségünk van erre a nemek szerinti osztásra vagy elegendő lenne, ha tematikusan vásárolnánk magazinokat?

Van ennek valami összefüggése vajon azzal, hogy gyerekkorunkban is a fiúknak kellettek a fiús játékok, amit csak a fiúk tudtak jól játszani együtt, és hasonlóképpen kellettek a lányoknak a csajos dolgok, amik többnyire butaságok voltak, a fiúk mégis majd meghaltak kíváncsiságukban, hogy kiderítsék, miről is van szó? Persze nyilván semmi, hisz az egész mögött a hirdetési piac áll, hogy a különböző termékek a célcsoporthoz jussanak el, de nekem ehhez semmi kedvem. Én szeretnék egy olyan magazint, amiben van cicis néni is, meg hírek a világból, meg gasztronómia, meg divatanyag, tehát amiben van minden, ami egy embert érdekelhet, tekintet nélkül annak nemére.

Obama a címlapon - nálunk is!

3033

Barack Obama volt ma minden sajtótermék címlapján.

Nők és újságok! Ébredjetek!

3909

Azt hiszem, öregszem, vagy az értékrendszeremben zajlik minőségibb átalakulás, ki tudja. Ahogy mostanság lapozgatom a női magazinokat, már nem elégülök ki mentálisan. A vizualitás szintjén persze remek, hozzák azt, mi kell, digitalizáció, a papírok nyomtatása egyre professzionálisabb, glossy újságok, fényes meg csillog meg minden, de engem a kivitelezés kevésbé érint meg, a tartalomért fizettessenek!

Nincs többletélmény, új információ, kevés az elgondolkodtató és eredeti témaválasztás, az olyan cikk, melynek hatására elindul bennem valami, gondolatok ébrednek, esetleg tettre is késztetnek. Úgy érzem, hogy a nőknek szánt lapok többsége tele van közhellyel, felesleges és unásig-rogyásig ismételt mondattal, cikkel. A témák választása inkább csak trendszerű, divatot követő. Ha az egyik magazinban feltűnik valaki, akkor a következő hónapban egy másik magazin hasábján is tuti találkozni fogunk vele, ha készül vele interjú, akkor nagyjából ugyanazokra a kérdésekre is lehet számítani. Analógiák garmada=unalom.



olvass tovább

A papír halála

7757

Hányan állnak sorban az újságosstandoknál hétköznap reggelente? Hányan gyalogolnak át a kerten papucsban-pizsamában, csak hogy behozzák a friss, ropogós Népszabit a postaládából? Egyre kevesebben, és az is valószínű, hogy aki korábban fogyasztott papíralapú médiát, de már abbahagyta, az az utóbbi öt-hat évben tette ezt.

A nyomtatott újságok komoly válságban vannak manapság. Ezt mindenki tudja, érzi: az olvasók, akik már nem olvasnak (annyit), az árusok, a terjesztők, a nyomdák, de legfőképpen a lapkiadók és azok munkatársai: szerkesztők, újságírók. Szóval azok a tartalomfelelősök, akiknek nap mint nap azt kell üzenniük: mi írunk a legfontosabb dolgokról a leggyorsabban és legérdekesebben, ha minket olvasol, nagyjából képben leszel, mi folyik ebben az országban és világban. Magyarországon egyelőre csak a számok aggasztóak, a környező államokban azonban az események is. Romániában például két év alatt négy jelentős napilap szűnt meg, vagy állt át teljesen az internetre, a legutóbbi éppen pár hete.

olvass tovább