örökbefogadás

Gazdit karácsonyra!

2760

Az Illatos úti kutyusok gazdit kérnek karácsonyra! Már korábban is biztattunk titeket az örökbefogadásra, és most újból megtesszük! Ha kutyavásárlást terveztél és felelősségteljes gazdi vagy vagy azzá tudsz válni, akkor fontold meg az örökbefogadást, és látogass el az Illatos úti telepre, ahol sok-sok kutya várja szerető új gazdáját!

Az Állategészségügyi Telepen az ünnepek előtt december 14-én, vasárnap a Vigyél Haza Alapítvány szervez örökbefogadó napot reggel tíz és délután egy óra között. A telep Budapesten a IX. kerületben az Illatos út 23/A szám alatt található, legkönnyebben a Boráros térről 55-ös vagy 54-es busszal juthattok el a bejárathoz. Az örökbefogadással kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy csak a tizennyolcadik életévét betöltött felnőtt fogadhat örökbe.

A Vigyél Haza Alapítvány nem most először segít a telepnek, hiszen az alapítvány támogatásával sikerült száz négyzetméter szigetelt gumiszőnyeget lefektetni a külső kennelekbe, így a kutyák jobban védve vannak a hidegtől a télen. Az alapítvány a gumiszőnyeg árát a kiemelkedő művészek közreműködésével készült naptárak eladásából fedezte. Bár az állatok életkörülményein javítottak, mégis az lenne az igazi karácsonyi ajándék a számukra, ha az ünnepeket már nem a telepen, hanem családi körben tölthetnék új gazdáikkal.

Amennyiben valaki vállalja a több évre szóló felelősséget és örökbe fogad egy kutyát, akkor a telep és az alapítvány ehhez rengeteg segítséget megad, például a kutyákat védőoltásokkal ellátva, féregtelenítve, külső élősködők elleni cseppel és mikrocsippel adják át, valamint az első napokra a kutyatápot is biztosítják.

Az örökbefogadás mellett állatvédők arra is szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a kutyákra nagyon vigyázni kell a szilveszteri petárdázások ideje alatt, főleg ha az előző években azt tapasztaltunk, hogy kutyánk félős. Sajnos sok szilveszterkor megrémült kutyus elszökik, és a telepre kerül.

Adoptálj szavakat!

4863

A minap lelkesen nyilatkoztatok a magyar nyelv szépségeiről, a helyesírás fontosságáról, s fiatal korotok ellenére a legtöbben hangosan tiltakoztatok a nyelvromlás jelensége ellen, bármilyen vitatott kérdés is ez, ahogy már egyszer belecsaptunk komolyabban is.

Vigasztaljon bennünket azonban, hogy nem csak a magyar nyelv kapcsán merülnek fel hasonló kérdések, minden nyelv természetes mozgásban van, változik, egyes részei meghalnak, más részei élővé válnak. Szavak tűnnek el a süllyesztőben, s honosodnak meg helyettük újak. Emlékezni az egykoriakra persze kellemes elfoglaltság, s igen tiszteletreméltó az a kezdeményezés is, amit a feledésbe merült angol szavak feltámasztásának érdekében indított a savethewords.com.

A kezdő felület elképesztően jól sikerült, kiváltképp az tetszik, ahogy a szavak csipognak, kiabálják, hogy engem válassz, engem válassz. A rendszer és az elképzelés a következő: az oldalon a használatból kiszorult szavakat gyűjtik szisztematikusan, egyfajta szótárt hozva létre ezzel. A felületen minden táblácskára rákattinthatunk, s megismerhetjük annak jelentését. Nagyon jó szórakozás még angolul tökéletesen beszélőknek is, hisz ezekk nem a hétköznapi nyelvi elemek. Mutatja ezt az is, hogy ha valaki saját gyűjtésű szót küld be az üzemeltetőknek, annak valódiságát és etimológiáját megvizsgálják, s csak utána szerkesztik be az oldalba.



olvass tovább

Gazdikeresés és gyűjtögetés

5053

http://gallery.site.hu/d/11154248-2/Simogatonap_2.jpg

Minden kezdet nehéz

6658

Nem kezdem azzal a költői kérdéssel, hogy minek is szeretne az ember maga mellé egy kutyát, amelyik ráadásul – ha olyan fajta – büdös, fingik, röfög, csahol. Akinek van, az úgyis tudja, akinek nincsen, az pedig majd megtudja, mert kutya nélkül egy egész életet leélni nem érdemes. De mi történik akkor, ha az ember belevág egy olyan kalandba, amelyik az elkövetkező tizenkét-tizenöt évét meghatározza?

Miután eljutottam arra a szintre, hogy hónapok óta virul nálam a legényvirág, és a kolléganőm rendszeresen magával hozza az irodába a filozofikus hajlamú, az előző gazdija által Rénó névre keresztelt és azzal valószínűleg azonosulni nem tudó chivava keverékét, ráadásul az egyik legjobb barátnőm is egy jófej yorkie-gyerek büszke gazdija, megérett bennem a vágy, hogy „mi lenne, ha?”. Mi lenne, ha megosztanám az életemet egy kutyával, akiről lehet gondoskodni, aki rávesz arra, hogy reggel kivakarjam magam miatta az ágyból, aki rendszert visz a rendszertelen életembe, akiért felelősséggel tartozom, és aki mellettem van akkor is, amikor más sehol. Persze, mindenkinek más oka van arra, hogy kutyát tartson. Vannak, akik el sem tudják képzelni az életüket kutya nélkül, és természetes számukra, hogy a család egyik tagjának két lábbal több van. Mások azért bútoroznak össze egy ebbel, hogy ne legyenek egyedül. Nem mellesleg a kutya mint kapcsolatépítő eszköz sem utolsó, hiszen nélküle nem biztos, hogy leállna velünk beszélgetni a westie-s szomszéd néni, a vizslás Adonisz, vagy a vicces agaras csaj.



olvass tovább

A meleg szülők a legjobbak?

8570

Kevés olyan téma van manapság, ami komolyabb indulatokat szítana konzervatív körökben, mint a homoszexuális párok házassága vagy kapcsolatuk bármilyen formában történő törvényessé tétele, illetve szülői szerepvállalásuk. Különösen ez utóbbi kérdés borzolja a kedélyeket és már-már komikusan szélsőséges reakciókat szül az ellenzők körében, akik rendre arra hivatkoznak, hogy az ilyen családmodell beláthatatlan hatással lehet a gyermek személyiségfejlődésére, hogy a pszichoszexuális tényezőkről már ne is beszéljünk. A tárgyban született kutatások azonban rendre rácáfolnak erre, ahogy az örökbefogadásra szakosodott szervezetek is egyre határozottabban állítják, hogy a homoszexuális párok egyre komolyabb tényezőt jelentenek az adoptáció terén, különösen, ami a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű gyerekeket illeti. Lehet, hogy ideje lenne felülbírálni a makacs elutasítást, és elfogadni, hogy nem a szexuális preferenciákon múlik az, hogy jó szülő-e valaki vagy sem?



olvass tovább