élet

Menj vagy ne panaszkodj

1377

Merészen itt és most csak azt szeretnénk mondani, lehet külföldön élni és dolgozni. Van, akinek bejön, van, akinek nem. De ha valaki nem megy, mert nem akaródzik úgy igazán mégsem, akkor legyen tekintettel a szintén ebben az országban boldogan/boldogtalanul élőkre, és ne pocskondiázza az országot és a népet napestig. Mind tudjuk, milyen nehéz itt élni, tudunk mindent. De ettől nem lesz jobb, ezért tenni kell.

Ezt megírtuk bővebben is, de nem volt kedvünk kirakni.

Az érési folyamat

1468

Jelen írásommal nem az emelt szint-közép szint dilemmát szeretném kivesézni, és nem is a jogosan kapható többletpontok fontosságára szeretném fölhívni a figyelmet, hanem a minden emberben lejátszódó, természetes lelki folyamatot szeretném egy kicsit boncolgatni, amit érettségi előtt, alatt és után érzünk.

Az érettségi évében, a középiskolában töltött utolsó évben nagyon nagy a nyomás az emberen, sok a stressz, és mindemellett rengeteg egyéb elfoglaltságot (ruhapróba, táncpróba, tabló, szalagavató, ballagás, bankett, stb.) is jelent az, ha végzős valaki. (Meg a szülők pénztárcájának egyenes arányú zsugorodását…)
Az érettségi vizsga a középiskolát lezáró és egyetemi, főiskolai továbbtanulásra képesítő vizsga mérföldkő a legtöbb ember életében, az első igazán nagy próbatétel, amelyet egy nagyon komoly döntés előz meg. Jobb esetben tizennyolc évesen, két tannyelvű gimnáziumban tanulók esetén tizenkilenc évesen válaszút elé kerül az ember: hova tovább, hogyan tovább? Mi leszek, ha nagy leszek? Nem könnyű kérdés, sok mindent kell mérlegelni.

Azt gondolom, először is magunkkal kell tisztában lennünk, milyen tantárgyakat szeretünk, mihez van tehetségünk, miben vagyunk sikeresek, és ha mindezekre megtaláltuk a megfelelő választ, jöhet a továbbtanulós könyv böngészése, ami ad egyfajta képet az iskoláról, a benne rejlő adatokból számtalan következtetést lehet levonni, és nem utolsó sorban, tájékozódhatunk a nyíltnapok időpontjáról is. Ha szerencsések vagyunk, jön majd az a bizonyos isteni szikra, és még időben rájövünk, hogy minket gyógyszerésznek, mérnöknek, vagy éppen közgazdásznak rendelt a sors, és ennek megfelelően kiválasztjuk a legtökéletesebb felsőfokú intézményt.



olvass tovább

Büszkeség

1531

Antibaby után szabadon, mi is feltesszük a kérdést: Te mire vagy a legbüszkébb? Mi az az öt dolog, amiért megdolgoztál, vagy nem, de jó érzéssel tölt el? Milyen tulajdonságod, külső jegyed olyan, amire büszkének lehet lenni? Van olyan veled történt, általad alakított esemény, amire felvághatsz

Íme, Antibaby büszkeségpontjai:

1. Büszke vagyok arra, hogy nem söpröm szőnyeg alá a problémákat, hanem merek és akarok szembenézni velük, mégha sokszor fájdalmas is, s folyamatosan törekszem a fejlődésre és a megoldásokra. Arra, hogy a gyökereim ellenére gazdagnak érezhetem magam (nem anyagi értelemben), s arra, hogy milyen mély gödörből másztam ki, mennyit küzdöttem. Ezek külön pontnak tűnnek, de szerintem összetartoznak.
2. Büszke vagyok arra, hogy szabadon élek, pont annyira, amennyire számomra fontos, s hogy nem követem feltétel nélkül a többséget.
3. Büszke vagyok arra, hogy van saját értékrendem, amihez különösebb erőfeszítés nélkül tartom magam.
4. Büszke vagyok a párkapcsolatomra, megdolgoztunk érte.
5. Büszke vagyok a nyitottságomra, ami még így is viszonylagos.

Szomszéd szájában élni

2016

A szomszédok olyanok amilyenek és legtöbbször együtt élünk, még ha nem is akarjuk. Ezért is fontos, hogy megnézzük, kik mellé is költözünk, de tutira soha nem mehetünk. Léteznek olyan dolgok, amiket csak akkor tudhatunk meg, ha már együtt élünk velük. Mennyire lehet megbízni bennük, milyen hangosak és mekkora köcsögök is valójában.

Bizalom

A hétvégén azt láttam, hogy a szemben lévő szomszédot megkérte a mellettünk lévő szomszéd, hogy amíg elutazik, vigyázzon a pecójára, ők azok a szomszédok, akik éjjel tusolnak. Mert ezt már megtudtam róluk. Azon gondolkoztam, hogy én vajon mikor gondolnék ilyen szituációban a szomszédaimra? Soha. Nem azért, mert nem bízom bennük, hanem mert eszembe sem jut megkérni őket ilyesmire, távolságtartóak, furák és amúgyis. Persze voltak már olyan szomszédaim, akiknek kértem valamiben a segítségét, de ők valahogy nyitottabbak voltak az emberekre. Aztán rájöttem, hogy valószínűleg én nem vagyok számukra megnyerő, azaz nem keltek bennük bizalmat és ekkor már rosszul is esett, hogy talán a gondolat sem vetődött fel bennük, hogy én vigyázzak a virágokra és én nézzem a vízórát. A bizalom kialakítása egy szűk közösségben iső kérdése, amikor odaköltözünk valahova, nem tudhatjuk, mennyire bízhatunk egymás szomszédságában.

Hangzavar

Alattunk társas összejövetel volt nemrég, szólt a zene, mellette beszélgettek, többek közt megtudtam, hogy szeretnének megtanulni lopni. Később a társaság távozott (kettőkör, munkanap), a párocska pedig hajnaltájt egymásnakesett. A lány elég hangos, ami a szexet illeti így végigasszisztáltuk pásztorórájukat és másnap nagyon fáradtan és álmosan arról ábrándoztam, hogyan fogok becsengetni hozzájuk egy dobozzal, benne egy zablával. Meg sikosítóval, mer aki ilyen hangokat ad ki, annak valami nagyon fájhat. Ők a jelenlegi szomszédaim.

Őskövületek

Előző szomszédom egy öreg nénike volt, aki egész életét a házban élte le. Ott nőtt fel, ott szült, ott veszítette el férjét és ott öregedett meg. Ennél fogva rosszul tűrt mindenféle változást, az új szomszédokat is. Igyekezett minél jobban megismerni a másikat, majd egy este amikor bulizni mentem kijött az ajtajába és megkérdezte, mikor megyek haza. Akkor gondoltam azt, hogy talán túl kedves voltam a nénihez. Ez még mindig jobb, mint azok az őskövületek, akik semmit de semmit nem tűrnek a házban. Sem a biciklik elhelyezését (kedves dob utcai néni, tessék elmenni a francba!) bárhova, ahol senkit sem zavar, sem a hangosabb fiatalokat, sem azt, hogy levegőt veszel. Diktátor asszonyok.

Fúrós szomszédok

Vannak azok a szakik, akik képtelenek nem vasárnap reggel hétkor és hétköznap este éjfélkor falat fúrni. Ők gyakran építkeznek is valamit, szétveretik a csempét minden nyáron egy hónapon át port és hangzavart adva a szomszédoknak.

Rengeteg ilyet lehetne még összeszedni, én ezekkel találkoztam eddig. Te kikkel élsz együtt?

Hetven éves korodra lesz lakásod

2138

A legjobb lenne, ha a lakásokat készpénzben vásárolhatnánk, úgy, mint a boltban a tejet, de ez persze keveseknek adatik meg. A többség marad a jól bevált banki hitelnél, ami csöppet sem egyszerű onnantól kezdve, hogy megnézzük a kiválasztott lakásokat, megbeszéljük a hitel dolgot a tulajdonosokkal, beköltözünk és ott élünk a következő húsz évben, nyakunkon a havi törlesztőrészlettel.

A bankoknál számtalan variációban léteznek hitelek, a lakáshitelt pedig már akár önerő nélkül is felvehetjük. Jobb, ha van valamennyi tőkénk, hisz annyival kevesebbet kell fizetni havonta törlesztésnek, de ez mind semmi ahhoz képest, hogy miket kell mindeközben olvasni, és mi az a rengeteg minden, amit nem árt tudni. Van olyan, hogy jelzáloglevél-kamattámogatású ingatlanfedezetes lakáshitel, és ilyen, hogy gyors adósminősítés, sőt a leggyakrabban elhangzó kifejezéssel a bankok részéről itt is találkozhatunk: legkedvezőbb kondíciók. Ezek azok a kifejezések, melyeket a legkevésbé sem szeretnénk tudni, látni, olvasni, ezzel foglalkozni, netán aláírni, szóval őrület a bankok kommunikációja. Nem is tudom, hogy a közgazdászokon kívül, érti-e valaki miről van szó, mindenesetre találni olyan oldalt, ahol igyekeznek a köznép számára érthető definíciókat adni.

Első lakás

Mindegy, hogy használt vagy új, az biztos, hogy ha az első lakásodnak ugrasz neki hitellel, akkor nagyon át kell gondolnod, mennyi időre kötöd le magad. Másrészt nem árt tudni, hogy még mindig eladhatod később, és jobb lesz az értéke, mert felújítod és az árak évről évre a magasabbak, szóval csak jól jársz, ha beleugrasz. Ma már minimálbérre is adnak lakáshitelt, igaz csak egy banknál, és nyilván nem húszmilliót. Ez azért jó, mert legalább a bankok is belátták azt, hogy nem csak annyira dolgoznak az országban, ahányan rendesen be vannak jelentve. 



olvass tovább