Bár a föld alá kerülsz vagy az urnafülkébe, már az sem mindegy, hogy miben hantolnak el! Környezetbarát és vidáman dizájnolt koporsókba is temetkezhetünk már, ha belátjuk, a mai temetkezési szokások nem túl környezetbarátok. Susanne Wiigh-Mäsak svéd biológus új temetkezési, hamvasztási technológiát dolgozott ki. Elképzelése szerint az elhunytakat folyékony nitrogénnel teli kádba helyeznék, majd a fagyott holttesteket vibrációval porrá zúznák.

A maradványokat keményítőből készült dobozkákba helyeznék, amiknek nem szükséges mély sírt ásni, közvetlen a talajszint alá helyezhetők. Az eltemetett földi maradványok teljes bomlása hat-tizenkét hónap alatt zajlik le. A biológus szerint a sírhantra ültetett facsemete így a hamvakon szárba szökő új élet szimbólumának is tekinthető. A dobozok, amelyek végülis koporsóként funkcionálnak, szép külsőt is kaphatnak, de a legfontosabb, hogy mindezzel kivédhető, hogy a temetők veszélyeztessék a környékükön található ivóvízkészleteket, s mivel hamvasztást sem igényel, mérgező gázok sem szabadulnak fel.

Ha unod a passziánszt és az aknakeresőt, itt egy itt egy újabb játék, ami tuti nem terheli le az agyadat, így remek kikapcsolódást nyújthat munka közben vagy munka helyett. A mókás eszköz gyermekkorunk ámulatba ejtő játékára épül: fekete kör alakú felületben, körbe-körbe megy egy színes csóva, ebbe a felületbe különbőző színű és alakú formákat lehet bepakolni.

A piros kört, a sárga háromszöget, a zöld pálcikát - és még vagy 20 féle színű, formájú alakzatot - kedvedre elhelyezheted a körön belül és a színes fénycsóva körkörös mozgása időről időre megvilágítja, tehát láthatóvá teszi azokat, így érdekes, ámulni való formákat eredményezve. Itt játszhatsz.