állam

Használtuk, most elvesztettük

3978

Szaporábban lélegzünk, érezhetően idegesebbé válunk - az idei év sok jelentős változást hozott életünkbe, mert "válságban" élünk, sokunk érintett hitelbirtokos, de mégis, a szót is, a helyzetet pedig főleg nagyon unjuk, lassan belefásulunk. Az egyik válság-intézkedés még nem lépett ugyan érvénybe, de nincs sok hátra, hogy egy népszerűvé vált és közkedvelt támogatást kiiktassanak az életünkből. A téma emésztése nem egy finom tortaszelet élvezete, de nézzük, hogyan is voltunk eddig a szocpollal, lássuk, mi változik, ami minket érinthet.

Tudjuk, hogy a vissza nem térítendő lakásépítési kedvezmények, mint a szocpol, a félszocpol, a fiatalok otthonteremtési támogatása (FOT), az adó visszatérítési támogatás és akadálymentesítési támogatás ez év július elsejével megszűnik. További változás, hogy a gyed a gyermek egy éves koráig jár, akkortól a minimál nyugdíjjal egyező összegű gyes váltja fel. A családi pótlék az elkövetkező két évben nem emelkedik. 

Pénzért csináltunk gyereket

A házasok, a gyermeket nevelő fiatal családok lakásigényének kielégítése érdekében eddig úgynevezett lakáscélú közvetlen állami támogatásokat lehetett igénybe venni a szükséges jogosultsági feltételek fennállása esetén Magyarország területén lévő ingatlan építésére, vásárlására, bővítésére. Az 1970-es évek elején a gyermekek után járó támogatások kihasználásával szinte egy fél lakást is lehetett vásárolni, ám napjainkban a támogatás összege egy új ingatlanvétel tekintetében már szinte elenyésző. Jellemzően a családok két születendő vagy megszületett gyermek után vették igénybe a szocpoltámogatást, erre bizonyára sokan tudunk környezetünkből példákaz hozni.

A csúcsidő a szocpol tekintetében a 2002-2007 közötti időszak volt. A "szüljünk gyereket az államnak" ideológiát közel 34 ezer család képviselte, 10-ből 8-an jutottak így ingatlanhoz. Mértéke a gyermekek számától függött, 900.00 Ft-tól 3.800.000 Ft-ig terjedt, s  a felső határ összege mágnesként vonzotta a gyermekvállalási kedvet. Persze nem adták ezt olyan könnyen, a bürokrácián alaposan át kellett esni minden igénylőnek: banki hiteligényléskor a szocpol felvételénél a hitelkérelemmel együtt kellett beadni az igénylést, a szocpolra való jogosultság a hitelbírálat függvénye volt. A bank szakaszosan folyósította az az építmény készültségi fokának megfelelően a támogatást, de saját kompetenciáján belül felülvizsgálhatta és módosíthatta is a kérelmet. Ennek megfelelően csak akkor járt a szocpol, ha az a 12/2001-es kormányrendelet szerinti méltányolható építési költségbe is belefért.



olvass tovább

Meddig hiszünk a rendszerben?

5721

Demokráciában élni elvileg jó dolog - egészen addig, amíg föl nem találnak valami sokkal értelmesebb, igazságosabb és élhetőbb változatot. A demokráciában vannak jogaink, jogainkkal élhetünk, jogsértés esetén jogorvoslatot kérhetünk, beleszólhatunk a közügyekbe, a megfelelő szervek segítségével jobbá tehetjük a szolgáltatásokat, lelki, testi és anyagi károkozás esetén is van kihez fordulni, és még hosszasan sorolhatnánk azokat a nagyszerű dolgokat, amiktől nekünk egy demokráciában jó. Ám ha a szívünkre tesszük a kezünket, pontosan tudjuk, hogy ez az egész csak egy nagy lufi, s hogy a hangzatos szavak mögött vajmi kevés valós érték húzódik meg. Mindenkinek van szavazati joga, és élhet is vele, ha egyáltalán van még gusztusa hozzá - nagyjából ennyit tapasztalunk a demokráciából.

Saját és környezetem történeteit hallgatva azon gondolkoztam, vajon hány csalódás, hány megaláztatás és mennyi tehetetlen düh kell ahhoz, hogy az ember az önbíráskodás ösvényére lépjen? Hány hivatalos zsákutca és lyukra futás kell ahhoz, hogy már ne is próbálkozzunk ilyesmivel, tudván, teljesen felesleges, tökéletes időpocsékolás az egész? Csak két példát hozok fel a sok százból, hogy értsétek, milyen apró-cseprő, ám annál elkeserítőbb és frusztrálóbb csalódásokra gondolok.



olvass tovább