Test

Tippek kezdőknek!

9622

Év eleje van. Hivatalosan is az az időszak amikor mindenki keményen diétázik illetve jobb esetbe még van érvényes kondibérlet is valahol a kimaradt karácsonyi kuponok és az ezer éves névjegyek között a harmadik nem használt táskában, a gardrób mélyén, félig vagy már teljes egészében a feledés homályába merülve, saláta formájában. Valahol van és várja, hogy végre használva legyen. Vagy már lejárt.

Vészesen közeleg a nyár és a jó idő, a miniszoknyák és forrónadrágok ideje úgyhogy ilyenkor még az olyan emberekbe is felmerülnek a “Lehet, hogy nem ártana egy kicsit fittebbnek lenni?”, “Elmehetnék néha kocogni?”, “*******, híztam öt kilót az ünnepek alatt”, “A Maris is elkezdett kocogni talán nekem is jót tenne” típusú gondolatok akik egyébként teljesen hidegvérrel kezelik a témát.

Úgyhogy erre van egy fantasztikus receptem. Garantáltan minden kezdőnek beválik majd. A módszer hihetetlenül egyszerű, és gyakorlatilag egyetlen szóba össze lehet foglalni: mértékletesség!

Én anno napi 5,  azaz ÖT perc futással kezdtem. Nem mertem beszélni róla senkinek mivel mindig is gyűlöltem a testnevelés órákat, de a napi öt percemet betartottam. És bár igaz, hogy a felöltözés, elindulás, majd hazaérkezés, tusolás, átöltözés, visszatérés az életbe fárasztóbb és hosszadalmasabb volt mint az a szerencsétlen öt perces futás, de idővel az öt percből tíz lett. Majd tizenöt. Amikor lefutottam az első fél órámat olimpiai csúcsnak könyveltem el. Aztán persze eljött az az idő is amikor tíz kilóméter volt a napi betevő. Na de térjünk vissza kezdetekhez.

Nem mindenkit áldott meg a sors azzal a zseniális, páratlan és utánozhatatlan adottsággal, hogy élete fő, központi motivációja az edzés legyen. És olykor mindenkinek vannak “lusta” időszakai. Nekem is. De (!) ilyenkor kell visszatérni. Újrakezdeni. Napi öt perc futással, húsz felüléssel, húsz lábemeléssel, húsz guggolással vagy tíz fekvőtámasszal. De már az is sokkal de sokkal több a semminél ha végigugráljuk a kedvenc zenénket.

Sok kicsi sokra megy. Mondják. Ez így is van. Viszont ezt a keveset be kell tartani. És lassan, nagyon lassan kell emelni az időtartamot. Pontosan annyira lassan, hogy az edzés mindig élvezettel és örömmel töltsön el. És ne az legyen, hogy az elején a sok energiától túlbuzgóan agyonhajtjuk magunkat, majd másnap reggel szembesülünk a fájó - szó szerint fájó - ténnyel, hogy nem tudunk lemenni az emeletről mankó nélkül. (Úgy hívják izomláz). Mert ilyenkor könnyű szerrel rávágja az ember, hogy “Na, ezt se nekem találták ki.”, “Soha többet”. Ja, és a legfontosabb, nem lesz három nap alatt Emily Ratajkowski popsid. Ezt vedd tudomásul. De attól kell az a formás hátsófél szóval HAJRÁ!

Kapcsolódó cikkek:
Hozzászólások
1
márc
12
Tilos írta:
nagyon jó cikk volt :)
02:28
Felhasználónév:
Jelszó: